Feltehetően banki elemzőink ma lógó orral baktattak be munkahelyükre. Aligha akadhatott közöttük ugyanis olyan, aki a Moody's-tól - magyar idő szerint péntek éjszaka - ne felminősítést várt volna.
Mivel ez elmaradt - a mértékadó hitelminősítő nem változtatott Magyarország eddigi besorolásán -, így most a szakembereknél az önvizsgálat ideje következhet. Hol is követték el a hibát? Mindenekelőtt ott, hogy prognózisuk megfogalmazása előtt nem tanulmányozták át alaposan a felminősítés alapvető kritériumait. Mert ha ezt megteszik, akkor aligha siklottak volna el afelett, hogy változatlanul magas a GDP arányos államadósság mértéke. Ehhez pedig egy olyan lassú csökkentési ütem párosul, ami nem hozta elérhető távolságba az olyannyira óhajtott magasabb adósbesorolási osztályzat elérését.
Magyarország makrogazdasági számainak elsöprő többsége jobb, mint amit Nyugat-Európában jelenleg fel tudnak mutatni. A lendület - némi lassulás kíséretében - még kitarthat 2019-ben is. A következő esztendőkben azonban aligha fogjuk megúszni újabb hitelek felvétele nélkül. Bízva a lakosság állampapír-vásárlási buzgalmában, amelyet a kereskedelmi bankok kamatkondícióit meghaladó prémiummal fejel meg a jegybank, a háztartások várhatóan további támaszt nyújtanak majd a költségvetésnek.
A felminősítés elmaradásának azonban lehetett egy nehezebben számszerűsíthető oka is, amit úgy hívnak, hogy hitelesség. A családok körében továbbra is nagyfokú bizalmatlanság fogalmazódik meg a bankokkal szemben. A Moody's érthető okokból most attól tart, hogy bár a magyar bankok stressztűrőképessége példamutató, a (volt) devizahitelesek újbóli mozgolódása veszélyt jelenthet a magasabb osztályba sorolásra.