Életveszélyes lenne a közlekedésben a rabszolgatörvény

Publikálás dátuma
2018.11.23 11:38
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Embertelen és a közlekedési ágazatban egyenesen életveszélyes az éves túlórakeret 400 órára emelése – írja közleményében a Közúti Közlekedési Szakszervezet. A Fidesz valószínűleg a külföldi nagyberuházóknak akar kedveskedni.
A közlekedési dolgozók, többek között a Volán társaságok járművezetői is kiakadtak a fideszes törvénymódosítási javaslat miatt, amely nemcsak a munkaidőkeretet növelné meg 3 évre, hanem a jelenleg éves szinten maximálisan elrendelhető 250 órás - kollektív szerződés szerint legfeljebb 300 órás – túlórakeretet is 400 órára emelné. A közúti közlekedésben dolgozó autóbuszvezetők nem akarnak még többet túlórázni, hiszen a Volán társaságok zöménél most is kimerítik a kollektív szerződésben megengedett 300 túlórát, életveszélyes ennél többször kiküldeni őket az utakra – fogalmazott közleményében Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke. A buszvezetők ráadásul ezen felül még átlagosan havi 30-40 óra plusz időt töltenek a munkahelyükön: ez nem munkaidő, csupán rendelkezésre állás. Így összesen átlagosan napi 9 órát dolgoznak, ami valójában 11-12 óra munkahelyi jelenlétet jelent. Ez az idő jövőre tovább nőne, ha parlament elfogadná a fideszes képviselők javaslatát. Hol van a nyolc órás foglalkoztatás, a 40 órás munkahét? – kérdezi Baranyai Zoltán, aki szerint a munkaerőhiányt nem így, hanem béremeléssel kell megoldani. A kormánykommunikáció szerint fókuszban a család, ám ha a szülőknek többet kell majd dolgozniuk, akkor a mostaninál is kevesebbet lehetnek együtt a gyerekekkel – érvel az elnök. Leszögezte: a KKSZ elfogadhatatlannak tartja a tervezett módosítást, mint minden olyan változtatást, amely hátrányosan érinti a munkavállalókat. Mint arról beszámoltunk: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők egyéni törvényjavaslat útján, az előzetes egyeztetést megkerülve nyújtottak be kedd este egy olyan javaslatot, amely 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. A megszavazása esetén már januártól életbelépő javaslat ismét megpróbálkozna a tavaly tavasszal a szakszervezetek ellenállásán megbukott munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelésével is. S hogy az egyéni indítvány a kormányakaratot is tükrözi, afelől sok kétséget nem hagy a Fidesz-frakció tegnapi közleménye. Ebben ugyanis egyrészt azt írták: ők csak a bürokratikus akadályokat szeretnék lebontani az elől, hogy ha valaki többet szeretne dolgozni, akkor megtehesse. Másrészről pedig a munkahelyteremtés kormányaként hivatkoztak magukra. A javaslat a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért. Mert nem csupán az elrendelhető túlórák száma nőne, hanem egy, a javaslatban megbúvó passzus szerint, ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a túlmunka nem is számít majd túlórának, és nem jár érte a pótlék. A munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelése pedig azzal járhat, hogy a dolgozó akár 3 év múlva jut majd a pénzéhez, de akkor sem lesz könnyű dolga, hiszen ennyi idő távlatában a már most is pontatlanul vezetett munkaidőnyilvántartások miatt nehéz lesz megmondani, mi számított túlórának és mi nem.   A javaslat nagy felháborodást is váltott ki a szakszervezetek körében: tiltakozott ellene többek között a Vasas Szakszervezeti Szövetség, a Vasutasok Szakszervezete, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának összehívását kezdeményezte az ügyben. Az elképzelés váratlanul érte a szakszervezeteket, de úgy tűnik, a munkaadókat is: bár a minimálbértárgyalások kapcsán az utóbbi időben többször is háromoldalú egyeztetések zajlottak a kormánnyal, ezeken a túlóráztatás kérdése nem került szóba. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkárát meg is lepte a hír. Perlusz László a privátbankár.hu-nak azt mondta: nem tartja szerencsésnek, hogy a kormány előzetesen nem egyeztetett sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldallal, és hatástanulmányt kellene készíteni a javaslatról. Kordás László, a MASZSZ elnöke is úgy tudja: nem a munkaadói szövetségek kérték a módosítást, szerinte valószínűleg a külföldi befektetőknek kíván kedvezni a javaslattal a kormány. A MASZSZ elnöksége ma vitatja meg a lehetséges válaszlépéseket. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek pedig színvallásra kényszerítené az Orbán-kabinetet abban, hogy bírja-e a kormány támogatását a munkavállalókat ellehetetlenítő, a magyar munkaerő-piaci viszonyokat, munkaügyi kapcsolatokat szétziláló próbálkozás. 

Hatalmas munkaerőigénye van a járműipari nagyberuházásoknak

Több mint 15 ezer fős létszámbővüléssel számolnak azok a cégek, amelyek az elmúlt években összességében 2097 milliárd forint értékben jelentettek be nagyberuházásokat jellemzően a járműipar és a vegyipar, kisebb részben az élelmiszeripar, az építőipar és a gépgyártás területén - derül ki a jegybank korábbi összesítéséből. Az MNB szeptemberi Inflációs jelentésében megjelent táblázat alapján az elkövetkező néhány évben a legnagyobb létszámbővülést a Mercedes gyár még 2016-ban bejelentett 490 milliárd forintos fejlesztése jelentené: itt 2500 főnyi új munkaerőre volna szükség. A Lego 30 milliárd forintos beruházása 1600 fős bővítéssel számol, a debreceni BMW-gyár 320 milliárd forintos projektje pedig 1000 fővel. További összesen csaknem háromtucat nagyberuházás új munkaerőigénye egyenként 100-600 fő között mozog, így összességében 15 186 új dolgozóra volna szükség ezekben a gyárakban és üzemekben.   . A tervezett létszámbővítés hazai forrásait azonban az egyre nagyobb munkaerőhiány közepette sem a munkavállalói, sem a munkaadói képviseletek nem látják. A betöltetlen álláshelyek száma ugyanis már 2,7 százalékot tesz ki, ami azt jelenti, hogy több mint 83 ezer munkahelyre nem találnak embert a cégek. Az üres álláshelyek háromnegyede a versenyszférában van. A nagyberuházások által is érintett ipar területén  áll már most is a legtöbb – 25 636 - álláshely üresen. Úgy tűnik, a Fidesz ezt a hiányt igyekszik most orvosolni a túlórakeretek megemelésével: a 150 órás többletmunka elrendelésével a cégek  12 munkavállaló munkájával éves szinten  plusz egy munkavállaló munkáját nyerik meg, hiszen egy dolgozó így 14 havi munkát is végezhet. 

313,93 forinton áll az euró

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:51
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Tizenegy fillérrel erősödött a forint kedd reggelre az uniós fizetőeszközhöz képest, a dollárhoz és svájci frankhoz viszonyítva is javult az árfolyam.
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon kedd reggel. Az euró 313,93 forinton forgott reggel hét órakor, 11 fillérrel csökkent az árfolyama a hétfő esti 314,04 forinthoz képest. A dollár árfolyama 277,19 forintról 276,73 forintra, a svájci franké pedig 276,76 forintról 276,51 forintra gyengült.A jent 2,4864 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,4874 forinttal. Az euró 1,1343 dolláron forgott kedd reggel, 0,07 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,01 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1352 frankon jegyezték. Egy dollárért 1,0008 frankot kértek, napi szinten 0,05 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,13 százalékot veszített értékéből a dollár, kedd reggel 111,27 jent ért - írja az MTI.

Az elszálló zöldség és gyümölcsárak gyengítik a forintot

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az infláció egyik motorja az élelmiszerek, azon belül is a zöldségek és egyes gyümölcsök árának a dinamikus emelkedése. Csökkent az export, a termőterület és a termelési kedv is a kertészeti ágazatban.
Megette a fene – legyint a Lehel téri vásárcsarnok egyik zöldségeladója: korábban még három-négy kiló burgonyát vittek a vásárlók, mostanában csak egy kilóval távoznak. Az utóbbi időszakban alaposan megugrott a krumpli ára, így néhány hónapja még 160-170 forint volt kilója, most 240-290 forint között sávban mozog a piacon. - Vevő nincs, inkább csak érdeklődő – mondják egy másik, belvárosi piacon. „Jönnek be az emberek de gyakran sarkon fordulnak az árakat látva” - mondja az eladó, aki azzal is humorizál, hogy a főnöke inkább turistalátványosságnak tartja őt.  Olyan drága a burgonya, hogy már darabra is adják az Auchan hipermarketjeiben, adták hírül nemrég fotókkal illusztrálva. Kétségtelen, egy év alatt a zöldség-gyümölcs árak -  ezen belül az egyik alapvető élelmiszeré, a burgonyáé is - átlagosan 23,3 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. A korábbi évektől eltérően a hazai burgonya március helyett már februárban gyakorlatilag eltűnt a boltokból. Régebben ilyenkor érkezett az import, amely kordában tartotta az árakat, csakhogy a magyar gazdáknál is súlyosabban érintette a tavalyi aszály a legjelentősebb európai termelő országokat, mint Németország, Franciaország, vagy Lengyelország, ahol a terméskiesés mértéke elérte a 30-40 százalékot. A rendszerváltás előtti évtizedekben évi 2-3 millió tonna burgonya is termett itthon, de ez mára 340-400 ezer tonnára csökkent, ami a hazai igényeket sem fedezi. Pár hete még 280 volt – tájékoztat a terézvárosi Hunyadi téri csarnok árusa, akinek pultjánál jelenleg 300 forintot kell fizetni egy kiló burgonyáért. Ez még magyar krumpli - fűzi hozzá. Nem tudni, meddig tart ki a hazai készlet, de a „főnök” már szólt, hogy rövidesen jön a külföldi burgonya, amit várhatóan 350-ért adnak majd. A (magyar) vöröshagyma kilója egyébként már most 350 forintba kerül. A hagyma jóval drágább, mint a krumpli – csodálkozik rá maga is a ritkán tapasztalható árfordulatra az árus.  Az ok ez esetben is az, hogy hagymából is kevesebb termett a vártnál. A tavalyi aszályos év nyomán a zöldség-gyümölcs export összetétele is alaposan beszűkült. Jószerivel megszűnt a vöröshagyma, fokhagyma, málna, egres, fekete, piros és fehér ribiszke, szamóca kivitele, de kisebb volt a hozam káposztából, a sárgarépából és a petrezselyemgyökérből is.  A gyümölcsösökben a csapadékhiány és a hőség nem tett akkora kárt, sőt, éppen a tavalyi márciusi fagy miatt termett kevesebb kajszi és őszibarack – említette lapunknak Apáti Ferenc, a FruitVeB a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke. A szakember hangsúlyozta, az ősz óta emelkedő zöldségárak nem egy tendenciát jeleznek, hiszen a zöldség-gyümölcs árak egyébként is hullámzóak. Mint emlékezetes a gyümölcstermés 2017-ben volt nagyon gyenge az áprilisi hideghullám miatt, s ez magasra emelte az árakat. A múlt évben viszont elmaradtak a károsító tavaszi fagyok, az átlagosnál is magasabb hozamok voltak, mert a fák „kipihenték” magukat. A komoly fagykárt szenvedett kajszit, illetve őszibarackot kivéve, a fogyasztók számára igen kedvező áron kínálták a gyümölcsöket a kereskedők, őstermelők.  A málna, szeder, a fekete ribiszke hazai termőterülete egyre zsugorodik, sőt egyes tájakon meg is szűnt, mert ezek a növények egyre nehezebben viselik a megváltozott éghajlati viszonyokat. Ám drámai változások történtek a zöldségágazatban is. Az intenzív, nagy élőmunkaigényes szabadföldi, illetve fóliás, hajtatott zöldségek termőterülete az elmúlt 15-20 évben mintegy 40 százalékkal csökkent. A fóliák, üvegházak területe 6700 hektárról nagyjából 3700 hektárra zsugorodott. A szabadföldi zöldségek területe 50 ezer hektárról 30 ezer hektárra csökkent. Csak a csemegekukorica és a zöldborsó őrizte meg korábbi pozícióját. A visszaesésben közrejátszik az is, hogy az eltűnőben lévő gyümölcsfajtákhoz hasonlóan a legtöbb szabadföldi zöldség termesztése is nagyon élőmunkaigényes, s az elmúlt 8-10 évben kritikussá vált a mezőgazdaságban is a munkaerőhiány.  Visszaveti az ültetvénytelepítési kedvet az is, hogy a zöldség-gyümölcstermesztés nagyon tőkeigényes. A szántóföldi növények termelési költsége hektáronként 200-400 ezer, míg a szabadföldi zöldség, illetve gyümölcstermesztésben ez az összeg már 1-6 millió forint közé esik, a fóliás kertészeté pedig már 15-40 millió forint is lehet, míg az üvegháziaké hektáronként akár a 40-80 millió forintot is elérheti a fajtól, fajtától függően. Nem csoda, hogy sok kertészettel foglalkozó gazda a sokkal kevésbé kockázatos, valamint jóval kisebb tőke- és munkaerő-igényű szántóföldi termelésre áll át – mondta Apáti Ferenc. Egy jól gépesített, gabonával, olajos magvakkal foglalkozó gazdaságban 100-150 hektárt egy ember megművel, a kertészetben pedig akár 10-30 emberre is szükség lenne, sőt hajtatott termesztésben egy hektárra kell 5-10 főnyi munkaerő. Az uniós területalapú támogatás hektáronként pedig mindkét ágazatban hektáronként 68-70 ezer forint, ám a költségekhez mérten óriási az aránytalanság. Ma már szabadföldi zöldséget termelni öntözés nélkül, lehetetlen, de a gyümölcsösökben is kevés kivétellel, szükség lenne a vízutánpótlásra - állítják a szakemberek. Egy korszerű öntözőrendszer kiépítése hektáronként legalább 1 millió forint. A szabadföldi zöldségek termőterületének háromnegyede, míg a gyümölcsösök csupán negyede öntözött jelenleg. A zöldségágazat az utóbbi évtizedben gyorsabban fejlődött, mint a gyümölcsszektor és ezért kisebb a lemaradása az európai élmezőnytől. A gyümölcstermelők 10-15 százaléka fejlesztett ki magas színvonalú gazdaságot, a 80 ezer hektár 30-40 százalékán. A termőterület egyharmadán küszködik a gazdák legalább fele, akik versenyképtelenek és csak a támogatások tartják életben a vállalkozásaikat. Elengedhetetlen 5-8 éves távlatban a technológiai és fajtakorszerűsítés, hogy akár egyharmaddal kisebb területen a jelenlegi mennyiséget stabilan azonos minőségben produkálhassa az ágazat. Sajnos a piaci verseny kegyetlen, nem ismeri a szociális érzékenységet, kizárólag a versenyképesség dönti el, ki maradhat a piacon – figyelmeztetett Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke.  

Darabáras burgonya

Az online élelmiszerpiacon bevett gyakorlat szerint, lehetőség van a legtöbb gyümölcs és zöldség, így minden burgonyafajta esetében is a rendelt mennyiséget darabonként megjelölni - adott magyarázatot a  Adorján Abigél, az Auchan áruházlánc kommunikációs menedzsere arra, miként születhetett a darabáras krumpliról szóló hír. A vevők általában egzotikus gyümölcsök és különleges zöldségfélék esetében veszik igénybe ezt a szolgáltatást. A vásárlás végösszegét azonban minden esetben egységesen a kilogrammban feltüntetett ár alapján határozza meg a rendelési rendszer. A darabonkénti vásárlásra az üzletekben is lehetősége van a vásárlóknak – tette hozzá.

Élesedik a verseny az élelmiszer-házhozszállításban

Elérte a nettó 425 milliárd forintos éves forgalmat a hazai online kiskereskedelem tavaly, ami 17 százalékos növekedést jelent. A webes kereskedelem így már a 4,5 százalékát adja a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomnak – derül ki a GKI Digital adataiból. Az online vásárlók számának növekedési üteme azonban évről évre lassul: jelenleg 3,2 millió magyar rendel évente legalább egyszer webáruházból. Az online szektor növekedése így elősorban attól függ, hányszor és milyen értékben rendelnek ezek a vásárlók. A kereskedőknek érdemes a gyorsabban forgó napi fogyasztási cikkek irányába is nyitniuk. Tavaly a műszaki terület után az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) területe bővült a legdinamikusabban az e-kereskedelemben, azon belül is az online élelmiszer szegmens. Utóbbi terén tavaly már élénk verseny folyt a Tesco és az Auchan online áruházai között. A háztartási cikkek és drogériai termékek területén is erősödik a verseny, a Rossmann után tavaly a DM is elindult saját webáruházával. A GKI Digital szerint a most még gyerekcipőben járó online FMCG-piac egyre inkább a tőkeerős multik játéktere lesz. V. A. D.

Magyar füge, kiwi, banán is terem

A magyar gyapot termesztés megbukott az ’50-es években, mert a politikai akaraton kívül semmilyen más feltétel nem volt meg a sikerhez.Egyelőre még a magyar narancsra is várni kell, mert még a kicsi, sárga és savanyú sem teremne meg a hazai gyümölcsösökben. A szakértők szerint középtávon a mediterrán gyümölcsfajták hazai elterjedésének nincs nagy valószínűsége, de választékbővítésre már ma is termelnek a hazai gazdák bizonyos déligyümölcs és egyén haszonnövény fajtákat. Megfelelő mikroklímájú területeken viszont, ahol télen sem csökken a hőmérséklet mínusz 10 Celsius fok alá, már jelenleg is termesztenek meleg- és napfény igényes növényeket. A füge például évszázadok óta a magyarországi kertek szél és fagyvédett zugainak kedvelt gyümölcse, holott igazán a mediterránum, illetve Észak-Afrika a fő termőterülete. Újabb vendég viszont a kiwi, amelyet néhány éve kezdtek termeszteni például Dél-Zalában. Ma már szabadföldön, hektárnyi méretű területeken terem ez a kedvelt délgyümölcsöt. Sőt, egyes vizsgálatok szerint a hazai kiwi vitamin és ásványisó tartalma magasabb az importénál. Ennek oka egyebek mellett, hogy frissen fogyasztható és nem csökkenti az értékes beltartalmat a szállítás, raktározás. Ma már tonnában mérik a termést és néhány éven belül a hazai piacokon akár a forgalom 3-4 százaléka is hazai termesztésű gyümölcs lehet. A füge mellett a rizs is régóta termesztett haszonnövény Magyarországon középső részén, pedig Ázsia az őshazája és ma is ott terem a világ rizskészletének túlnyomó többsége. A Dráva mentén viszont az utóbbi időszakban szóját is termesztenek, amit egyébként főleg Brazíliából importálunk. Ráadásul a magyar szója nem génkezelt, ami sok felhasználónál, állattenyésztőnél fontos szempont. Üvegházakban termesztenek citromot, narancsot, banánt is, de ezek, legalábbis még jó ideig nem érik el a kereskedelmi mennyiséget. A déligyümölcsök felbukkanása új gondokat is hozhat, hiszen ha megjelennek a kártevőik, azoknak Magyarországon egyelőre nincsenek természetes ellenségeik. 
Frissítve: 2019.03.19 07:42