Keleti Éva, a fotográfia nagyasszonya

Publikálás dátuma
2018.11.15. 08:00

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Kockázatos vállalkozás, ha egy könyvet egyetlen interjú tölt ki. Kérdés ugyanis, hogy több száz oldalon kitart-e a párbeszédes forma? Képes-e megtartani a kezdeti lendületet, újabb és újabb izgalmat hozni? Árpási Zoltán újságíró a műfajában ikonikusnak számító fotóművésszel, Keleti Évával ült le beszélgetni. Eredetileg egy alkalmat szántak a kibeszélésre, de aztán kettő lett belőle. A diskurzusból kötet született A fotográfia bűvöletében címmel. A tegnapi könyvbemutatón az interjúalany úgy fogalmazott, hogy a szerző kegyetlen volt, már ami a kérdéseit illeti.
Tény, hogy több nehéz téma is szóba kerül a könyvben, például az identitás, és a rendszerváltás előtti korszak közéleti problematikája. Keleti Éva belemegy a játékba, vagyis önazonosan, a saját értékrendjének és vérmérsékletének megfelelően válaszol. De leginkább mesél, arról, hogy hogyan élte túl a háborút, 56-ot és a rendszerváltást. Mikor érezte úgy, hogy exponálnia kell és mikor úgy, hogy inkább az elfordulást látta jónak. Keleti Éva dolgozott állami hírügynökségnél, méghozzá kényes időkben: az ötvenes, hatvanas években, aztán hetilapnál és vezetett magánkézben lévő fotóügynökséget is. Miközben a fotózás egyéni pálya, ő mindenhol csapatban gondolkodott. 
Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán Keleti Éva megrendítő fotóján
Talán a legnagyobb sikert a színházi fotóival aratta. Szarka Klára fotótörténész mondta róla tegnap, hogy a színészportéi őszinte, valóságos karaktert mutatnak, kerülve a manírokat, a modorosságot. A kötetnek nagy értékei a képek. Többségük megjelent már sok helyen, láthattuk kiállításon is őket, de főként az életművet felelevenítő emlékeket illusztrálva nagyon jó újranézni valamennyit. Azt is, amelyen Kádár János összehajol két íróval Illés Endrével és Németh Lászlóval, vagy amikor Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán kapcsolatuk végén felülnek egy ablakpárkányra kezükben egy korábbi előadásképpel, vagy amikor Törőcsik Mari démonikus hölgyet alakít Tordy Géza és Kállai Ferenc társaságában fürdőruhában a siófoki színészüdülőben. Keleti Éva hitvallása, hogy úgy kell végigélni az embernek az életét, hogy öregkorában is emlékezzenek a fiatalkori énére A kötetet végig lapozva és a képekkel szembesülve egyértelmű, hogy neki ez sikerült. Info: Árpási Zoltán A fotográfia bűvöletében Beszélgetés Keleti Éva fotóművésszel HarperCollins 2018
Szerző

A képzőművészet még sosem volt ennyire menő!

Publikálás dátuma
2018.11.14. 16:46

A Ruben Brandt, a gyűjtő egyszerre szórakoztató rablós film és festészeti évkönyv.
A hosszú évtizedek óta Budapesten élő, szerb származású festő, Milorad Krstić a maga nemében fenomenális filmet készített. Szórakoztató zsánermű, ugyanakkor többszörösen kódolt művészi alkotás. Fogalmazhatok úgy is, hogy eltörölte a határokat a különböző műfajok között. Ami már csak azért is példátlan tett, mert a Ruben Brandt, a gyűjtő animáció lévén hátránnyal indult, és számos prekoncepciót kellett legyűrnie. Például azt, hogy a „rajzfilm” csak és kizárólag gyerekeknek való tartalom – értsd: Disney – vagy képzőművészeti alapú szerzői önkifejezés. Krstić alkotása azonban mindez együtt: egy szuper szórakoztató rablós mozi, képzőművészeti évkönyv és alkotói önmegvalósítás.  
A történet egy bűnügyi sztori. 2011-ben a Milorad Krstić a Műcsarnok számára készített egy múzeumszínházi előadást Ruben Brandt: Egy műgyűjtő csoportos portréja címmel. Ennek alapján indult el a film-projekt, amelynek pszichoterapeuta címszereplőjét rémálmok gyötrik: a világ tizenhárom leghíresebb festményének szereplői támadnak rá álmában, hol Velazquez infánsnője mar a karjába, hol Warhol Dupla Elvise hívja ki végzetes pisztolypárbajra. Még szerencse, hogy Ruben bűnözőt kezel, így Mimi a szupertolvaj (aki James Bond, vagy még inkább a Mission Impossible-hős, Ethan Hunt parafrázisa) vezetésével összelopják a dokinak az érintett műalkotásokat a világ legnagyobb múzeumaiból és magángyűjteményeiből, többek közt a Louvre, a Tate Gallery, az Uffizi, az Ermitázs és a Szépművészeti Múzeum kollekciójából. 
Ezeket a motívumokat olyan akciójelenetekbe csomagolta a rendező, hogy garantáltan nem fogunk unatkozni, hiszen a hollywoodi akció-thrillerek stílusát adaptálta. De ez csak az alap! a A Ruben Brandt minden egyes képkockája túlmutat önmagán. Rogyásig van pakolva utalásokkal a képzőművészet legfontosabb alkotásaira, illetve a filmtörténet számos klasszikusára. Vannak ezek között rejtett és triviális parafrázisok, talán a belépő szint Alfred Hitchcock feltűnése rideg jégkockaként egy-egy pohár whiskyben. De mielőtt arra gondolnánk, hogy a Ruben Brandt egy montázsfilm ismert képkockákból (mint mondjuk Pálfi György Final Cut-ja), gyorsan hozzáteszem: a vizuális világ hangulata Krstić festményeinek stílusában köszön vissza. Van itt kérem kétdimenziós karakter, hárommellű hölgy, mint ahogy a dupla nyakkendő sem véletlenül trend ebben a világban. A képzőművészet még sosem volt ennyire menő. 
Ha a pénzügyi tényeket nézzük, a Ruben Brandt már most „megérte”. Elvégre a világ egyik legfontosabb fesztiválján, Locarnóban volt a világpremierje, majd bekerült a huszonöt alkotás közé, amelyet neveztek a legjobb egész estés animációs filmek Oscar-díjára. Lehet, hogy nem évtizedes hiátusokkal kellene ütős egész estés animációs filmeket készítenünk?

Szerb alkotó magyar filmje

Milorad Krstić 1952-ben született Dornbergben. Szlovéniai születésű, szerb származású, 1989 óta Magyarországon élő és dolgozó képző- és animációs művész, multimediális alkotó. 

Infó: Ruben Brandt, a gyűjtő Forgalmazza a Mozinet

Frissítve: 2018.11.14. 18:07

Stan Lee lányával új szuperhősön dolgozott halála előtt

Publikálás dátuma
2018.11.14. 14:54
Stan Lee és Joan Celia Lee
Fotó: VALERIE MACON / AFP
A kosz-embernek szánt szerepről még nem sokat tudni, de előbb-utóbb talán a mozivásznon is láthatjuk majd.
Egy új szuperhős, Dirt Man, vagyis kosz-ember megalkotásán dolgozott együtt lányával halála előtt a legendás képregényalkotó, Stan Lee, írja az MTI. Mint JC Lee - azaz Joan Celia Lee - nyilatkozta,
Dirt Man karaktere volt kettejük "utolsó titkos kis kedvence".

Hozzátette, egész életében arra várt, hogy édesapjával közösen alkothasson meg egy karaktert. Nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy milyen sorsot is szántak Dirt Mannek, de annyit elárult, reméli, hogy viszontláthatja a karaktert a mozivásznon.
Stan Lee, a Pókember, a Vasember és számos más legendás képregényszuperhős alkotója hétfőn hunyt el egy Los Angeles-i kórházban, ahova aznap mentő vitte be. A Marvel Comics képregénykiadó nyugalmazott elnöke december 28-án töltötte volna be 96. életévét.
Szerző