2010 és 2015 között 2 százalékkal nőttek a mediterrán erdőterületek, a nagyságrendileg Szlovénia területével megegyező, 1,8 millió hektáros bővülésről az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Plan bleu–Kék terv jelentése számolt be. A dokumentum ugyanakkor jelentős erdőpusztulásról, illetve az éghajlatváltozás, a lakosságszám növekedés, az erdőtüzek és a szárazság negatív hatásairól is beszámol - írta a Greenfo.
Erdők számokban
A mediterrán országok erdőterülete 88 millió hektár, - mint Franciaország és Olaszország területe együttesen -, ami a globális erdőterületek 2 százalékát teszi ki.
A védett területek bővültek, főleg az erdőterületekben szegény országokban: a mediterrán erdők csupán 4 százaléka található Észak-Afrikában, de a védett erdőségek mintegy negyede.
Az erdők több mint 5000 milliárd tonna szenet tárolnak, – a globális mennyiség 2 százalékát – ez ráadásul 1990 és 2015 között évi átlagos 2 százalékkal nőtt.
Évente 400 ezer hektár erdő esik áldozatul erdőtüzeknek.
A Földközi-tenger északi partján az erdőpusztulás oka főként az erdőtüzek és a területek elhanyagolása, míg délen és keleten a kizsákmányolás - tüzelő és legeltetés - és a népességszám növekedése. A térség lakossága 1960 és 2015 között megduplázódott, és a jelenlegi 537 millió fő 2050-re várhatóan további 130 millióval nő. Az erdőtüzek száma bár északon és észak-keleten csökkent, az 500 hektárnál nagyobb kiterjedésűeké nőtt. A jelentés szerint ez a tendencia folytatódik a jövőben is.
A vízhiány és a talajromlás különösen érzékenyen érinti a mediterrán erdőket, ahol a talajtakaró vékony és gyenge. Hogy túléljék a szárazságot, a fák leépítik szénkészleteiket, gyanta- és szénhidrogén-termelésüket, ami a növény egészsége szempontjából káros. Ez már most is a tölgyek, erdei és lucfenyők és a bükkfák csökkenésében vagy pusztulásában mutatkozott meg Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban, illetve Algériában.
A Földközi-tenger térsége biológiai sokféleség szempontjából a világ második legjelentősebb területe, az erdős területek pedig kiemelt fajtagazdagsággal bírnak. A spanyol, olasz, görög, török és marokkói erdőkben a legmagasabb a veszélyeztetett fajok száma. A gombák különösen elterjedtek ezen erdőkben. A tarvágások és a tölgyfa-kitermelés miatt azonban számuk fokozatosan csökken.
A jelentés szerint a megoldás az erdők helyreállítása lenne. A gyérítés és a vegyes fafajok telepítése csökkentené a szárazság negatív hatását. Új tűzvédelmi szabályok megalkotását is szükségesnek tart, amelyek a vészhelyzet elhárításán túl a növényzet preventív védelmére és helyreállítására is ügyelnek. A dokumentum szerint fontos lenne a térségek közös erdőstratégiájának, valamint együttes szabályozási kereteinek kialakítása és működtetése. Erősíteni kellene az erdészeti értékláncokat, valamint a mediterrán erdők hozzájárulását a zöld gazdasághoz. Segíthetne, ha a városi részeken minél több fás, parkos részt alakítanának kis, és ha alkalmaznák a FAO ajánlásait a sérült erdők helyreállításakor.
