321,72 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.22. 08:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Minimálisan mozdult el a forint szerda este óta a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelig a bankközi piacon - írta az MTI.
Reggel hét óra körül 321,72 forintra változott az euró árfolyama a szerda esti 321,70 forintról.
A svájci frank jegyzése 284,04 forintról 284,10 forintra, a dolláré pedig 282,35 forintról 282,29 forintra módosult.
Az euró stagnált a dollárral szemben: szerda este 1,1395 dolláron, csütörtök kora reggel 1,1396 dolláron jegyezték.

Vonatról buszra szállhatnak Szabolcsban

Publikálás dátuma
2018.11.22. 06:25
Illusztráció: Népszava
Vonatpótló buszokkal váltanák ki a vasutat a Mátészalka-Csenger, illetve a Nyíregyháza-Nyírbátor közötti szakaszokon. Erre egy közbeszerzési kiírás utal, amely a MÁV-csoport honlapján jelent meg. A MÁV-Start alvállalkozót keres a települések közötti személyszállítási szolgáltatásra. A Közlekedő Tömeg Facebook–csoport közlése szerint december 9-től szűnne meg a két szakaszokon a vonatközlekedés és vennék át a vasút szerepét buszok. (A csoport tegnap az Országos Sajtószolgálaton keresztül azt közölte, hogy már összesen 13 vonal megszüntetéséről van tudomásuk.) A MÁV tájékoztatása szerint még nem született végleges döntés és az amúgy is az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hatáskörébe tartozik. Arra egyelőre nem kaptunk választ, hogy akkor miért kellett kiírni pontos határidővel a közbeszerzési eljárást. A szocialista kormány 2007-2009 között kihasználatlanságra hivatkozva több szárnyvonalon is megszüntette a vonatközlekedést és Orbán Viktor 2010-ben ezek visszaállítását ígérte – emlékeztetett Tevan Imre közlekedési szakíró. Szerinte nem az a legnagyobb baj, hogy a bezárt vonalaknak csak a kisebb részét nyitották újra. Ennél sokkal nagyobb gond, hogy ahol újra járnak a szerelvények, több helyen is csak formálisan feleltek meg a kormányfő ígéretének, az új látszatmenetrendek sem az utasok, sem az adófizetők érdekeit nem vették figyelembe. Számos helyen napi két vonatpár közlekedik, ráadásul az utazni szándékozók számára lehetetlen időpontokban. Van olyan vonal, ahol az első szerelvény is délután érkezik az állomásra. Tevan Imre úgy vélte, legalább a vasúti és a buszbérleteket egységesíteni kellett volna. Ha mégis megszűnik a vasúti közlekedés a két szakaszon, ésszerűtlen lenne vonatpótló buszok mellett párhuzamosan a Volán járatokat is  üzemeltetni. Bár egyelőre nem ismertek az intézkedések konkrét indokai, de a szakember szerint elképzelhető, hogy a pálya állapota annyira leromlott, hogy sebességkorlátozásra van szükség és egyelőre a vasúttársaság nem tud, vagy nem akar költeni a vonal felújítására. (Mint emlékezetes a Mátészalka-Csenger vonalon egy csigának öltözött aktivista simán lehagyta a bandukoló szerelvényt.) Az sem kizárt, hogy a vagonok, is leharcoltak, illetve a motorvonatok nem mennének át az úgynevezett fővizsgán és a selejtezés miatt nem lesz elegendő mozdony a járatsűrűség fenntartására. Legalább ilyen súlyú gond az egyre égetőbb szakember, vagyis mozdonyvezető hiány is. 
Szerző

Újraírja a Fidesz a túlóra szabályokat: négy héten át egy pihenőnappal lehetne dolgoztatni az embereket

Publikálás dátuma
2018.11.22. 06:00

Fotó: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.
Három évre emelné a munkaidőkeret elszámolását egy fideszes egyéni törvénymódosító javaslat. Eddig egy év volt a keret.
Szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára a dolgozók egy jelentős részét a munkaadók, ha az Országgyűlés elfogadja a Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által jegyzett törvénymódosító indítványt, amely három évre emelné a munkaidőkeret elszámolását. Ez az időkeret 2010 előtt két hónap volt, néhány éve egy évre emelték: a munkáltatóknak ezen időszakon belül kell elszámolniuk a dolgozók felé a túlóradíjakkal, valamint kiadniuk a szabadnapokat. A módosítás értelmében a heti két pihenőnap alapesetben bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék – mutatott rá közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A munkáltatóknak ráadásul három év állna rendelkezésére ahhoz, hogy kifizessék a túlmunka díját, illetve biztosítsák cserében a szabadnapokat. Előfordulhat tehát, hogy valakit két és fél évig túlórára köteleznek, s majd utána kapja meg az ellentételezést - írják. A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint ez teljesen elfogadhatatlan, ezért Kordás László, a konföderáció elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezte. Emlékeztettek arra is: a Fidesz már tavaly tavasszal is kísérletet tett arra, hogy három évre emelje a munkaidőkeret elszámolását, de a kormány akkor szakszervezeti nyomásra visszavonult. Most nyilvánvalóan azért akarják egyéni képviselői indítvánnyal módosítani a munka törvénykönyvét, hogy elkerüljék az érdemi egyeztetést. A módosító indítvány egyértelműen a munkaadóknak kedvez, amelyek az egyre nagyobb munkaerőhiány idején a dolgozók törvényes kereteket túllépő túlóráztatásával igyekeznek teljesíteni a megrendeléseket. A feldolgozóiparban már októberben nem volt olyan munkavállaló, aki ne lépte volna túl az éves keretet. A cégek mindezt hamis munkaidő nyilvántartással, az elektronikus be- és kiléptetőrendszerek kijátszásával igyekeznek leplezni, de számos termelő cég már erre sem veszi a fáradtságot, és inkább belekalkulálja a költségvetésébe az jogsértésért járó bírságokat. A munkaügyi hatóság legutóbbi vizsgálata szerint a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések minden negyedik munkavállalót érintenek - kiemelten a gépipar és a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem területén dolgozókat.    A nehéz-, gép- és autóipari területek munkavállalóit tömörítő Vasas Szakszervezet működési területén bevett gyakorlat az egy éves munkaidőkeret alkalmazása, és már ez a forma is megterhelő a munkavállalók számára: mind a munkaidő beosztása, mind a többletmunka ellentételezése szempontjából. Gyakori a pihenőidők nem megfelelő kiadása, valamint a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés is – mutat rá közleményében a Vasas Szakszervezeti Szövetség, amely szintén elutasítja a tervezett módosítást. Annak eredményeképpen ugyanis szerintük tovább nőne a munkavállalók kiszolgáltatottsága, holott az a munkaidő beosztása terén ma is a legnagyobb.  Ott ahol nincs szakszervezet, teljesen az üzleti érdekek alárendeltjévé válnak a munkavállalói érdekek, a magánélet és munka egyensúlya - írják. Felháborítónak tartják ezért a naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő 400 órára emelését is, amelyet kollektív szerződéshez sem kötnének. A szakszervezet szerint különösen cinikus, hogy már a túlórával járó többletjövedelmek is veszélybe kerülhetnek, miközben 60 százalékkal több munkát követelhetne a munkáltató - a törvényhozók áldásával. Elfogadhatatlan a munkaerőhiány ilyen szánalmas eszközökkel történő pótlása, nem járulnak hozzá a dolgozók fokozódó kizsigereléséhez.

Debrecenbe kéne menni

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon már az álláshelyek 2,7 százaléka betöltetlen. Ez 83 611 üres álláshelyet jelent, ebből a legtöbb - 25 636 hely - az elmúlt években bejelentett nagyberuházások által is érintett ipar területén van. A túlóráztatás elszámolását megkönnyítő javaslatot jegyző Kósa Lajos városában, Debrecenben bejelentett 320 milliárd forintos BMW-gyári beruházás 1000 főnyi új munkaerőt igényelne, a szakértők azonban meglehetősen szkeptikusak a toborzás sikerességét illetően.  

Szerző
Frissítve: 2018.11.22. 09:47