Sokkal jobban kikapott Trump, mint ahogy látszott

Publikálás dátuma
2018.11.14. 10:01

Fotó: Timothy A. Clary / AFP
Egy héttel az amerikai félidős választások után, a postai voksokat is figyelembe véve, a korábbinál kedvezőbb a demokraták szempontjából.
A még most sem teljesen lezárt szavazatszámlálás friss meglepetése, hogy Arizonában a demokrata Kyrsten Sinema nyerte meg a szenátorválasztást, kiütve a nyeregből a voksolás utáni éjszakán készült első mérleg szerint még győztesnek látszó, republikánus Martha McSallyt. Ez a fordulat azért jelentős, mert Arizona elég szilárdan „vörös”, vagyis a republikánusok felé hajló államnak számított eddig. Ez a győzelem persze önmagában még nem jelenti azt, hogy a félidős választást hatalmas demokrata előretörés, a többek által várt „kék hullám” jellemezte volna, de kétségkívül jelzésértékű, hogy a 42 éves Sinema győzelmével 1988 óta most először választottak ebben a „vadnyugati” államban demokrata párti szenátort. Kyrsten Sinema több szempontból is úttörő: ő lesz Arizona első női szenátora, illetve az első nyíltan biszexuális amerikai szenátor. Az elmúlt hat esztendőben a képviselőház tagja volt. Nem radikális, hanem sokkal inkább kiegyensúlyozottságra törekvő demokrata politikusnak számít: képviselőként megszavazta a Donald Trump elnök által szorgalmazott törvényjavaslatok több mint a felét. Bár az eredmények még most sem teljesen véglegesek és hivatalosak, könnyen elképzelhető, hogy a republikánusoknak a száz tagú szenátusban a két elnökválasztás közötti félidőben tartott nagy erőpróba nyomán is csak alig lesz több szenátoruk, mint az eddigi 51, annak ellenére, hogy tíz olyan szenátusi poszt betöltéséről szavaztak most az amerikaiak, ahol eddig demokrata volt a szenátor, de az államban a 2016-os elnökválasztáson a republikánus Trump kapott több szavazatot, tehát az állam a legutóbbi mérhető versengés idején a republikánusokhoz pártolt. Az, hogy most több „veszélyeztetett” szenátori poszton voltak kénytelenek vállalni a demokraták a megmérettetést, alapvetően a véletlennek tudható be: a félidős választáson a szenátusi helyek egyharmadáról döntöttek, mert a szenátori mandátum hat évre szól, és kétévente újítják meg a testület egy-egy harmadát. Floridában még újraszámlálják a szavazatokat, Mississippi államban pedig e hónap 27-én pótválasztást tartanak, a tartós szenátusi erőviszonyok csak akkor fognak kialakulni. Donald Trump már a november 6-i választás után néhány órával kihirdette a republikánusok hatalmas győzelmét. Ez az értékelés nem is a szenátusban bizonyult a legkevésbé megalapozottnak, hanem a teljesen újraválasztott képviselőházban, ahol a demokraták legkevesebb 32 helyet elhódítottak a republikánusoktól, további négy helyen pedig nyerésre állnak, és ezzel elragadták a többséget az eddig 23 fős előnyben volt republikánusoktól. A szövetségi kormány politikáját, manőverezési lehetőségeit ugyan közvetlenül nem érinti, de az Egyesült Államok közhangulatáról sokat elárul, hogy a demokraták a félidős választásokon a maguk javára fordították meg az erőviszonyokat az 50 közül 7 szövetségi államban a kormányzóválasztás nyomán, valamint 8 szövetségi államban az állami törvényhozás tagjainak a megválasztásakor. Összességében a demokraták a 70-es évek első felében tombolt Watergate-botrány időszaka óta most szerepeltek a legjobban a félidős választásokon. Az, hogy a képviselőházban „kék fordulat” történt, alapvetően átírja majd az elkövetkező két esztendő várható amerikai belpolitikai forgatókönyvét, hiszen az elnök emberei semmi lényeges törvényalkotást nem lesznek képesek keresztülvinni, ha nem kötnek alkut a demokratákkal, nem mennek elébe egyes demokrata követeléseknek. Ráadásul az a lehetőség is elveszett a republikánusok számára, hogy a két év múlva újra esedékes képviselőházi választásokra való felkészülés jegyében a saját érdekeiknek megfelelően rajzolják át az egyes képviselői választókerületek határát, ami – tekintettel az állandóan változó népességi arányokra – folyamatosan meglévő manipulációs lehetőséget biztosít a mindenkori többségnek.  

Demokrata sokszínűség

Az amerikai választási elemzők egyetértenek abban, hogy a demokraták egyfelől a kisebbségek, másfelől a magasan képzettek, de leginkább a nők körében szerepeltek jól, és ennek köszönhetik sikereiket. A női szavazók 56 százaléka demokrata jelöltre voksolt, amiben nyilvánvalóan szerepet játszott az elnök magatartása, több, a nőkkel kapcsolatos, sokak által visszataszítónak tartott megnyilvánulása. A demokraták számos értelemben vett sokfélesége nem csupán a szavazóbázison, hanem a megválasztott jelöltek között is megmutatkozik. Így Massachusetts állam először küldött afroamerikai nőt a szövetségi törvényhozásba, Michigan, illetve Minnesota államból egy-egy muszlim női is bejutott a kongresszusba, Kansasban pedig „bennszülött amerikai” - vagyis indián, ráadásul leszbikus indián – politikusnőt választottak be a szövetségi képviselőházba.   

Témák
USA
Frissítve: 2018.11.14. 12:37

Marad az olasz költségvetés, Salvini nemet mondott az EB-nek

Publikálás dátuma
2018.11.14. 08:48
Matteo Salvini
Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP
Hiába dobta vissza Brüsszel az olasz kormány kockázatosnak ítélt jövő évi büdzséjét, Matteo Salvini és kormánya kitart saját számításaik mellett.
Az olasz kormány nem változtatja meg a költségvetési hiányra és a növekedésre vonatkozó irányzatokat a jövő évi büdzsé tervezetében, annak ellenére sem, hogy Brüsszel ennek felülvizsgálatára kérte Rómát – jelentette be Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes kedden késő este, röviddel a Brüsszel által szabott éjféli határidő lejárta előtt.
Közleményében leszögezte, hogy a költségvetési hiánycél a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka marad, a növekedési irányzat pedig 1,5 százalék lesz, de növelik az eszközeladásokat, és körültekintően fogják figyelni a kiadások alakulását - írja a hirado.hu. Hasonló szellemben nyilatkozott a kormány ülése után a másik miniszterelnök-helyettes, Luigi Di Maio, és fogadkozott, hogy a kabinet szilárdan ki fog tartani a megszorítás elleni tervei mellett. „A költségvetés nem fog változni sem az egyensúlyi tételekben, sem a növekedési előirányzatokban. Meg vagyunk győződve arról, hogy ilyen költségvetésre van szüksége az országnak, hogy újra lendületbe jöjjön” – mondta az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke.
Ez volt a legelső alkalom, hogy az Európai Bizottság visszautasította valamelyik tagállam büdzsétervezetét. Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek (Eurogroup) november 5-i brüsszeli ülésén ugyancsak a költségvetési tervezet módosítására szólította fel az olasz kormányt. A miniszterek közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy osztják a brüsszeli testület értékelését. 

Valaki rosszul számol

Mint az Index emlékeztet, az uniós csúcsszerv arra hivatkozott, hogy a tervezetben szereplő számok közel sem felelnek meg a korábbi uniós ajánlásoknak és római kötelezettségvállalásoknak. Az új olasz kabinet az elődjénél lényegesen magasabb költségvetési hiánycélokat tűzött ki a következő három évre, ráadásul be akarja fejezni a kiadások leszorítását célzó eddigi reformfolyamatot A költségvetés a kormányzati kiadások 2,7 százalékos nominális növekedésével számol, miközben brüsszeli számítások szerint a növekedés csupán 1,2 százalékos lesz, a legalacsonyabb az EU-ban.  A deficitet 2019-ben a GDP 2,4 százalékában szabnák meg, az előző kabinet által vállalt 0,8 százalékkal szemben, így háromszor nagyobb lenne a célszám. A rákövetkező évre vonatkozóan a kabinet 2,1 százalékos hiánnyal számol, míg a brüsszeli előrejelzés szerint a költségvetési hiány már jövőre eléri a GDP 2,9 százalékát, 2020-ban pedig 3,1 százalékos lesz, meghaladja a háromszázalékos uniós korlátot. Giovanni Tria gazdasági és pénzügyminiszter viszont azt a választ adta, hogy Brüsszel rosszul számol, ők pedig mindenképpen maradnak saját terveiknél, hiszen az országnak ki kell evickélnie a gyenge növekedés csapdájából.
Szerző

Merkel csatlakozott Macronhoz, és ő is európai haderőért lobbizik

Publikálás dátuma
2018.11.14. 08:30

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Hétvégén Trump még dühöngött a francia elnök felvetésén, de a jelek szerint kénytelen lesz megbarátkozni a gondolattal.
Valódi európai hadsereg felállítását szorgalmazta tegnap Angela Merkel az Európai Parlamentben. A német kancellár a testület strasbourgi plenáris ülésén szólalt fel, és szenvedélyesen érvelt az európai együttműködés fenntartása, elmélyítése mellett. Beszédében nem tért ki az EU-ban és saját pártcsaládjában, az Európai Néppártban dúló belső vitákra a jogállamot fenyegető veszélyekre, de zárszavában válaszolt néhány kérdésre, amelyek az Orbán Viktor politikájával kapcsolatos álláspontját firtatták. "Amikor 2015-ben Magyarországon sok menekült tartózkodott, az akkori osztrák kancellár megkérdezte tőlem: hogyan tudnánk segíteni. Ilyen helyzetekben nem hagyhatjuk magára Magyarországot, a terheket meg kell osztanunk. Magyarország képtelen volt megvédeni a külső határait, így másoknak kellett a segítségére sietni. Ezért kissé furcsának találom azokat a véleményeket, amelyek szerint felelőtlenül döntöttem, amikor megnyitottuk a határainkat a menekülők előtt" - fejtette ki Angela Merkel. Arra ugyanakkor nem válaszolt, hogy meddig tűrik el az Európai Néppártban, valamint az állam- és kormányfők fórumán, az Európai Tanácsban a magyar kormányfő szégyenteljes viselkedését. Erre volt kíváncsi Udo Bullmann szocialista, illetve Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, valamint Szanyi Tibor magyar szocialista EP-képviselő. Verhofstadt azzal kezdte a felszólalását, hogy Orbán Viktor meg akarja ismételni a történelmet, amikor a CEU-t elüldözi Magyarországról: utoljára 1943-ban a nácik zártak be egyetemet Európában, Oslóban. Az Európa jövőjéről tartott beszédében Angela Merkel hosszan beszélt a türelem és a szolidaritás fontosságáról, mint az európai együttműködés alapjáról. Konkrét kezdeményezésekkel is előállt, és Emmanuel Macron francia elnök minapi javaslatát támogatva megerősítette, hogy valódi európai hadsereget kell felállítani. "Vége azoknak az időknek, amikor feltételek nélkül támaszkodhattunk másokra. Ha mi, európaiak szeretnénk közösségként megmaradni, akkor határozottabban kell a kezünkbe venni sorsunk irányítását" - mondta a jelenlévők többségének tetszésnyilvánítása és az euroszkeptikusok, valamint a szélsőjobboldaliak pfújolása közepette. Felvetette egy Európai Biztonsági Tanács létrehozásának az ötletét is, a külpolitikai döntéshozatal meggyorsítása érdekében. Beszédében, majd azt követő válaszaiban Merkel többször visszatért a migráció kérdésére, és ezen a téren is közös megoldásokat sürgetett. Szerinte az unió az elmúlt három évben már sokat tett a menekülthullám megfékezése és az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében. Szólt a “kétsebességes" Európáról is, amely a schengeni rendszer, illetve az eurózóna létrehozásával szerinte már megvalósult. A különböző együttműködési formáknak azonban minden csatlakozni kívánó tagállam előtt nyitva kell állniuk - hangsúlyozta. A vitában elsőként a frakcióvezetők reagáltak az elhangzottakra, a többi EP-képviselőnek fél óra jutott néhány gyors hozzászólásra. Többen méltatták Angela Merkel európai politikáját, és párthovatartozástól függően sürgették, hogy az erős Németország vezetőjeként ne legyen rest további merész elképzelésekkel előállni az európai együttműködés elmélyítése érdekében. A brit Függetlenség Párt alapítója, Nigel Farage újabb magyarázattal szolgált arról, miért is kívánatos a Brexit hazája számára, amikor azt mondta: az Egyesült Királyság nem kívánt egy német dominanciájú Európai Unió tagja maradni. 
Témák
Európai Unió
Frissítve: 2018.11.14. 09:28