A közlekedési dolgozók, többek között a Volán társaságok járművezetői is kiakadtak a fideszes törvénymódosítási javaslat miatt, amely nemcsak a munkaidőkeretet növelné meg 3 évre, hanem a jelenleg éves szinten maximálisan elrendelhető 250 órás - kollektív szerződés szerint legfeljebb 300 órás – túlórakeretet is 400 órára emelné.
A közúti közlekedésben dolgozó autóbuszvezetők nem akarnak még többet túlórázni, hiszen a Volán társaságok zöménél most is kimerítik a kollektív szerződésben megengedett 300 túlórát, életveszélyes ennél többször kiküldeni őket az utakra – fogalmazott közleményében Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke. A buszvezetők ráadásul ezen felül még átlagosan havi 30-40 óra plusz időt töltenek a munkahelyükön: ez nem munkaidő, csupán rendelkezésre állás. Így összesen átlagosan napi 9 órát dolgoznak, ami valójában 11-12 óra munkahelyi jelenlétet jelent.
Ez az idő jövőre tovább nőne, ha parlament elfogadná a fideszes képviselők javaslatát. Hol van a nyolc órás foglalkoztatás, a 40 órás munkahét? – kérdezi Baranyai Zoltán, aki szerint a munkaerőhiányt nem így, hanem béremeléssel kell megoldani. A kormánykommunikáció szerint fókuszban a család, ám ha a szülőknek többet kell majd dolgozniuk, akkor a mostaninál is kevesebbet lehetnek együtt a gyerekekkel – érvel az elnök. Leszögezte: a KKSZ elfogadhatatlannak tartja a tervezett módosítást, mint minden olyan változtatást, amely hátrányosan érinti a munkavállalókat.
Mint arról beszámoltunk: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők egyéni törvényjavaslat útján, az előzetes egyeztetést megkerülve nyújtottak be kedd este egy olyan javaslatot, amely 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. A megszavazása esetén már januártól életbelépő javaslat ismét megpróbálkozna a tavaly tavasszal a szakszervezetek ellenállásán megbukott munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelésével is. S hogy az egyéni indítvány a kormányakaratot is tükrözi, afelől sok kétséget nem hagy a Fidesz-frakció tegnapi közleménye. Ebben ugyanis egyrészt azt írták: ők csak a bürokratikus akadályokat szeretnék lebontani az elől, hogy ha valaki többet szeretne dolgozni, akkor megtehesse. Másrészről pedig a munkahelyteremtés kormányaként hivatkoztak magukra.
A javaslat a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért. Mert nem csupán az elrendelhető túlórák száma nőne, hanem egy, a javaslatban megbúvó passzus szerint, ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a túlmunka nem is számít majd túlórának, és nem jár érte a pótlék. A munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelése pedig azzal járhat, hogy a dolgozó akár 3 év múlva jut majd a pénzéhez, de akkor sem lesz könnyű dolga, hiszen ennyi idő távlatában a már most is pontatlanul vezetett munkaidőnyilvántartások miatt nehéz lesz megmondani, mi számított túlórának és mi nem.
A javaslat nagy felháborodást is váltott ki a szakszervezetek körében: tiltakozott ellene többek között a Vasas Szakszervezeti Szövetség, a Vasutasok Szakszervezete, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának összehívását kezdeményezte az ügyben.
Az elképzelés váratlanul érte a szakszervezeteket, de úgy tűnik, a munkaadókat is: bár a minimálbértárgyalások kapcsán az utóbbi időben többször is háromoldalú egyeztetések zajlottak a kormánnyal, ezeken a túlóráztatás kérdése nem került szóba. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkárát meg is lepte a hír. Perlusz László a privátbankár.hu-nak azt mondta: nem tartja szerencsésnek, hogy a kormány előzetesen nem egyeztetett sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldallal, és hatástanulmányt kellene készíteni a javaslatról.
Kordás László, a MASZSZ elnöke is úgy tudja: nem a munkaadói szövetségek kérték a módosítást, szerinte valószínűleg a külföldi befektetőknek kíván kedvezni a javaslattal a kormány. A MASZSZ elnöksége ma vitatja meg a lehetséges válaszlépéseket. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek pedig színvallásra kényszerítené az Orbán-kabinetet abban, hogy bírja-e a kormány támogatását a munkavállalókat ellehetetlenítő, a magyar munkaerő-piaci viszonyokat, munkaügyi kapcsolatokat szétziláló próbálkozás.
