Kilakoltatott családok éve: eddig 2400 otthont számoltak fel

Publikálás dátuma
2018.11.14. 10:23

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Miközben az Orbán-kabinet saját családtámogatási programját dicséri, eladósodott állampolgárok ezrei kerülnek utcára. A kormánypárt eközben leszavazta a lakhatási válságról szóló javaslatot.
A kilakoltatási moratórium lejárta óta vészesen emelkednek az ingatlannal kapcsolatos végrehajtási cselekmények. Az utóbbi negyedévben csaknem ezer, az idei évben összesen több mint 2400 kilakoltatás történt. Hiába a családok éve, sokan kénytelenek hátrahagyni egykori otthonukat – olvasható az ATV honlapján.
A csatorna a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatait összesítette, ezek alapján július óta összesen 919 kilakoltatás történt az országban. Május óta tehát – a kilakoltatási moratórium lejártát követően – ez a szám több mint kétezer. Egészen pontosan 2274 esetben jártak el a hatóságok.
Az adatokból kiolvasható: július és október között (III. negyedév) a kilakoltatások csaknem kétharmadát (65%) – 601 esetet – a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások tették ki, de voltak egyéb okból végrehajtott kilakoltatások is:
  • Lakásügyben hozott határozat végrehajtása miatt 191,
  • önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt 38,
  • 38, bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően 7,
  • a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt eljárás során pedig 82 kilakoltatás zajlott le.
Ha az egész évet nézzük, akkor viszont valamivel magasabb az ingatlannal kapcsolatos végrehajtások száma, 2405 – írja az az ATV portálja. 2016-ban 3474, 2017-ben pedig 3667 kilakoltatás történt a nyilvántartás szerint. Igaz, ebbe bele kell számolni azt is, hogy a moratórium tavaly novembertől ez év áprilisának végéig volt érvényben. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke augusztus közepén még azt nyilatkozta a csatornának: már az 1355 is magas szám, ráadásul az adatok ráadásul csak a rendőri erővel történő kilakoltatásokat foglalják magukba. Barabás Gyula hozzátette: 
„Ezen kívül még ugye van ott, ahol önként hagyta el az ingatlanát a hiteladós. Ezek nem tartoznak ebbe a kilakoltatásban nevesített eljárásba, és ezeknek a száma azért ennél jóval magasabb, azt kell mondani, hogy havonta körülbelül 4-4500 otthonvesztésről beszélhetünk jelen pillanatban, ami körülbelül 10 ezer ember érinthet”.

Kampány és valóság

Mindez közel sincs összhangban a kormány családbarát politikájával: bár 2018 elvileg a „Családok éve” az Orbán-kabinet szerint, a valódi törekvéseknek nem sok jelét látni eddig – leszámítva azt, hogy két nap alatt felszámolták a lakástakarék-pénztárak állami támogatását, és a csok-ba csatornázták át az összeget, újabb lökést adva a központosított otthonteremtési programnak. Némi pozitívum, hogy az Orbán-kabinet a sokadik noszogatásra és demonstrációra volt hajlandó megemelni az otthonápolási béreket, a kezdeményezést pedig saját érdemként emlegették. A lakhatási válság megoldásáról szóló DK-s javaslat viszont nem talált meghallgatásra,  a Fidesz-KDNP egyszerűen leszavazta a parlamentben, nyilván a keresztényi könyörület jegyében.
Szerző

Tizenegy új dizájnerdrogot tiltott be a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.14. 09:34

Fotó: police.hu
Ezzel már 85 anyag került tiltólistára, de a dizájnerszerek tervezői gyorsan követik a szabályozást, hetek alatt új típusú drogokat készítenek.
A kormány továbbra is kiemelt figyelmet fordít a dizájnerdrogok elleni küzdelemre. Egy most megjelent rendelet a meglévő 74 mellett 11 új anyaggal bővítette a tiltott pszichoaktív szerek listáját - mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence szerint a magyar büntető törvénykönyv „a legszigorúbb Európában” a kábítószerhez köthető bűncselekményekkel szemben – a tiltott dizájnerdrogok listáját miniszteri rendelet határozza meg, amire nem maga az adott szer kerül fel, hanem annak úgynevezett törzsképlete, így egy-egy anyag több változata is büntethetővé vált.
 Az államtitkár a hatékony fellépésnek tudja be, hogy míg 2014-ben a lefoglalt kábítószerek mintegy 70 százaléka új pszichoaktív anyag, dizájnerdrog volt, jelenleg lefoglalt mennyiségnek csak 35 százaléka új pszichoaktív anyag. 
A javuló számokat ugyanakkor magyarázhatja az is, hogy a drogipar is követi, sokszor pedig hatékonyan kijátssza a szabályozást. A dizájner szereket tervező, zömében távol-keleti vegyészmérnökök akár hetek alatt képesek olyan új képletű szerek kifejlesztésére, ami semmilyen listán nem szerepelnek, és betiltásukig illegálisnak sem számítanak.

Rétvári az MTI-nek nyilatkozva hosszan sorolta a kormány drogprevenció érdekében tett lépéseit is: a megelőzésről szóló programok támogatására 3 milliárd forint áll rendelkezésre. A droghasználat megelőzése és visszaszorítása szintén kiemelt célja annak az 1,9 milliárd forintos programnak is, amellyel a gyermekvédelmi szakellátási intézmények működését segítik. A gyermek- és ifjúságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális fejlesztése 6 milliárd forintból valósul meg. Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység fejlesztésére pedig 2 milliárd forint összegű forrást biztosít a kormány.
Szerző

Áder most nem aggódik a klímáért, viszont csúsztat

Publikálás dátuma
2018.11.14. 09:13

Szokatlanul erős hullámokat vetett az a kormányzati lépés, amely gyakorlatilag megfelezte a környezetüggyel foglalkozó apparátus létszámát, és az agrártárca egészére kirótt leépítéseket szinte teljes mértékben a gyenge érdekérvényesítési képességű környezet- és természetvédelemre tolta. A példátlan intézkedés alkotmányossága kérdéses – ami miatt jogi ellenlépések várhatók –, a magát környezetvédőnek mondó Áder Jánost államfő ennek ellenére most nem aggódik. A „zöld” államigazgatás 44 százalékának elküldése miatt a köztársasági elnökhöz fordult Szél Bernadett, a volt LMP-s, jelenleg független parlamenti képviselő. Az Áder Jánosnak címzett levél emlékeztet rá, hogy az elnök néhány környezetvédelmi ügyben már „hajlandó volt óvatosan szembehelyezkedni” a kormányzati akarattal. Szél Bernadett hasonló fellépésre biztatja most is az államfőt, jelezve: a jogvégzett Áder nyilván tisztában van vele, hogy a drasztikus leépítés alkotmányos alapjogot sért. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője azt írta a Facebookon, hogy az Európai Bizottsághoz fordul a magyar környezetvédelmi intézményrendszer szétverését kifogásolva, és további jogorvoslati lehetőségeket keres. Mint lapunknak kifejtette, létezik egy 2018-as ombudsmani állásfoglalás, amely szerint az új alkotmányból is levezethető a „visszalépés tilalmaként” ismert, 1994-es alkotmánybírósági döntésen alapuló szabály, amely szerint a környezet- és természetvédelem korábban elért szintje jogszerűen nem csökkenthető (mivel különben az egészséges környezethez való alkotmányos jog csorbulna), és ez az intézményrendszerre ugyanúgy érvényes, mint a törvényekre, vagyis a kormány itt minden bizonnyal tilosba tévedt. A leépítési hullám miatt a Népszava is megkereste Áder Jánost – a köztársasági elnök kérdéseinkre ugyanazzal a csúsztatással válaszolt, amely az agrártárca korábbi közleményében is szerepelt. Az elnöki hivatal válasza szerint semmi ok az aggodalomra, mivel „ a környezetügyi államtitkársága, valamint a szakmai felügyelete alá tartozó háttérintézmények és területi szervek 2208 fős létszámából összesen 60 kolléga álláshelye szűnt meg, ez a sajtóban megjelent számokkal ellentétben mindösszesen 2,7 %-os létszámcsökkenést jelent”. A csúsztatás abban áll, hogy a környezet- és természetvédelemért felelős államtitkárságon ténylegesen 44 százalékos az elbocsátás (ez a részleg véleményezi fenntarthatósági szempontból a készülő jogszabályokat és a kormányzati szakpolitikákat), a hátérintézményeknél pedig csak a következő hetekben kezdődik a leépítés. Az ügyben 85 civil zöldszervezet írt tiltakozó levelet az agrárminiszternek, fölemlegetve, hogy a 2010-es kormányváltáskor a környezetvédelmi tárcánál még 400 szakember dolgozott, ám mára alig hetvenen maradtak. A zöldek szerint minden felelősen gondolkodó polgár számára nyilvánvaló, hogy a környezetüggyel kapcsolatos állami feladatok száma a jövőben nem csökkenni, hanem nőni fog. Lapunk értesülése szerint a téma Schmuck Erzsébet, a parlament fenntartható fejlődési bizottságának elnöke és a zöldszervezetek mai találkozóján is napirenden lesz.
Frissítve: 2018.11.14. 09:45