Azonnal leszerelési hullámot indított a kiszivárgó hírek szerint az a korábbi törvénymódosítás, ami azt mondta ki: 2019. január 1-től kizárólag szabadnap formájában váltható meg a rendvédelmi dolgozók túlszolgálata, vagyis pénzt nem kaphatnak érte. A rendőrök százával fordítottak hátat nyáron a szolgálatnak, a módosítás ugyanis nem csak komoly érvágást jelentett volna az egyenruhásoknak - akik fizetésének olykor egyharmadát is a túlórapénz tette ki -, de lehetetlen helyzetbe hozta a rendőrséget is. A túlórákat eddig is azért kellett elrendelni, mert évek óta súlyos létszámhiánnyal küzd a szervezet: forrásaink szerint a törvényes évi, személyenként 418 órányi túlmunka helyett sokan – foglalkozási körtől függően – évi 600-1200 pluszmunkát is kénytelenek vállalni.
Éppen ezért, a törvénymódosítással "a kormány és a Belügyminisztérium a magyar emberek biztonságát veszélyeztette" volna, állt annak az indítványnak indoklásában, amit az MSZP-s Harangozó Tamás nyújtott be szeptemberben a parlamentnek. Ennek lényege, hogy továbbra is megkapják a választás lehetőségét a rendőrök és más egyenruhások: pénzt vagy szabadnapot kérnek túlóráikért.
Egy hónappal később pedig már Kósa Lajos jelentette be: a rendvédelmi dolgozók és a katonák túlórapénzeinek átmeneti megtartására nyújt be önálló indítványt az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága. A tartalmában Harangozóéval egyező javaslatot kedden elfogadta az Országgyűlés, és ezzel
A parlament mostani döntése a honvédek és rendőrök mellett érinti a katasztrófavédelemben, a büntetés-végrehajtásban és a parlamenti őrségben dolgozókat is.
Arra a kérdésre, hogy vajon nem több-e ez egy nehézségekkel küzdő rendszer szépségtapaszánál, és nem lesz-e ennek ellenére is nyomás a rendvédelmi dolgozókon, hogy a kifizetések helyett a szabadnapokat válasszák, Harangozó Tamás lapunknak azt hangsúlyozta: ez egy törvény, ennél fogva aki nem tartja be, az törvényt sért és bűncselekményt követ el.
