Vége az udvarlásnak, elkezdett megszorítani a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.17. 15:59
Petschnig Mária Zita a számok embere, strukturált gondolkodónak tartja magát FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Hat éves rekordot döntött az infláció, miközben a magyar gazdaság nem erősödött meg - Petschnig Mária Zita gyorselemzése.
A magyar gazdaság növekedési üteme (idén 4,5 százaléka) nem tartható fenn, bármit is mondjon a Pénzügyminisztérium, magyarázta Petschnig Mária Zita a Millenium Intézet podcastjában. 
Hiába jósol négy százalék fölötti gazdaságbővülést a tárca, már a Matolcsy György vezette jegybank is ennél kisebb növekedéssel kalkulál. Az ok egyszerű: apadnak az uniós támogatások, továbbá nem lehet büntetlenül fellazítani a pénzügypolitikát, indokol a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa.
. A fegyelem persze jövőre még nem áll teljesen helyre, hiszen lesznek választások, de már nincs olyan heves udvarlás (értsd: pénzosztás a választói csoportoknak). Ezt bizonyítja, hogy a Pénzügyminisztérium megszorít: visszavette a lakáskasszák támogatását, csökkentette a kifizetett előlegek (különböző pályázatokhoz) mértékét. Az igazi baj, hogy magyar gazdaság potenciális növekedése nem erősödött meg – nem véletlen, hogy az MNB 1,6 százalékkal számol. Ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, átmeneti időszakban (értsd: az előző uniós ciklus pénzei már kifutottak, az új ciklus támogatásai meg még nem érkeztek meg) ennyit tud magától a gazdaság. Ráadásul a növekedést a foglalkoztatás bővülése segítette. Csakhogy ennek vége. Egyrészt már 600-700 ezer magyar dolgozik külföldön – és ők zömmel jól keresők, fiatalok. Másrészt egyre csökken – demográfiai törvényszerűségek okán – a munkaképes réteg. Harmadsorban lényegében semmit nem tett a kabinet a munkanélküliek (és ez esetben a közmunkások is idesorolhatóak) érdemi képzése, átképzése érdekében.
3,8 százalék
az infláció, erre hat éve nem volt példa.

Szerző
Frissítve: 2018.11.17. 16:07

Majdnem 300 milliárdot utalnak haza évente a külföldön dolgozó magyarok

Publikálás dátuma
2018.11.17. 14:26

854 millió eurót, több mint 270 milliárd forintot utaltak haza a tartósan külföldön élő magyar állampolgárok tavaly, szemlézi az Eurostat jelentését a portfolio.hu. És ez végre egy hiteles adatnak tűnik. Az MNB számai között ugyan szerepelt egy majdnem 3,5 milliárd eurónyi (több mint 1000 milliárd forint) munkavállalói jövedelem szerepel (értsd: az idegenben robotoló hazánkfiai ennyit kerestek) de egyrészt ez bruttó összeg, másrészt tartalmazza a külföldi megélhetés költségeit és a megtakarításokat, vagyis nincs túl sok köze a direkt hazautalásokhoz. A hazaküldött pénzről a Hitelintézeti Szemlében jelent meg egy tanulmány, mely kikérdezéses módszerrel próbálta megbecsülni a külföldről hazautalt összeg nagyságát. Ebben az említett 270 milliárdos tételnek csak a töredéke, mindössze 38 milliárd forint jelent meg.  (Igaz, azt maga az MNB is elismerte, hogy ezekkel a kutatásokkal az emberek egy részét nem sikerült elérni még reprezentatív mintavétel mellett sem, ezért ennek eredményei nem minden esetben hasonlíthatók össze a makrostatisztikákban szereplő adatokkal.) Az Eurostat kimutatása szerint a teljes 854 millió eurós Magyarországra utalt pénz tetemes része, 808 millió euró az Unión belülről érkezik. A "pénzküldésben" az első nagy ugrás 2011-ről 2012-re volt, hiszen 2011-ben nyílt meg a német és az osztrák munkaerőpiac a magyarok számára a hétéves moratóriumot követően. Ez egyébként egybevág az elvándorlási trendekkel is, a 2010-es évek elején pörgött fel leginkább a magyarok külföldre vándorlása. Emellett az egyre magasabb összegben az is szerepet játszhat, hogy az elmúlt években egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a hazautalásoknak, így egyre megbízhatóbbak az erre vonatkozó adatok. A hazautalások jelentősége azon túl, hogy a külföldön élő magyarok számára lehet következtetni belőle, a magyar gazdaság szempontjából is jelentős. Korábban a Portfolio is írt arról, hogy Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője felvetette, hogy ha a hazautalások jelentős összeget tesznek ki, akkor nem biztos, hogy csak a magyar béremelések hajtják az itthoni fogyasztást, ahogy eddig gondoltuk. Vagyis a most kapott összeget érdemes lehet az itthoni fogyasztással összevetni. Persze nem tudhatjuk biztosan, hogy a hazautalt jövedelem mekkora részét költik el itthon, és mennyi megy megtakarításra, de a 270 milliárdos összeg is eltörpül a 10 ezer milliárd forint feletti magyarországi éves kiskereskedelmi forgalomhoz képest. 
Szerző

Láthatóvá vált a Mészáros-vagyon egy része, hatalmas összeg bukott felszínre

Publikálás dátuma
2018.11.17. 11:30
Mészáros Lőrinc és felesége a parlamentben. Fotó: Tóth Gergő
Lezárult az a még februárban bejelentett tőzsdei tranzakció, amely keretében Mészáros Lőrinc legfontosabb vállalkozásait (részben) a szintén hozzá köthető Opus Nyrt. részvényeire cserélte. A tranzakció során, írja a g7.hu, olyan vállalatokat is felértékeltettek egy nagy tanácsadócéggel, amelyek értékét korábban csak nagyságrendileg lehetett megbecsülni. Ezzel a Mészáros-birodalom újabb elemei váltak forintban is kifejezhetővé.  Az utóbbi hónapok becslései szerint a volt polgármester tőzsdei vagyona 210 és 213 milliárd forint között lehet.  És úgy néz ki ezek a kalkulációk lényegesen alulárazták a Mészáros birodalmat, ugyanis Orbán Viktor főoligarchájának csak azokban a cégekben közel 300 milliárd forintja van, amiknek mostanra ismertté vált az értéke. Ez azonban persze továbbra sem minden, hiszen a Mészáros-vagyon egy jelentős (a földek és más ingatlanok, az egyéb vélhetően hozzá köthető magántőkealapok, az egyelőre megtartott több tucatnyi cég, az ingóságok, a külföldi vállalkozások és a focicsapatok) jelentős része továbbra is egy nagyon nehezen átlátható céghálóban van elrejtve, így ezek értékét még nagyságrendileg sem könnyű megbecsülni. Nem véletlen, hogy a Mészáros-birodalom mára az egyik legnagyobb munkáltató lett: az egykori felcsúti gázszerelőtől mintegy 11 ezer sorsa függ (legalábbis munkavállalóként).
Szerző