Assange ellen már az Egyesült Államok is vádat emelhetett

Mindennek addig kellett volna titokban maradnia, amíg a WikiLeaks-alapítót letartóztatják és amerikai kérésre kiadják. Ám az sem kizárt, hogy csak tévedés történt, nem pedig vádemelés.

Az Egyesült Államokban titokban vádat emeltek a WikiLeaks internetes kiszivárogtatóportál alapítója, Julian Assange ellen - adta hírül internetes honlapján péntekre virradóra a The Washington Post. A lap információi szerint egy virginiai szövetségi bíróságon emeltek vádat, még augusztusban, de ezt a tényt az amerikai illetékesek nem hozták nyilvánosságra, az ügyet titkosítottként kezelték.

A vádemelés véletlenül derült ki. Napvilágra került ugyanis Kellen Dwyer virginiai helyettes államügyész egyik átirata, amelyben a konkrét ügy és vádlott nevének említése nélkül arra sürgetett egy bírót, hogy "a vádlott hamis érvelései és az ügyet körülvevő hírverés miatt kezelje bizalmasan az Assange elleni vádemelés ügyét". A vádemelés tényének mindaddig titokban kellett volna maradnia, amíg le nem tartóztatják a még mindig Ecuador londoni nagykövetségén élő Assange-t.

Joshua Stueve, a szóban forgó virginiai államügyészi hivatal szóvivője közölte: a bírósági átiratot tévedésből küldték el, a név is "téves volt". Twitter-fiókján a WikiLeaks péntekre virradóra szintén azt állította: az ügyészi átirat tévedés, a név pedig elírás volt. A Washington Post ugyanakkor állítja, információi megfelelnek a valóságnak.

A virginiai szövetségi államügyészi hivatal már régóta nyomozott Assange ügyében. Amikor Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke, az új amerikai kormányzat úgy döntött, alaposabban megvizsgálja, vajon lehet-e vádat emelni a WikiLeaks munkatársai ellen azért, mert 2010-ben titkosított diplomáciai táviratokat és katonai dokumentumokat szivárogtattak ki. A nyomozók azt is vizsgálták, hogy a WikiLeaks működtetőinek van-e büntetőjogi felelősségük a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kiberprogramját leleplező kiszivárogtatásuk miatt.

A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokat vizsgálta az úgynevezett Mueller-bizottság is, nevezetesen azokat az elektronikus leveleket, amelyek a Demokrata Országos Bizottságtól (a Demokrata Párt vezető szervétől), valamint Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt kampányfőnökétől, John Podestától kerültek ki a 2016-os elnökválasztási kampányban. Amerikai hírszerzők azt gyanítják ugyanis, hogy Assange-t az orosz titkosszolgálat segítette a kérdéses e-mailekhez, minthogy azok közzétevésével az ő kezükre játszott. A Robert Mueller vezette különbizottság egyébként azt vizsgálja, történt-e összejátszás a 2016-os elnökválasztási kampány idején Donald Trump kampányának munkatársai és oroszok között.