A szakember a lisztek átlagos tápértéke alapján, az egyes tápértékeket 100 grammra vonatkoztatva több gyártó, forgalmazó termékét hasonlította össze, és rangsorolta. Szarka Laura, a Budai Allergiaközpont dietetikusa megvizsgálta az amaránt-, a barnarizs, a burgonya-, a cirok-, a csicseriborsó-, az édesburgonya-, a gesztenye-, a hajdina-, kendermag-, a zsírtalanított kókusz-, a köles-, a kukorica-, a zsírtalanított lenmag-, a mák- és a mandula-, a malanga-, a napraforgómag-, a nyílgyökér-, a quinoa-, a rizs-, a szezámmag-, a szója-, a tápióka-, a teff-, a tökmag-, zab- és zöldbanánliszt fehérje-, rost-, szénhidrát- és zsírtartalmát.
Ezek a legjobbak
A legmagasabb zsírtartalmú (20 gramm) gluténmentes liszt a szezámmagliszt, ám a szezámmagolaj kellemes mellékhatása, hogy antioxidáns- és gyulladáscsökkentő hatása révén csökkentheti a magas koleszterinszint és az érelmeszesedés kockázatát, cink tartalma segíti a kollagéntermelést, emellett kiváló magnézium- és kalciumforrás. Tejmentes étkezés esetén az egyik legjobb kalciumpótló a szezámmag rendszeresen fogyasztása.
A legtöbb fehérje (55 g) a tökmaglisztben található. A zsírtalanított változat készítése során a tökmagból hidegen kisajtolják az olajat, a megmaradt anyagot finomra őrlik, amely így kiváló növényi fehérje-, rost-, E-vitamin és magnéziumforrás.
A gluténmentes lisztek szénhidrát "kategóriájában" holtverseny alakult ki: egyaránt 86 g szénhidrátot tartalmaz a tápióka-, és nyílgyökér- és az édesburgonyaliszt is. Ha a szénhidrátmennyiség csökkentése a cél, a legjobb választás a kendermag-, (3,7 g), a mandula- (7,7 g) vagy mákliszt (7,8 g).
Napi 25-40 gramm rost fogyasztása ajánlott, ezt a kategóriát a kókuszliszt nyerte (34 gramm). Elkészítéséhez a kókusz fehér belsejét őrlik nagyon finom porrá. Ahogy az olaját, ezt is sokan kedvelik, hiszen amellett, hogy remek rostforrás, úgynevezett MCT (közepes láncú triglicerid) zsírsavakat is tartalmaz, amelyek megkerülik a nyirokrendszert, és a - többi zsírsavval ellentétben - a véráram útján közvetlenül a májba jutnak. Ennek köszönhetően könnyebben emésztődnek, így emésztési problémák, epe-, illetve hasnyálmirigy-betegségekben előnyös hatásúak. A közepes láncú zsírsavaknak antivirális, antibakteriális és gombaellenes hatást is tulajdonítanak.
