Nem tétlen az MMA: jövőre bezárhat a Műcsarnok, az alaptantervről is megmondták a magukét

Publikálás dátuma
2018.11.22. 14:57

Fotó: Molnár Ádám
Évek óta tervezik a Műcsarnok felújítását, ami nem lesz éppen rövid – derült ki a Magyar Művészeti Akadémia csütörtöki közgyűlésén.
Négy és fél évvel ezelőtt, amikor a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonosként és fenntartóként átvette a Műcsarnokot, annak épülete már akkor sem volt újszerű állapotban − fogalmazott Kucsera Tamás Gergely az MMA közgyűlésén. Az MMA főtitkárának beszámolójából kiderült: a Műcsarnok hároméves felújítás előtt áll, az MMA-ban pedig évek óta tervezik az épület energetikai, gépészettechnikai és belsőépítészeti megújítását. Kucsera szerint az épület korszerűtlen, de a felújításának megkezdését a környezetének megújulása, a Városliget-projekt előrehaladása is indokolja: nem volna szerencsés, ha a már újraépült környezetet használnák a Műcsarnok rekonstrukciójának felvonulási területeként.

– A 2019-ik és 2020-ik évben is lenne már munkánk, az ehhez kötődő egyeztetéseket az MMA ez ügyben már évekkel ezelőtt megkezdte a kormánnyal. 2021 őszére szeretnénk a belső tereiben megújított állapotban átadni a közönségnek, 2022-es évre legfeljebb csak olyan fejlesztések csúszhatnának át, amely a közönségforgalmi tereket nem érintik – mondta Kucsera.

Az MMA főtitkára ugyanakkor korábban arról is beszélt: a Műcsarnok az eucharisztikus kongresszus egyik fő helyszíne is lesz – 2020 szeptemberében. 
Az MMA közgyűlése felhatalmazta Vashegyi György elnököt, amennyiben magyar állam a Műcsarnok felújítására szükséges összeget a köztestület rendelkezésére bocsátja, a szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatására intézkedjen, illetve eljárjon. (Az MMA sajtóosztályát többek között az igényelt összegről is kérdezte a Népszava, amit választ kapunk, frissítjük a cikkünket. A Műcsarnok főigazgatója, Szegő György nem nyilatkozott lapunknak.) Jelentősebb felújításon 1991 és 1994 között esett át a Műcsarnok épülete, igaz, 1996 elején komolyabb kár érte: a mázsás hótakaró alatt beszakadt az üvegteteje, a hólé pedig becsurgott az álmennyezetről a kiállítóterembe. A beázó tető, a portikusz oszlopairól hulló vakolat miatt kisebb, hárommillió forint értékű felújítás 2012 nyarán, Gulyás Gábor főigazgatósága idején is történt. A Műcsarnok kiállítási programjában egyébként 2019. január 20-ig szerepelnek tárlatok.

Átírnák az alaptanterv-tervezetet

Nyár végén – mindössze harminc napra − véleményezésre megkapta a nemzeti alaptanterv-tervezetet az MMA. A köztestület oktatási bizottságának, elnökségének tagjai mellett a tagozatvezetők részben bíráló szakmai észrevételeket tettek – mondta Vashegyi György a közgyűlésen. Az MMA elnöke szerint az új tervezet jelzi ugyan a megújulási törekvést, de nem ígér valódi kitörést a magyar köznevelés nagyon elöregedett, egyoldalú és tantárgy-centrikus útvesztőjéből. „Az anyag látszólag részletes és jól kidolgozott, ám nem készíti elő az oly régóta szükségessé vált alapvető változtatásokat, bevezetése nem hozna gyökeresen új szemléletet és struktúrát a közoktatásban. Mindezek miatt a művészeti területeket és az irodalmat érintő változások átdolgozásához, szükség esetén teljes újrafogalmazásához az MMA felajánlotta a miniszternek és a kutatócsoport-vezetőjének a szakmai együttműködési készségét. Tizennyolc éves korig a művészeti nevelésnek domináns szerepet kell játszania. Ettől ma Magyarországon, Kodály Zoltán országában sajnos nagyon-nagyon messze állunk – hangsúlyozta Vashegyi György.

Aretha Franklinre emlékezik a Harlem Gospel Choir

Publikálás dátuma
2018.11.22. 13:54

Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az augusztusban elhunyt soul királynő, Aretha Franklin előtt tiszteleg az afro-amerikai zene nagyköveteiként emlegetett Harlem Gospel Choir december 2-i budapesti koncertjén. A tizennyolcszoros Grammy-díjas amerikai énekesnő-dalszerzőre az 1986-ban, Martin Luther King születési évfordulójára rendezett ünnepségen alapított együttes tagjai, a harlemi „fekete templomok" művészei emlékeznek. A Harlem Gospel Choir tagjai felléptek már a Vatikánban, II. János Pál illetve XVI. Benedek pápák tiszteletére rendezett koncerteken, koncertjeik politikai üzenetet is hordoznak, amelynek lényege egymás empatikus megértése és elfogadása a Hit, Remény, Béke és Szeretet jó híre által. 
Szerző
Témák
Aretha Franklin

Vallomások Ádám Ottóról

Publikálás dátuma
2018.11.22. 12:40

Kilencven évvel ezelőtt született Ádám Ottó, a Madách Színház korszak alkotó volt direktora. Rá emlékeztek hozzá közel állók nagyon is személyes történetekkel.
Ádám Ottó személyisége tele volt titokkal. Kolozsváron született később túl élte a deportálást, és több egyetemen is megfordult, de végül a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett az ötvenes évek elején rendező szakon. Rendezett, később tanított és teátrumot vezetett, a hetvenes-nyolcvanas években a Madách Színházat igazgatta. Mint az a rá emlékező beszélgetésen elhangzott, több mai színi direktor az ő köpönyegéből bújt ki. Bevallottan vagy ösztönösen az ő eszmeisége szerint irányítja a színházát. A Madách jelentős korszaka, sok korszakos színésszel és előadással kötődik a nevéhez. Mégis nagyon korán 1989-ben, épp a rendszerváltás idején ötven kilencévesen kiszállt, lemondott a direktori posztról. Többen felidézték ezt az időszakot, azt az ominózus három napot, mert hogy ennyi gondolkodási időt adott magának a döntésre. A történések háttere, hogy abban az időben több kritika érte a színházat, a színészeket a sajtó részéről és máshonnan is. Ezt nehezen viselte. Szirtes Tamás, a Madách Színház jelenlegi igazgatója, aki már akkor is a körúti teátrumhoz kötődött azt mondta, az igazgatói szerep egy kicsit Isten szerep is. És Ádám Ottó oda is adta mindenkinek azt a figyelmet és bizalmat, amit ebben a szerepben oda kell adni. De amikor, azt érezte, hogy már nem hisznek benne feltétlenül, akkor kivonult. Ő egy mímelt világban jelentett valami igazit. De amikor ezt már nem lehetett képviselni, akkor nem vállalta tovább. Haumann Péter igazian idézte őt: „Amikor egyszer arról kérdeztem az Ottót, hogy miért szállt ki ebből, azt mondta, minek basszon az ember, ha már nem szerelmes.” Ádám Ottó valószínű nagyon a lelke mélyéből fogalmazott, hiszen nem volt rá jellemző a profán gondolkodás. Minden emlékező a humanizmusát, az emberségét emelte ki. A rendezői módszere is sajátos volt. Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója Ádám Ottó volt tanítványa mesélte, hogy az egyik órán Ádám Ottó úgy kezdte a mondatot, hogy a jó rendező… A jelenlévők azt hitték, hogy most majd megtudják a nagy titkot, hogy milyen is a jó rendező. Mire Ádám Ottó úgy fejezte be, a jó rendező, soha nem mond semmit. És állítólag tényleg nem instruálta túl a színészeit, partnernek és nem végrehajtónak tekintette őket. Egyszer, amikor valaki megkérdezte őt, miért nem ad valami útmutatást, annyit válaszolt csupán: én vagyok az instrukció. Müller Péter arról beszélt, hogy a szeretet összetartja a világot, annak a hiánya viszont megöli. Ezt érezte meg Ádám Ottó. Szirtes Tamás pedig a beszélgetés végén annyit tett hozzá, hogy neki van egy saját bejáratú játéka, amikor olvas egy cikket, vagy felvetődik egy probléma azt kérdezi magától, vajon mit szólna ehhez Ádám Ottó. És az esetek többségében ez a játék sok mindenen átsegíti. És ezért másoknak is ajánlja. Azt nem tudom, hogy Ádám Ottó mit szólna ehhez a beszámolóhoz, de az biztos, hogy a szellemisége, a nézőpontja, még ha vannak is követői, nagyon hiányzik a hazai színházi életből. 
Szerző
Témák
színház