Provokációt hajtott végre a kijevi vezetés a Fekete-tengeren az ukrán elnökválasztás küszöbén, hogy növelje Petro Porosenko államfő támogatottságát – kommentálta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kercsi-szoros közelében történt orosz–ukrán tengeri incidenst egy szerdai moszkvai beruházásösztönző tanácskozáson.
Putyin az MTI összefoglalója szerint úgy fogalmazott:
Felhívta a figyelmet arra , hogy Porosenko a március végén esedékes választás előtt az ötödik helyen áll az ukrán elnökjelöltek népszerűségi listáján, és esély van arra, hogy ne kerüljön be a megmérettetés második fordulójába, „ezért valamit tenni kell a helyzet kiélezése érdekében, és áthághatatlan akadályokat létrehozni (a jelenlegi államfő) vetélytársai számára, elsősorban az ellenzék köréből”.
Az orosz elnök szerint a vasárnapi konfliktus nem volt több határincidensnél. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnának sokkal komolyabb alapja lett volna bevezetni a hadiállapotot például 2014-ben, amikor „a Krím az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött (Moszkvában így nevezik a félsziget elcsatolását), vagy később, amikor fellángolt a konfliktus Ukrajna délkeleti részén”, és a kormányerők tankokat, nehéztüzérséget és légierőt vetettek be.
Putyin felidézte, hogy szeptemberben ukrán katonai vízi járművek egy raja áthaladt a Kercsi-szoroson az Azovi-tengerbe. Akkor maradéktalanul minden megállapodást és az orosz határőrök követeléseit is végrehajtották, a vasárnapi incidens során viszont az ukrán hajók nem válaszoltak a határőrszolgálat kéréseire.
Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy az ukrán fél magatartása ezúttal „az előre előkészített provokáció jegyeit viselte magán”, amely szerinte ürügyként szolgált a hadiállapot bevezetéséhez. Szavai szerint ennek semmi köze sem volt az Oroszország és Ukrajna közötti viszony rendezésére irányuló kísérletekhez.
Az elnök szerint az orosz területi vizekre behatoló, és a felszólításokra nem válaszoló ukrán hajóköteléket feltartóztató orosz határőrök katonai kötelességüket teljesítették, országuk területi épségének védelmében.
Kiemelte, hogy az ukrán járművek olyan orosz területi vizekre hatoltak be, amelyek a Krím elcsatolása előtt is Oroszországhoz tartoztak. Hozzátette, hogy a Kercsi hídhoz közeledő határsértők akkor sem válaszoltak, amikor felajánlották a horgonyvetés és a révkalauz igénybe vételének lehetőségét. Megjegyezte: a „különleges műveletet” az ukrán biztonsági szolgálat munkatársai irányították.
Csodálkozásának adott hangot, hogy a jelenlegi ukrán vezetés milyen sikeres „az oroszellenes hangulat eladásában”, amely szerinte az egyetlen exportcikke, és hogy Kijev képes mindent megúszni. Meglátása szerint az ukrán elittel szembeni engedékenység „nagyon rövidlátó politika”, amely „ellazítja” azt.
Kifejezte meggyőződését, hogy a Kijev politikája keltette „hab levonul, lecsökken, és az ukrán nép valamikor meghozza értékelését a jelenlegi vezetésről, ugyanúgy, ahogy a georgiai nép értékelte (Miheil) Szaakasvili (volt georgiai elnök) tevékenységét”.
Putyin véleménye szerint az orosz és az ukrán mindig is baráti és közeli nép marad az országaik viszonyában jelentkező jelenlegi nehézségek ellenére.
Kifejezte reményét, hogy a G20-csoport hét végi argentínai csúcstalálkozóján módja lesz találkozni amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal, hogy tárgyaljon vele az Oroszországgal szembeni kereskedelmi korlátozásokról. Trump kedden kijelentette: az amerikai nemzetbiztonsági tanács kercsi incidensről elkészítendő jelentése fényében dönt arról, hogy találkozik-e Putyinnal. Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy Oroszország nyitott az Egyesült Államokkal való együttműködésre.
November 25-én a Kercsi-szorosban, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrhajói tüzet nyitottak három kisebb ukrán hadihajóra, elfoglalták, majd Kercs kikötőjébe vontatták őket. A fedélzetükön tartózkodó 24 ukrán matrózt őrizetbe vették, kihallgatásuk után bíróság elé állítják őket.
Kijev álláspontja szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz hajók indokolatlanul nyitottak rájuk tüzet, megsértették az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz–ukrán megállapodást is. Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti.
Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként ágyúikat az orosz parti őrség járműveire. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.
Petro Porosenko ukrán elnök szerdán írta alá a hadiállapot bevezetéséről általa hozott rendeletet megerősítő jogszabályt. Az államfő előtt Andrij Parubij házelnök is aláírta a dokumentumot.
A hétfői keltezésű elnöki rendeletben az szerepelt, hogy a hadiállapot aznap, vagyis november 26-án helyi idő szerint 14 órakor lép életbe, és 30 napig, azaz december 26-án 14 óráig tart. Jogi szakértők szerint a hadiállapot csak azután léphet életbe – utólagos hatállyal –, hogy az elnöki rendeletet megerősítő jogszabály megjelenik a hivatalos közlönyben. Ez várhatóan csütörtökön történik meg.
