Koszovó 100 százalékra növelte a szerbiai termékek vámját

Publikálás dátuma
2018.11.21. 17:20

Fotó: Erkin Keci / AFP
Két hete, mikor még csak 10 százalékkal emelték a szerb termékekre kivetett vámot, Belgrád megszakította Pristinával folytatott tárgyalásait.
A koszovói kormány szerdán úgy döntött, hogy száz százalékra növeli a Szerbiából érkező termékek vámját - közölte közösségi oldalán Enver Hoxhaj koszovói miniszterelnök-helyettes. Mint írta: Szerbia folytatja agresszív kampányát Koszovó ellen a nemzetközi színtéren, aláássa a kapcsolat rendezését célzó folyamatot, ezért kormánya a szerb termékekre kivetett brutális vámmal kénytelen érdekeit megvédeni. További lépések is várhatók a közeljövőben - tette hozzá.
A vámemelést Endrit Shala kereskedelmi miniszter javasolta lapértesülések szerint, és Ramush Haradinaj kormányfő is támogatta. Haradinaj a Koha Ditore információi szerint azt mondta, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) Belgrád és Pristina között nem működik, ugyanis Koszovót hosszú ideje akadályozzák egyebek mellett a szállításban, ezért lépnie kellett.
A koszovói kormány november 6-án minden előzmény nélkül tíz százalékkal növelte meg a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját. Az akkori döntést szintén "Belgrád destruktív viselkedésével" indokolták. Erre válaszul Szerbia bejelentette: felfüggeszti a tárgyalásokat Koszovóval.
Szerb részről akkor Rasim Ljajic kereskedelmi miniszter protekcionizmusnak nevezte Pristina lépését, és szerinte erre az Európai Bizottságnak mindenképpen reagálnia kell. Véleménye szerint a védővám bevezetésével Koszovó felrúgta a CEFTA megállapodást.
Az új lépésre Szerbia egyelőre nem reagált.

Theresa May befeszült: ha nem kell az ő kilépési megállapodása, még az is lehet, hogy elmarad a Brexit

Publikálás dátuma
2018.11.21. 17:03

Fotó: Dominika Zarzycka / AFP
A brit miniszterelnök szerint ha a londoni parlament elveti a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről kidolgozott megállapodástervezetet, akkor az egész Brexit-folyamat leállhat.
Kizárja-e olyan forgatókönyv megvalósulását, amelynek alapján a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg? - tette fel a kérdést a londoni alsóház szerdai vitanapján Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője a brit miniszterelnöknek. Theresa May válaszában közölte, hogy ez nem zárható ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi megállapodástervezet lehetséges alternatívája a még nagyobb megosztottság és bizonytalanság, de
a kockázatok között lehet az is, hogy "egyáltalán nem lesz Brexit".

A kormányfő alig burkoltan utalt arra, hogy ezt a megállapodástervezetről szóló, decemberben esedékes parlamenti szavazással összefüggésben hangsúlyozza. Ezzel May rövid időn belül másodszor fejti ki azt az álláspontját, hogy a megállapodástervezet alternatívái között lehet a Brexit elmaradása is. A múlt héten, amikor először tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a tervezet részleteiről, kijelentette, hogy a dokumentum elfogadásával szemben
a briteknek csak két egyéb lehetősége van: a megállapodás nélküli kilépés, vagy az, hogy az Egyesült Királyság ki sem lép az EU-ból.

Az 585 oldalas dokumentummal rendkívül elégedetlen a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora is, olyannyira, hogy e frakciócsoport több képviselője kezdeményezte a kormányfő elleni bizalmatlansági szavazás kiírását.
A tory Brexit-tábor részéről a leghevesebb támadások a megállapodástervezet azon elemét érik, amelynek alapján szükség esetén egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. Ez tartalékmegoldásként szerepel a tervezetben az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülésére, arra az esetre, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma utáni, várhatóan 2020 végéig tartó átmeneti időszak lejártáig sem jönne létre egyéb átfogó megállapodás a kapcsolatrendszerről. A tory Brexit-tábor értelmezése szerint ennek alapján az EU megvétózhatná, ha London e szabályozási rendszerből saját döntése alapján ki akarna lépni.
A miniszterelnök elleni bizalmatlansági szavazás kiírásához az kell, hogy ezt a konzervatív frakció legalább 15 százaléka - a jelenlegi létszám alapján 48 képviselő - kezdeményezze.
A jelek szerint azonban nincs elég képviselő a bizalmatlansági szavazás kiírásához, a brit sajtó most már egyöntetűen a kezdeményezés kudarcáról ír.

A kormányfő eltávolítására tett kísérlet ugyanakkor jót tett Theresa May támogatottságának. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a Times megbízásából elvégzett, szerdán ismertetett gyorsfelmérésében kimutatta:
  • a szavazók 46 százaléka megtartaná May-t;
  • 34 százalék pedig hivatalából való távozásának örülne.
Az arányok egy hete még egészen mások voltak: akkor Theresa May távozása mellett állt a résztvevők 47 százaléka, és 33 százalékuk támogatta hivatalban maradását.
Frissítve: 2018.11.21. 17:08

Ragaszkodik a büdzsétervhez az olasz kormány, és ebbe akár bele is bukhat

Publikálás dátuma
2018.11.21. 15:12

Fotó: Alberto Pizzoli / AFP
Túlzottdeficit-eljárást kezdeményezett Olaszországgal szemben szerdán az Európai Bizottság a jövő évi költségvetési tervezet miatt, amely a testület szerint "különösen súlyos megsértése" az uniós szabályoknak és a római kötelezettségvállalásoknak. Nő a feszültség Brüsszel és Róma között, és az instabil piaci helyzetbe akár bele is bukhat az olasz kormány.
A bizottság első lépésként jelentést fogadott el az olasz helyzettel kapcsolatban, amelyet szakemberek szerint nagy valószínűséggel jóváhagynak majd a tagállamok pénzügyminiszterei is, és így formálisan is megindulhat a túlzottdeficit-eljárás, akár már januárban. Ennek keretében ajánlásokat küldhetnek Olaszországnak, amennyiben pedig ezeknek meghatározott időn belül nem tesz eleget a kormány, akkor pénzügyi szankciókat is elfogadhatnak.
"Súlyos aggodalomra ad okot az olasz helyzet. Az eurócsoport tagjainak azonos szabályok alapján kell játszaniuk"

 - emelte ki Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök.
Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan is elutasította a jövő évi olasz büdzsé tervezetét. A lépés várható volt, miután Róma a korábbi felszólítás ellenére sem volt hajlandó korrekcióra. Ez a legelső alkalom, hogy visszautasították valamelyik tagállam költségvetését.
A brüsszeli testület megállapította: a tervezet alapján be nem tartottnak kell tekinteni a meghatározott adósságkritériumokat, a büdzsé instabilitáshoz vezethet, ezért "indokolt" a túlzottdeficit-eljárás megindítása.
Az eljárás keretében kiszabott büntetés összege elméletileg akár a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékát, a 3,4 milliárd eurót is elérhetné.

Az alapvető probléma, hogy az új populista olasz kabinet az elődjénél lényegesen magasabb hiánycélokat tűzött ki a következő évekre, ráadásul véget kíván vetni a kiadások leszorítását célzó eddigi reformfolyamatoknak. Olaszország államadóssága 2300 milliárd euró, a GDP 131 százaléka, ami a második legmagasabb arány az EU-ban, több mint a duplája a hatvan százalékos uniós plafonnak.
A lépés fokozhatja a feszültséget Róma és Brüsszel között, politikai elemzők szerint azonban ez éppen az olasz kormánypártok malmára hajthatja a vizet a jövő évi európai parlamenti választások előtt. A Politico hírportál szerint a nagy kérdés, hogy az EU még a választások előtt válaszadásra kötelezi-e majd Olaszországot.
Bármi is legyen a politikai huzavona eredménye, a helyzet tovább fokozza a piaci bizonytalanságot az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságának számító állam esetében. A nyugtalan helyzetben pedig a piaci folyamatok egyesek szerint akár még ki is kényszeríthetik a korrekciót, sőt az olasz kormánykoalíció felbomlásához is vezethetnek.
Frissítve: 2018.11.21. 17:06