Pert vesztett a Mediaworks a meghekkelt Orbán-interjú miatt kirúgott szerkesztőkkel szemben

Publikálás dátuma
2018.11.27 18:32

Fotó: / Kovalovszky Dániel
Jogerőssé vált, Mészáros Lőrinc médiavállalata több milliós kártérítést kell fizessen az elküldött dolgozóknak. Most bíróság mondta ki azt is, hogy törvénytelenül rúgtak ki alkalmazottakat.
Jogerősen is pert veszített a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mediaworks Hungary Zrt. a meghekkelt Orbán-interjú miatt kirúgott két szerkesztővel szemben – tudta meg a Magyar Hang. A Székesfehérvári Törvényszéken kedden hozott ítélet szerint törvénytelenül bocsátották el Hajnal Csillát és Klecska Ernőt a Fejér Megyei Hírlaptól. (A harmadik, Veszprémi Naplótól kirúgott Németh F. Bernadett nem perelt, de nem hagyták az út szélén: Forgács Bernadett néven később a Hajdú-bihari Napló, Észak-Magyarország és Kelet-Magyarország kiadójánál tartalomfejlesztési vezető lett). 
Hajnal Csilla, a Fejér Megyei Hírlap korábbi felelős szerkesztőjét és Klecska Ernő lapszerkesztőt 2016 decemberében bocsátották el a Fejér Megyei Hírlaptól, miután a karácsonyi számban az Orbán Viktor miniszterelnökkel készült, egyébként központi interjú helyenként más tartalommal jelent meg, mint a testvérlapokban. Valaki olyan viccesnek szánt megjegyzésekkel tűzdelte tele, amelyeket a kormányfő nem mondott. Ezért a Mediaworksnél indult belső vizsgálat után a két említett szerkesztőt kiáltották ki bűnbaknak. A Mediaworks (és ügyvédei) a munkaügyi per során ragaszkodtak ahhoz, hogy Hajnalnak és Klecskának észre kellett volna venniük a szövegben a változtatásokat. 
A Mediaworks fellebbezése után a másodfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszéknek azt kellett eldöntenie, Hajnal és Klecska megszegte-e a kötelességét. Ugyanarra jutottak azonban, mint az első fokú bíróság: a székesfehérvári szerkesztőségében bizonyítottan az a szokás honosodott meg, hogy a központi anyagokkal a helyi szerkesztőknek nincs dolguk. A cikkeket ugyanis szerkesztve, sőt lektorálva kapták meg. Így nem volt feladatuk annak kontrollálása – hangsúlyozta Kaló Zsuzsanna tanácselnök az indoklásában. Bár a másodfokú bíróság a kártérítés összegén változtatott, az állami hirdetésekkel alaposan kitömött Mediaworks-öt az aligha vágja padlóra: Hajnal Csillának bruttó 4,2 millió forintot, míg Klecska Ernőnek 3,9 millió forintot (plusz ezek 2017. december 1-jétől érvényes késedelmi kamatait) kell megfizetnie a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló cégnek. Ezen felül a másodfokú perköltséget és a fellebbezés több mint egymilliós díját is rájuk terhelték.
A két kirúgott szerkesztő – akik különben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének korábbi elnökének, Mendrey Lászlónak a segítségével találtak ügyvédet – sérelemdíj iránti igényét a bíróság már első fokon elutasította. Ennek oka – írta meg májusban a 24.hu –, nem tudták kellőképpen bizonyítani, hogy a kirúgásukat megelőző belső vizsgálat és a meghallgatás során megalázták őket. A Mediaworksnek egyébként 15 napon belül kártalanítani kell az elbocsátott dolgozóit. Erre nincs halasztó hatálya annak, ha esetleg a 13 megyei napilapot kiadó cég a Kúriához fordul felülvizsgálatért. Erre egyébként hatvan napjuk van. Hajnal Csilla és Klecska Ernő az ítélethirdetés után a Magyar Hangnakazt mondták, nagy megkönnyebbüléssel fogadták az ítéletet, igazukban pedig mindvégig bizonyosak voltak, 
2018.11.27 18:32

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35