Bűncselekményt követ el, aki ezek után megpróbálja elvenni a rendőrök túlórapénzét

Publikálás dátuma
2018.11.27. 14:19
Készenléti rendőrök eskütétele
Fotó: Tóth Gergő
Elfogadta az Országgyűlés az előbb Harangozó Tamás, majd Kósa Lajos által benyújtott indítványt: 2022-ig még biztosan választhatják a rendvédelmisek a túlóráik kifizetését.
Azonnal leszerelési hullámot indított a kiszivárgó hírek szerint az a korábbi törvénymódosítás, ami azt mondta ki: 2019. január 1-től kizárólag szabadnap formájában váltható meg a rendvédelmi dolgozók túlszolgálata, vagyis pénzt nem kaphatnak érte. A rendőrök százával fordítottak hátat nyáron a szolgálatnak, a módosítás ugyanis nem csak komoly érvágást jelentett volna az egyenruhásoknak - akik fizetésének olykor egyharmadát is a túlórapénz tette ki -, de lehetetlen helyzetbe hozta a rendőrséget is. A túlórákat eddig is azért kellett elrendelni, mert évek óta súlyos létszámhiánnyal küzd a szervezet: forrásaink szerint a törvényes évi, személyenként 418 órányi túlmunka helyett sokan – foglalkozási körtől függően – évi 600-1200 pluszmunkát is kénytelenek vállalni.
Éppen ezért, a törvénymódosítással "a kormány és a Belügyminisztérium a magyar emberek biztonságát veszélyeztette" volna, állt annak az indítványnak indoklásában, amit az MSZP-s Harangozó Tamás nyújtott be szeptemberben a parlamentnek. Ennek lényege, hogy továbbra is megkapják a választás lehetőségét a rendőrök és más egyenruhások: pénzt vagy szabadnapot kérnek túlóráikért.
Egy hónappal később pedig már Kósa Lajos jelentette be: a rendvédelmi dolgozók és a katonák túlórapénzeinek átmeneti megtartására nyújt be önálló indítványt az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága. A tartalmában Harangozóéval egyező javaslatot kedden elfogadta az Országgyűlés, és ezzel
2022 végéig meghosszabbította a honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak azon jogát, hogy szabadidő mellett túlórapénzben is kérhessék a túlszolgálat idejének megváltását.

A parlament mostani döntése a honvédek és rendőrök mellett érinti a katasztrófavédelemben, a büntetés-végrehajtásban és a parlamenti őrségben dolgozókat is.
Arra a kérdésre, hogy vajon nem több-e ez egy nehézségekkel küzdő rendszer szépségtapaszánál, és nem lesz-e ennek ellenére is nyomás a rendvédelmi dolgozókon, hogy a kifizetések helyett a szabadnapokat válasszák, Harangozó Tamás lapunknak azt hangsúlyozta: ez egy törvény, ennél fogva aki nem tartja be, az törvényt sért és bűncselekményt követ el.
Szerző

Európa-párti szövetségről beszélt Frans Timmermans és Tóth Bertalan

Publikálás dátuma
2018.11.27. 14:13

Fotó: Javier BERNAL REVERT / Európai Parlament
Magyarország elszigetelődése a tét.
Biztos vagyok benne, hogy együtt egy önbizalomtól duzzadó, nyitott, minden polgárával egyformán törődő és tisztességes bért biztosító, a kihívásokkal szembenézni képes Európát építhetünk együtt, mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke az MSZP első emberével és választmányi elnökével, illetve EP-képviselőivel (Ujhelyi István, Szanyi Tibor) közösen tartott sajtótájékoztatóján.
„Az MSZP-nek elévülhetetlen érdemei vannak Magyarország uniós csatlakozásában. A szocialisták EU-szenvedélye azóta is töretlen, ezért kezdeményeztük, hogy a legnagyobb Európa-párti erőként hozzuk létre a lehető legszélesebb Európa-párti szövetséget” – deklarálta Tóth Bertalan. Az MSZP elnöke azt ígérte, minden szélsőséges populista nézettel és figurával szemben felveszik a harcot. Például Orbán Viktorral, aki olyan szélsőséges pártokkal működik együtt, amelyek kifejezetten az európai közösséggel szemben határozzák meg magukat, és hitvallásuk ugyanaz, mint a magyar miniszterelnöké: „az EU csak adja a pénzt, de nem merészeljen semmilyen európai normát – például a jogállamiságot – számon kérni”. Frans Timmermans-szal többek között az MSZP által csak rabszolgatörvénynek csúfolt készülő jogszabályról beszélgetett a szocialisták Brüsszelben vendégeskedő választmánya. (Emlékeztetőül: ennek lényege, hogy a munkáltatók 400 órányi túlórát kényszeríthetnek dolgozóikra, és pluszterhelést csúszva fizethetik ki.) A tervezetből Tóth Bertalan szerint egyértelmű, hogy a Fidesz a multik és a tőke oldalán áll – épp ezért különösen fontos az MSZP „szociális demokrácia” programja, amelyik megvédi az alkalmazottakat a munkáltatói önkénytől. Timmermans szerint nincs veszélyben Magyarország uniós tagsága, biztos benne, hogy az emberek többsége szereti és az Unióhoz akar tartozni. És az EB alelnöke nem is tudja elképzelni az európai közösséget Magyarország nélkül. Ha Orbán Viktor politikája folytatódik, akkor Magyarország tagadhatatlanul egyre jobbik elszigetelődik.
Szerző
Frissítve: 2018.11.27. 14:16

Megvan a magyar Amnesty új igazgatója

Publikálás dátuma
2018.11.27. 13:49

Fotó: Molnár Ádám
December 1-től Vig Dávid lesz a jogvédő szervezet vezetője.
December 1-től Vig Dávid lesz az Amnesty International Magyarország igazgatója – közölte honlapján a jogvédő szervezet. A korábbi igazgató, Iván Júlia szerződése szeptember végéig élt, és távozását azzal indokolta, hogy „fel kell töltődnie”, miután 2007 óta foglalkozik emberi jogokkal. Vig Dávid jogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszékének adjunktusa, ahol 2014-ben PhD fokozatot is szerzett. 2011 és 2016 között az Open Society Foundations Emberi Jogi Programjának Büntető Igazságszolgáltatási Csoportjában dolgozott, 2017-től pedig a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programját vezette. Vig azt mondta, büszke és izgatott azért, mert a jogvédő szervezet igazgatója lehet, és a célja, hogy „egy olyan ember jogi mozgalmat építsünk fel, amelyben mindenki, nemtől, kortól, társadalmi helyzettől függetlenül megtalálja, hogy mit tehet egy szabad és jogállami Magyarországért”.
„2018 talán az egyik legnehezebb év volt eddig a független magyar civil szervezetek számára, minden korábbinál durvább és gonoszabb lejárató kampányokat indítottak ellenünk, listáztak és megbélyegeztek bennünket és elfogadtak két olyan törvényt is, amelynek egyértelmű célja a kormány kritikusainak megfélemlítése és elhallgattatása. A kormány évek óta hazaárulónak bélyegez minket és mindenkit, aki nem ért egyet vele. De mi nem félünk és nem fogunk elhallgatni”

– tette hozzá.

Mint mondta, meggyőződése, hogy egy olyan magyar Amnestyre van szükség, amely „még hangsúlyosabban foglalkozik a rohamos léptékben romló magyar jogállamiság helyzetével, a bíróságok és független intézmények elleni támadásokkal és más olyan helyi ügyekkel, amelyek mindannyiunkat közvetlenül érintenek”.
Szerző