Szabad az út a rabszolgatörvénynek

Publikálás dátuma
2018.11.26. 13:27
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Két hét múlva szavazhat az Országgyűlés a rabszolgatörvényről, a vállalkozásfejlesztési bizottság ugyanis a kormánypárti képviselők egyöntetű igen szavazatával tárgysorozatba vette hétfői ülésén a túlórakereteket jelentősen tágító törvénymódosítási javaslatot.
Zöld utat adott az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága a kacifántos „munkaidő-szervezéssel, a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat” címet viselő, a szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett fideszes törvénymódosítási javaslatnak hétfő délelőtt. A fideszes képviselők egyhangúlag támogatták, az ellenzék nemmel szavazott a maximálisan elrendelhető túlórák számát a jelenlegi 250 óráról 400 órára, a munkaidőkeretet pedig 1 évről 3 évre emelő törvényjavaslat tárgysorozatba vételére.  Mindez azt jelenti, hogy a Parlament két hét múlva kedden – azaz december 11-én – már szavazhat is a törvényjavaslatról – tudtuk meg Bangóné Borbély Ildikótól, a bizottság MSZP-s tagjától, aki párttársával, Molnár Gyulával (MSZP) korábban azt indítványozta: az egyeztetések hiánya és a nagy társadalmi ellenállás miatt a bizottság ne tűzze napirendre a javaslatot. A fideszes képviselők azonban ezt nem támogatták, ugyanakkor meghallgatták a szakszervezetek súlyos kifogásait. Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy miközben Németországban heti 28 órára csökkentik a munkaidőt, addig Magyarországon évi 400 órányi túlórát akarnak lehetővé tenni. A magyar munkavállalók ugyanakkor már így is túlfeszített munkával igyekeznek eleget tenni a megrendeléseknek, a túlhajtott dolgozók miatt egyre nő a munkahelyi balesetek száma. A bérek eközben még a visegrádi országok dolgozóinak fizetéseitől is elmaradnak. A javaslat elfogadásával tovább csökkenne a munkavállalók szabadideje, ami szétzilálja a családokat is – mutatott rá a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségét is képviselő érdekvédő.   Nemes Gábor, a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, a DK foglalkoztatáspolitikai szakpolitikusa a dolgozók már most is kiszolgáltatott helyzetéről beszélt, amelyet a törvénymódosítás csak fokozna. Szerinte a javaslat uniós irányelveket is sért, azok alapján nem lehetne a munkaidőkeretet 3 évre emelni. Ha ezt megszavazzák, akkor lényegében kölcsönadják a munkavállalókat úgy, hogy munkájuk árát csak 3 év múlva kell megfizetniük a cégeknek – fogalmazott. Leszögezte: a munkaerőhiányt ez a javaslat nem fogja megoldani - sőt, inkább csak növelni fogja -, a túlóráztatás növelése helyett inkább az alapbéreket kellene tisztességes szintre emelni. Nemes Gábor rámutatott: a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetben vannak, nagyon sok helyen nincs is kollektív szerződés, ami védené az érdekeiket. A javaslat egyik benyújtója Kósa Lajos ugyanis azzal érvelt a Magyar Időknek adott szombati interjújában: „Ez az adminisztratív korlát lebontását szolgáló módosító javaslat is csak egy lehetőség lesz a többletmunkára, amellyel, ha a dolgozók nem kívánnak élni egy-egy területen, senki nem kötelezi rá őket, csak akkor, ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti”. Szerinte a javaslat valójában lehetőséget ad a munkavállalóknak, hogy erősödjön az alkupozíciójuk a bérek és a munkavégzés feltételrendszerének kialakításában a cégekkel való tárgyalások során. Azt is mondta: nem érdemes aggódni, most következnek az egyeztetések az érintettekkel. „A jövő hét során ülünk le a munkaadókkal és a munkavállalók képviselőivel is, hogy megkérdezzük a véleményüket” – közölte.

Kósa nem ismeri saját javaslatát

A vállalkozásfejlesztési bizottság ülésére azonban Kósa Lajos már nem ment el, mint ahogyan Szatmáry Kristóf sem (aki pedig még tagjai is a bizottságnak), holott a javaslatot ők ketten nyújtották be múlt kedden. (A javaslathoz később benyújtóként csatlakozó Bányai Gábor (Fidesz) viszont jelen volt.) Kósa Lajos úgy tűnik, mégcsak nem is ismeri saját javaslatát: az ugyanis nem köti kollektív szerződéshez az évi 400 óra túlóra elrendelését, csupán az elszámolási keret 3 évre növelését. A javaslat a Munka törvénykönyvének 109. paragrafusában megfogalmazott „Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el” szövegben cseréli ki a "kétszázötven óra" szövegrészt "négyszáz óra" szövegre. A következő paragrafussal pedig törli a Munkatörvénykönyvének azon jelenlegi passzusát, amely így szól: „Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el”. Magyarán: kollektív szerződés nélkül, a törvény erejével lehet elrendelni minden munkavállaló számára az évi 400 óra túlmunkát. (Jelenleg évi 250 órányi túlórát bárki számára el lehet rendelni, ezt a keretet lehet évi 300 órára emelni kollektív szerződéssel).   Ez azonban nem zavarta a vállalkozásfejlesztési bizottság fideszes képviselőit sem, akik Kósa Lajoshoz hasonlóan azzal érveltek, a túlóra csak egy lehetőség, nem kötelező, hiszen annak mértékét kollektív szerződésben lehet szabályozni. Az ellenzék ezt másképp látja. A dolgozók kiszolgáltatott helyzetben vannak, nincs minden munkahelyen kollektív szerződés, ami megvédené őket, vagy ahol van, az is a dolgozók megfenyegetésével születik. A munkaadók ráadásul gyakran már most sem tartják be a túlóráztatás tekintetében a törvényeket, számos cégnél már most is heti 6 napot dolgoznak a munkavállalók – sorolta Bangóné Borbély Ildikó. Hozzátette: a munkavállalókat még jobban kizsigerelő javaslatot ráadásul éppen a családok évében nyújtják be, amikor a kormány azt kérdezi többek között a nemzeti konzultáció során,  van-e joga a gyerekeknek az édesanyjukhoz és az édesapjukhoz. A Fidesz szerint tehát nincs, hiszen ennyi túlóra mellett a szülők nem fognak tudni érdemi időt együtt tölteni gyermekeikkel - fogalmazott Bangóné Borbély Ildikó.

Már nem először próbálkozik a Fidesz

A kormánypárt persze nem mindig gondolkodott így. Mint megírtuk: a túlórakeretek tágításával nem először próbálkozik a Fidesz, tavaly tavasszal már benyújtottak egy hasonló javaslatot - akkor a gazdasági bizottság önálló indítványaként -, amelyet akkor sem előzött meg szakmai egyeztetés és társadalmi párbeszéd, nem kérték ki előzetesen a szakszervezetek véleményét, és hatástanulmány sem készült. Tavaly áprilisban azonban végül visszavonták a törvényjavaslatot, mégpedig a fideszes képviselők legnagyobb egyetértésével (mindössze egy tartózkodás volt).   Az Országgyűlés gazdasági bizottságának 2017. április 25-i üléséről készült jegyzőkönyvének tanúsága szerint a javaslattal foglalkozó ülésen szót kaptak a törvénymódosítást határozottan ellenző szakszervezetek képviselői is, de felszólalt a javaslat ellenében két fideszes képviselő – Bencsik János és Galambos Dénes – is. Akkor hangoztatott érveiket akár ma is elmondhatnák. A Tatai medencében képviselő Bencsik János ugyanis arról számolt be, hogy a területén működő, mintegy 20 ezer embernek megélhetést adó három ipari park képviselői egymás után jelezték neki: „a pihenőidőt érintő javaslat erőteljesen rontja és korlátozza a munkavállalói jogokat. Az, hogy ilyen mértékű tömbösítésre kerüljön sor, aminek a végén két-három hétig egyfolytában munkát kellene végezniük úgy, hogy a munkaerejük megújításához szükséges pihenőidő nem áll rendelkezésre, az nem elfogadható. Tehát emberi, munkavállalói oldalról sem elfogadható, de az üzembiztonság szempontjából sem elfogadható.” Felhívta a figyelmet, hogy Komárom-Esztergom megyében, az ország legiparosodottabb térségében megnövekedett a munkahelyi balesetek száma; szavai szerint ezek „jelentős része elsősorban annak köszönhető, hogy a munkavállalók nem rendelkeznek azzal a koncentrációs készséggel, amely a munkafolyamatok biztonságos működtetéséhez szükséges. Ennek a készségnek a szintje alapvetően függ a pihentségtől is. Éppen ezért nagyon örülök annak, hogy a munkavállalói érdekképviseletek meghallgatását követően elnök úr arra tett javaslatot, hogy visszavonásra kerüljön az indítvány.” Galambos Dénes pedig a Dunaferrnél szerzett tapasztalatai és a Vasas Szakszervezettel fenntartott szoros kapcsolata alapján javasolta, hogy munkáltatók és a munkavállalók a rendelkezésre álló fórumokon egyeztessenek ilyen kérdésekben. Azóta úgy tűnik, a Fidesz véleménye – mint oly sok mindenben – megváltozott. A szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett javaslat benyújtását követő felháborodott reakciók apropóján egy cinikus közleményt adott ki a párt frakciója. Ebben – tudomást sem véve az egyeztetést hiányoló véleményekre, illetve a korlátlan túlóráztatás egykor maguk által is emlegetett veszélyeire rámutató szakszervezeti kritikákra – azt írták: ők csupán a bürokratikus kereteket szándékoznak lebontani az elől, hogy ha valaki többet akar dolgozni, megtehesse. Mindez igencsak cinikus értelmezése a munkavállalók szándékának: ők ugyanis nem dolgozni szeretnének többet, hanem több pénzt szeretnének keresni. Mivel azonban az alapbérek régiós szinten is alacsonyak, túlórázással igyekeznek növelni jövedelmüket. A javaslat - amely ellen lényegében az összes szakszervezeti tömörülés tiltakozott - ugyanakkor a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért. Mert nem csupán az elrendelhető túlórák száma nőne, hanem egy, a javaslatban megbúvó passzus szerint, ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a túlmunka nem is számít majd túlórának, és nem jár érte a pótlék. A munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelése pedig azzal járhat, hogy a dolgozó akár 3 év múlva jut majd a pénzéhez, de akkor sem lesz könnyű dolga, hiszen ennyi idő távlatában a már most is pontatlanul vezetett munkaidőnyilvántartások miatt nehéz lesz megmondani, mi számított túlórának és mi nem. A Vasas Szakszervezeti Szövetség szeretné is mindezt elmagyarázni a fideszes képviselőknek, ezért meghívták a Fidesz-frakciót, hogy tájékoztassák őket, mit is jelent a gyakorlatban a javaslatuk. Mint meghívójukban írják: "a frakció nevéhez kötődő, a törvényjavaslattal kapcsolatos indoklás azt mutatja, hogy a munkavállalók helyzetéről, körülményeiről nincs pontos képe a javaslattevőknek, a Vasas Szakszervezeti Szövetség ezért szeretne hatékony és hiteles segítséget nyújtani a Tisztelt Képviselő Hölgyeknek és Uraknak ahhoz, hogy választóikat az ő legnagyobb megelégedésükre, érdemben és sikeresen tudják képviselni az Országgyűlésben.” A találkozóra még a parlamenti szavazás előtt szeretnének sort keríteni.

Hogyan tartsunk rabszolgát?

Ezzel a címmel állított össze kézikönyvet, és osztogatta azt a vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége. „A rabszolgaság célja a gazdasági kizsákmányolás. Hivatalosan ma a rabszolgaság a világ minden országában megszűnt, legutoljára Mauritániában 2007-ben. Nálunk viszont két fideszes parlamenti képviselő éppen most készül újra bevezettetni a kormánnyal ezt a rendszert.” – olvasható a kiadványban, amely vastag iróniával, 12+1 pontban ad olyan tanácsokat a rabszolgatartáshoz, mint hogy vigyázni kell, hogy a rabszolgák ne barátkozzanak és klikkesedjenek, továbbá dolgoztassák őket bátran. Hiszen: „Nincs alapóra és túlóra. Ez a fogalom egyszerűen nem létezik. A rabszolgának munkaideje sincs. Saját belátásod szerint dolgoztasd őket.”   

Szerző
Frissítve: 2018.11.26. 14:18

Jó hír az autósoknak: olcsóbb lesz a tankolás

Publikálás dátuma
2018.11.26. 12:14
Illusztráció
Fotó: Népszava
A benzin átlagára literenként 356 forintra, a gázolajé pedig 405 forintra csökken.
A Mol bruttó 8 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és bruttó 10 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán – értesült piaci forrásokból az MTI. A mérsékléssel a benzin átlagára literenként 356 forintra, a gázolajé pedig 405 forintra esik. A benzin ára legutóbb múlt pénteken változott, átlagára literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig 6 forinttal csökkent. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző

Az EU-átlagnál jóval több magyar nem engedheti meg magának, hogy autót vegyen

Publikálás dátuma
2018.11.26. 12:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Csak Romániában és Bulgáriában rosszabbak a számok.
Az Európai Unióban élők 7 százaléka nem engedheti meg magának a 2017-es adatok szerint, hogy autót vásároljon – derül ki az Eurostat felméréséből. Magyarországon ez az arány 20,1 százalék, hazánknál ebből a szempontból csak Romániában (29,8 százalék) és Bulgáriában (20,6 százalék) rosszabb a helyzet. Az élen Málta és Ciprus (1,7 százalék), valamint Luxemburg (2,2 százalék) áll.
Forrás: Eurostat
Szerző