Életveszélyes lenne a közlekedésben a rabszolgatörvény

Publikálás dátuma
2018.11.23. 11:38
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Embertelen és a közlekedési ágazatban egyenesen életveszélyes az éves túlórakeret 400 órára emelése – írja közleményében a Közúti Közlekedési Szakszervezet. A Fidesz valószínűleg a külföldi nagyberuházóknak akar kedveskedni.
A közlekedési dolgozók, többek között a Volán társaságok járművezetői is kiakadtak a fideszes törvénymódosítási javaslat miatt, amely nemcsak a munkaidőkeretet növelné meg 3 évre, hanem a jelenleg éves szinten maximálisan elrendelhető 250 órás - kollektív szerződés szerint legfeljebb 300 órás – túlórakeretet is 400 órára emelné. A közúti közlekedésben dolgozó autóbuszvezetők nem akarnak még többet túlórázni, hiszen a Volán társaságok zöménél most is kimerítik a kollektív szerződésben megengedett 300 túlórát, életveszélyes ennél többször kiküldeni őket az utakra – fogalmazott közleményében Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke. A buszvezetők ráadásul ezen felül még átlagosan havi 30-40 óra plusz időt töltenek a munkahelyükön: ez nem munkaidő, csupán rendelkezésre állás. Így összesen átlagosan napi 9 órát dolgoznak, ami valójában 11-12 óra munkahelyi jelenlétet jelent. Ez az idő jövőre tovább nőne, ha parlament elfogadná a fideszes képviselők javaslatát. Hol van a nyolc órás foglalkoztatás, a 40 órás munkahét? – kérdezi Baranyai Zoltán, aki szerint a munkaerőhiányt nem így, hanem béremeléssel kell megoldani. A kormánykommunikáció szerint fókuszban a család, ám ha a szülőknek többet kell majd dolgozniuk, akkor a mostaninál is kevesebbet lehetnek együtt a gyerekekkel – érvel az elnök. Leszögezte: a KKSZ elfogadhatatlannak tartja a tervezett módosítást, mint minden olyan változtatást, amely hátrányosan érinti a munkavállalókat. Mint arról beszámoltunk: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők egyéni törvényjavaslat útján, az előzetes egyeztetést megkerülve nyújtottak be kedd este egy olyan javaslatot, amely 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. A megszavazása esetén már januártól életbelépő javaslat ismét megpróbálkozna a tavaly tavasszal a szakszervezetek ellenállásán megbukott munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelésével is. S hogy az egyéni indítvány a kormányakaratot is tükrözi, afelől sok kétséget nem hagy a Fidesz-frakció tegnapi közleménye. Ebben ugyanis egyrészt azt írták: ők csak a bürokratikus akadályokat szeretnék lebontani az elől, hogy ha valaki többet szeretne dolgozni, akkor megtehesse. Másrészről pedig a munkahelyteremtés kormányaként hivatkoztak magukra. A javaslat a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért. Mert nem csupán az elrendelhető túlórák száma nőne, hanem egy, a javaslatban megbúvó passzus szerint, ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a túlmunka nem is számít majd túlórának, és nem jár érte a pótlék. A munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelése pedig azzal járhat, hogy a dolgozó akár 3 év múlva jut majd a pénzéhez, de akkor sem lesz könnyű dolga, hiszen ennyi idő távlatában a már most is pontatlanul vezetett munkaidőnyilvántartások miatt nehéz lesz megmondani, mi számított túlórának és mi nem.   A javaslat nagy felháborodást is váltott ki a szakszervezetek körében: tiltakozott ellene többek között a Vasas Szakszervezeti Szövetség, a Vasutasok Szakszervezete, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának összehívását kezdeményezte az ügyben. Az elképzelés váratlanul érte a szakszervezeteket, de úgy tűnik, a munkaadókat is: bár a minimálbértárgyalások kapcsán az utóbbi időben többször is háromoldalú egyeztetések zajlottak a kormánnyal, ezeken a túlóráztatás kérdése nem került szóba. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkárát meg is lepte a hír. Perlusz László a privátbankár.hu-nak azt mondta: nem tartja szerencsésnek, hogy a kormány előzetesen nem egyeztetett sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldallal, és hatástanulmányt kellene készíteni a javaslatról. Kordás László, a MASZSZ elnöke is úgy tudja: nem a munkaadói szövetségek kérték a módosítást, szerinte valószínűleg a külföldi befektetőknek kíván kedvezni a javaslattal a kormány. A MASZSZ elnöksége ma vitatja meg a lehetséges válaszlépéseket. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek pedig színvallásra kényszerítené az Orbán-kabinetet abban, hogy bírja-e a kormány támogatását a munkavállalókat ellehetetlenítő, a magyar munkaerő-piaci viszonyokat, munkaügyi kapcsolatokat szétziláló próbálkozás. 

Hatalmas munkaerőigénye van a járműipari nagyberuházásoknak

Több mint 15 ezer fős létszámbővüléssel számolnak azok a cégek, amelyek az elmúlt években összességében 2097 milliárd forint értékben jelentettek be nagyberuházásokat jellemzően a járműipar és a vegyipar, kisebb részben az élelmiszeripar, az építőipar és a gépgyártás területén - derül ki a jegybank korábbi összesítéséből. Az MNB szeptemberi Inflációs jelentésében megjelent táblázat alapján az elkövetkező néhány évben a legnagyobb létszámbővülést a Mercedes gyár még 2016-ban bejelentett 490 milliárd forintos fejlesztése jelentené: itt 2500 főnyi új munkaerőre volna szükség. A Lego 30 milliárd forintos beruházása 1600 fős bővítéssel számol, a debreceni BMW-gyár 320 milliárd forintos projektje pedig 1000 fővel. További összesen csaknem háromtucat nagyberuházás új munkaerőigénye egyenként 100-600 fő között mozog, így összességében 15 186 új dolgozóra volna szükség ezekben a gyárakban és üzemekben.   . A tervezett létszámbővítés hazai forrásait azonban az egyre nagyobb munkaerőhiány közepette sem a munkavállalói, sem a munkaadói képviseletek nem látják. A betöltetlen álláshelyek száma ugyanis már 2,7 százalékot tesz ki, ami azt jelenti, hogy több mint 83 ezer munkahelyre nem találnak embert a cégek. Az üres álláshelyek háromnegyede a versenyszférában van. A nagyberuházások által is érintett ipar területén  áll már most is a legtöbb – 25 636 - álláshely üresen. Úgy tűnik, a Fidesz ezt a hiányt igyekszik most orvosolni a túlórakeretek megemelésével: a 150 órás többletmunka elrendelésével a cégek  12 munkavállaló munkájával éves szinten  plusz egy munkavállaló munkáját nyerik meg, hiszen egy dolgozó így 14 havi munkát is végezhet. 

Szerző

Mészárosék nem vesződnek sátrazókkal és faház-lakókkal, villaparkkal pöttyözik a Balaton partját

Publikálás dátuma
2018.11.23. 11:01

Fotó: Google Street View
Egy hete került a Konzum Nyrt. tulajdonába az eddig is Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist, mely magán-, illetve önkormányzati tulajdonban lévő kempingeket üzemeltet, írja a hvg.hu. A 2018-as szezonban 10 balatoni kempinget és egy vendégházat működtető társaság az előzetes becslések szerint 1,715 milliárd forint bevételre számít. Az egyik legforgalmasabb és legnagyobb kemping a balatonszemesi Vadvirág, amelyik egy önkormányzati jegyzőkönyv tanúsága szerint bezár, helyére Mészáros egyik üzlettársa, az idén a 100 leggazdagabb magyar közé avanzsáló (és rögtön a 26. helyen landoló) Jellinek Dániel cége, a Cape Town Real Estate Zrt. épít luxus lakóparkot és szállodát. (A kemping területén 2 szintes villaépület-sor és egy 160-180 szobás szálloda épül.) Mészáros egyébként már dolgozott Szemesen; a Déli-part 2016 Konzorcium, vagyis az R-Kord Építőipari Kft., a V-Híd Zrt. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. hármasa a vasútvonalat újította fel, és a szemesi polgármester, Takács József a Hunyady-parkot ajánlotta fel a konzorciumnak kőrostáláshoz, betonőrléshez és betonkeveréshez. A parkot a Mészáros-féle V-Híd bérelte ki 16 hónapra, 2 millió forintért. A projektnek a 60-80 éves nyárfaliget esett áldozatául. A munkaterület közelében számos ház megrongálódott, a környező épületek értéke a töredékére csökkent.  

Frissülő információk

Cikkünk megjelenése után azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Balatontourist Camping Kft. jövőre is nyitva tartja a balatonszemesi Vadvirág kempinget.
Szerző
Frissítve: 2018.11.27. 14:34

Kemény bérviták – csökkenő cafeteria

Publikálás dátuma
2018.11.23. 11:00
Könnyen elmérgesedhetnek a cafeteria-keretről és a béremelésekről folyó viták a cégek és a szakszervezetek között
Fotó: DRASKOVICS ÁDÁM
Feszültségekkel teli bértárgyalásoknak néznek elébe a következő hetekben a helyi szakszervezetek és a munkaadók. Az már most látszik: jövőre a dolgozók kevesebb cafeteriát vihetnek haza.
Beigazolódni látszanak a cafeteria adókedvezményeinek jövő évi drasztikus visszavágása miatti kezdeti félelmek: a most körvonalazódó bérajánlatok alapján a munkaadók többsége nem kívánja átvállalni a növekvő adóterheket. A szakszervezetek beszámolói szerint a legtöbb helyen az ideivel megegyező bruttó összegeket szánnak a béren kívüli juttatásokra, így a dolgozók nettó cafeteriája jelentősen csökkenhet. Az Audi múlt héten nyilvánosságra került bérajánlata szerint például a cég jövőre is az idei évvel megegyező mértékű, bruttó 620 ezer forintos cafeteria-keretet biztosítana dolgozóinak. Ez az összeg az idén átlagosan nettó 420-430 ezer forintot jelentett a munkavállalóknak. Jövőre az adóváltozások miatt a nettó összeg 300-320 ezer forintra csökkenne az ajánlat alapján. A helyi szakszervezet el is utasította a cég ajánlatát, mivel az alapbéremelés mértékét is kevesellte. Az Audi ugyanis 7 százalékot emelne, míg a dolgozók 18 százalékos bérfejlesztést szeretnének, hiszen alapbér tekintetében 3-5-szörös lemaradásban vannak a cég németországi munkavállalóihoz képest. Újabb ajánlat azóta nem érkezett – mondta lapunknak Csalogány György, az Audi Hungária Független Szakszervezet alelnöke. 

Teljes a tanácstalanság

Bár egyre közeleg az év vége, a legtöbb munkaadó még ajánlatot sem tett a jövő évi béremelésekre vonatkozóan: a helyi bértárgyalásokon leginkább tapogatódzások folynak. A munkaadók több okból is tanácstalanok ugyanis: egyrészt, amíg az országos szintű bérmegállapodás nem születik meg, nem lehet tudni, mekkora lesz jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum. Erre valószínűleg még heteket kell várni. A legutóbbi egyeztetésen nem közeledtek az álláspontok: a munkaadók érdekképviseletei továbbra is 5, a szakszervezetek 13-15 százalékos béremelést szeretnének. A legkisebb bérek ugyanakkor a magasabb kategóriákba tartozók fizetésére is hatással vannak: a bértorlódások elkerülése érdekében azokat is növelni kell(ene). A kötelező béremelés mértékétől függ az is, a cégek mennyit tudnak átcsoportosítani cafeteriára. Ez pedig egy igen neuralgikus pont most, hiszen a béren kívüli juttatások adóterhei – a SZÉP-kártya, az óvodáztatási támogatás, a sport- és kulturális belépők kedvezményének kivételével - jövőre jelentősen megemelkednek. A fő kérdés az: kinek a kontóját terheli majd mindez. További nyitott kérdés a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése. Az adócsomagban a csökkentés pontos idejét nem rögzítették, a kormány eddigi nyilatkozati alapján valószínűleg csak júliustól mérséklődik 1,5 százalékkal ez a munkáltatói adóteher, holott a munkaadók részben ebből finanszíroznák a béremelést. 

Azt már a nyári adócsomag megszavazását követő, a cégek körében végzett gyorsfelmérések is előrevetítették, hogy a cafeteria-adókedvezmények megnyirbálásának fő vesztesei a dolgozók lesznek. Ezekből ugyanis az derült ki, hogy a vállalatok többsége nem kívánja majd kompenzálni a növekvő adóterheket, így a dolgozók nettó juttatásai 25-30 százalékkal csökkenhetnek. Varga Mihály pénzügyminiszter ezt akkor a sajtó által generált „hangulatjelentésnek” titulálta. Később napvilágot láttak olyan felmérések is, amelyek szerint nem kell még temetni a cafeteriát, a munkaerőhiány idején ugyanis a munkaadók nem tehetik meg, hogy csökkentik alkalmazottaik juttatásait.   Úgy tűnik, mégsem ez utóbbi forgatókönyv valósul meg. A nehéz-, gép- és autóipari területeken működő cégek háromnegyede például az Audihoz hasonlóan gondolkozik, azaz az ideivel megegyező bruttó összeget adna cafeteriára jövőre is, így a nettó juttatás csökkenne. László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke érdeklődésünkre elmondta: 200 tagszervezetük közül mintegy 80 kezdte már meg a jövő évi bértárgyalásokat, ezek közül csak 17 esetben látszik, hogy a munkaadó törekszik a növekvő adóterhek valamiféle megosztására. A legtöbb cégnél azonban jelenleg elképzelés sincs a jövő évi béremeléseket illetően, a Vasas északalföldi tagszervezetei például még egyetlen ajánlatot sem kaptak. Teljes ugyanis a bizonytalanság: nem lehet tudni, mennyivel nő jövőre a minimálbér, az utolsó utáni pillanatban is módosítják a cafeteria szabályait. Vagyis: úgy kellene dolgozók ezreinek életét befolyásoló döntéseket hozni, hogy nem ismertek a keretek – fogalmazott László Zoltán. Megjegyezte: a folyamatos lebegtetés, az érdemi párbeszéd és információ hiánya rendkívül felelőtlen kormányzásra vall. Emiatt az országos szintű egyeztetést igénylő kérdések helyi szinten gerjesztenek komoly feszültségeket a munka világában, ami akár helyi sztrájkokhoz is vezethet. Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke is. Mint mondta: az eddigi tárgyalások alapján az látszik, hogy a munkaadók többsége azt szeretné ugyan, hogy minél kevesebb legyen a dolgozók vesztesége, de nem szándékozik kompenzálni a növekvő adóterheket, az ideivel megegyező bruttó összeget szán jövőre is a cafeteriára. A dolgozók veszteségeit a cafeteria átstrukturálásával – például a SZÉP-kártyára jutó rész növelésével -, vagy az üzemi étkeztetés svédasztalossá tételével igyekeznek minimalizálni. A cafeteria-változások miatti november eleji szakszervezeti tüntetés egyik szervezőjeként azt ígérte: mindenképpen folytatni fogják a tiltakozásokat. Most azonban az a fő kérdés, mit sikerül helyi szinten elérniük az ágazati érdekvédőknek. Székely Tamás úgy fogalmazott: a cafeteria adóterheinek megemelésével a kormány aljas módon helyi szintre tolta le a feszültségeket, hiszen a végleges döntést a munkaadóknak kell meghozniuk, ők állnak most szemben a dolgozókkal. Ebből még komoly problémák lehetnek, több helyen akár sztrájkba is kezdhetnek a dolgozók.

Nem lehet tisztán látni, ki mennyit keres

Az idén szeptemberben bruttó 322 800 forint volt az átlagkereset vagyis 10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a KSH csütörtökön, a növekedés okát immár szokásos módon a minimálbér és a garantált bérminimum idei 8 és 12 százalékos emelésében megjelölve.    Hogy ténylegesen ennyit keresnek-e azonban a munkavállalók, azt az utóbbi időben egyre több elemzés kérdőjelezi meg. A kritika fő oka, hogy a KSH csak a bértömeget és a dolgozói létszámot gyűjti be, és azt átlagolva közli havonta a kereseti adatokat. Az átlagbért azonban így felfelé húzhatja néhány kiemelkedő fizetés, miközben a többség nem keres ennyit. A Policy Agenda elemzése ki is mutatta: a dolgozók kétharmada egyáltalán nem keresi meg a KSH által közölt átlagbért, és 100 dolgozó közül az 5 legjobban kereső bére éppen annyi, mint amennyit a legrosszabbul fizetett 40 együttvéve kap. A dolgozók fele pedig valójában bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres. A KSH átlagbér-számaival a másik probléma az, hogy csupán az 5 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégektől gyűjtik be az adatokat. Ez pedig azt jelenti, hogy mintegy 1,4 millió munkavállaló - az 5 főnél kisebb cégeknél dolgozók, a vállalkozók, illetve az egyéni megbízással munkát vállalók - keresete és munkajövedelme nem szerepel a statisztikában. Az ő munkajövedelmi adataikat is beszámítva az átlagkereset a hivatalosan közöltnél mintegy 30 százalékkal kisebb számot, úgy bruttó 238 ezer forintot mutatna. Ezeken a helyeken ugyanis főként minimálbért vagy garantált bérminimumot kapnak a dolgozók - legalábbis papíron. Az adóbevallások alapján azonban még ennyit sem. A Policy Agenda a 2017-es SZJA-adatbázis alapján is megvizsgálta ugyanis a bérviszonyokat, és arra a meglepő eredményre jutott, hogy 1,45 millió munkavállaló éves szinten még a minimálbért sem keresi meg. A fenti adatok azért is meglepőek, mert a minimálbér elvileg az a legkisebb bér, amit minden munkavállalónak meg kell kapnia. Ennél kevesebbet hivatalosan csak a közfoglalkoztatottak kapnak, valamint a részmunkaidős bér is arányosan kevesebb lehet. Ám e két dolgozói kör alig 400 ezer főt tesz ki, vagyis mintegy egymillió munkavállaló esetében nem tudni, hogyan kereshetett tavaly a minimálbérnél kisebb összegeket. Nagyon úgy tűnik, hogy erre a kormány sem tudna választ adni, mint ahogyan azt sem látja pontosan: hányan keresnek jelenleg az országban minimálbért. Márpedig ez nem mellékes adat az országos bértárgyalások során, hiszen ez alapján lehet előrejelezni: egy 5-10-15 százalékos minimálbér-emelés hogyan hatna az egyes ágazatokra. A korábbi években a kormány előzetesen készült is ilyen elemzésekkel, most azonban a szakszervezeteknek a tárgyalások második fordulóban külön kérniük kellett ezt.  A Pénzügyminisztérium késlekedésének oka feltehetőleg az, november 9-ig nem állt ilyen adat a rendelkezésére. A tárca fennhatósága alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – elvileg - évente begyűjti az egyéni bér és kereseti adatokat. A  Magyar Szakszervezeti Szövetség ezeket az adatokat szerette volna kikérni még a nyáron. A tárca azonban csak 2016-os adatokat adott ki (ez alapján készült a Policy Agenda elemzése). Ekkor derült ki, hogy a tavalyi évről nincsenek ilyen adatok, mert elfelejtették begyűjteni azokat. Csak október elején küldték ugyanis körbe a cégeknek az adatkérő felhívást, amelyben november 9-ig kérik a 2017-es és a 2018-as adatokat is, holott korábban minden évben tavasszal kellett adatot szolgáltatni.  

Mekkorára nőhet a bérszínt?

2010 óta 65 százalékkal emelkedett a reálbérszínt Magyarországon - mondta a Mabisz idei konferenciáján csütörtökön Varga Mihály. A tárcavezető megemlítette, hogy az első félévben 10 százalékkal nőttek a reálbérek. Egyúttal megjegyezte, hogy a mostani, 10 százalékos bérnövelési ütem nem vagy nehezen tartható. Utalt arra, hogy a most folyó bértárgyalásokon a felek véleménye távol van egymástól és egyúttal bejelentette, hogy ha nem lesz megállapodás, akkor a kormány saját hatáskörében dönt a kötelező béremelések mértékéről. B. M.

Szerző