Szabad az út a rabszolgatörvénynek

Publikálás dátuma
2018.11.26 13:27
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Két hét múlva szavazhat az Országgyűlés a rabszolgatörvényről, a vállalkozásfejlesztési bizottság ugyanis a kormánypárti képviselők egyöntetű igen szavazatával tárgysorozatba vette hétfői ülésén a túlórakereteket jelentősen tágító törvénymódosítási javaslatot.
Zöld utat adott az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága a kacifántos „munkaidő-szervezéssel, a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat” címet viselő, a szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett fideszes törvénymódosítási javaslatnak hétfő délelőtt. A fideszes képviselők egyhangúlag támogatták, az ellenzék nemmel szavazott a maximálisan elrendelhető túlórák számát a jelenlegi 250 óráról 400 órára, a munkaidőkeretet pedig 1 évről 3 évre emelő törvényjavaslat tárgysorozatba vételére.  Mindez azt jelenti, hogy a Parlament két hét múlva kedden – azaz december 11-én – már szavazhat is a törvényjavaslatról – tudtuk meg Bangóné Borbély Ildikótól, a bizottság MSZP-s tagjától, aki párttársával, Molnár Gyulával (MSZP) korábban azt indítványozta: az egyeztetések hiánya és a nagy társadalmi ellenállás miatt a bizottság ne tűzze napirendre a javaslatot. A fideszes képviselők azonban ezt nem támogatták, ugyanakkor meghallgatták a szakszervezetek súlyos kifogásait. Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy miközben Németországban heti 28 órára csökkentik a munkaidőt, addig Magyarországon évi 400 órányi túlórát akarnak lehetővé tenni. A magyar munkavállalók ugyanakkor már így is túlfeszített munkával igyekeznek eleget tenni a megrendeléseknek, a túlhajtott dolgozók miatt egyre nő a munkahelyi balesetek száma. A bérek eközben még a visegrádi országok dolgozóinak fizetéseitől is elmaradnak. A javaslat elfogadásával tovább csökkenne a munkavállalók szabadideje, ami szétzilálja a családokat is – mutatott rá a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségét is képviselő érdekvédő.   Nemes Gábor, a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, a DK foglalkoztatáspolitikai szakpolitikusa a dolgozók már most is kiszolgáltatott helyzetéről beszélt, amelyet a törvénymódosítás csak fokozna. Szerinte a javaslat uniós irányelveket is sért, azok alapján nem lehetne a munkaidőkeretet 3 évre emelni. Ha ezt megszavazzák, akkor lényegében kölcsönadják a munkavállalókat úgy, hogy munkájuk árát csak 3 év múlva kell megfizetniük a cégeknek – fogalmazott. Leszögezte: a munkaerőhiányt ez a javaslat nem fogja megoldani - sőt, inkább csak növelni fogja -, a túlóráztatás növelése helyett inkább az alapbéreket kellene tisztességes szintre emelni. Nemes Gábor rámutatott: a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetben vannak, nagyon sok helyen nincs is kollektív szerződés, ami védené az érdekeiket. A javaslat egyik benyújtója Kósa Lajos ugyanis azzal érvelt a Magyar Időknek adott szombati interjújában: „Ez az adminisztratív korlát lebontását szolgáló módosító javaslat is csak egy lehetőség lesz a többletmunkára, amellyel, ha a dolgozók nem kívánnak élni egy-egy területen, senki nem kötelezi rá őket, csak akkor, ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti”. Szerinte a javaslat valójában lehetőséget ad a munkavállalóknak, hogy erősödjön az alkupozíciójuk a bérek és a munkavégzés feltételrendszerének kialakításában a cégekkel való tárgyalások során. Azt is mondta: nem érdemes aggódni, most következnek az egyeztetések az érintettekkel. „A jövő hét során ülünk le a munkaadókkal és a munkavállalók képviselőivel is, hogy megkérdezzük a véleményüket” – közölte.

Kósa nem ismeri saját javaslatát

A vállalkozásfejlesztési bizottság ülésére azonban Kósa Lajos már nem ment el, mint ahogyan Szatmáry Kristóf sem (aki pedig még tagjai is a bizottságnak), holott a javaslatot ők ketten nyújtották be múlt kedden. (A javaslathoz később benyújtóként csatlakozó Bányai Gábor (Fidesz) viszont jelen volt.) Kósa Lajos úgy tűnik, mégcsak nem is ismeri saját javaslatát: az ugyanis nem köti kollektív szerződéshez az évi 400 óra túlóra elrendelését, csupán az elszámolási keret 3 évre növelését. A javaslat a Munka törvénykönyvének 109. paragrafusában megfogalmazott „Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el” szövegben cseréli ki a "kétszázötven óra" szövegrészt "négyszáz óra" szövegre. A következő paragrafussal pedig törli a Munkatörvénykönyvének azon jelenlegi passzusát, amely így szól: „Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el”. Magyarán: kollektív szerződés nélkül, a törvény erejével lehet elrendelni minden munkavállaló számára az évi 400 óra túlmunkát. (Jelenleg évi 250 órányi túlórát bárki számára el lehet rendelni, ezt a keretet lehet évi 300 órára emelni kollektív szerződéssel).   Ez azonban nem zavarta a vállalkozásfejlesztési bizottság fideszes képviselőit sem, akik Kósa Lajoshoz hasonlóan azzal érveltek, a túlóra csak egy lehetőség, nem kötelező, hiszen annak mértékét kollektív szerződésben lehet szabályozni. Az ellenzék ezt másképp látja. A dolgozók kiszolgáltatott helyzetben vannak, nincs minden munkahelyen kollektív szerződés, ami megvédené őket, vagy ahol van, az is a dolgozók megfenyegetésével születik. A munkaadók ráadásul gyakran már most sem tartják be a túlóráztatás tekintetében a törvényeket, számos cégnél már most is heti 6 napot dolgoznak a munkavállalók – sorolta Bangóné Borbély Ildikó. Hozzátette: a munkavállalókat még jobban kizsigerelő javaslatot ráadásul éppen a családok évében nyújtják be, amikor a kormány azt kérdezi többek között a nemzeti konzultáció során,  van-e joga a gyerekeknek az édesanyjukhoz és az édesapjukhoz. A Fidesz szerint tehát nincs, hiszen ennyi túlóra mellett a szülők nem fognak tudni érdemi időt együtt tölteni gyermekeikkel - fogalmazott Bangóné Borbély Ildikó.

Már nem először próbálkozik a Fidesz

A kormánypárt persze nem mindig gondolkodott így. Mint megírtuk: a túlórakeretek tágításával nem először próbálkozik a Fidesz, tavaly tavasszal már benyújtottak egy hasonló javaslatot - akkor a gazdasági bizottság önálló indítványaként -, amelyet akkor sem előzött meg szakmai egyeztetés és társadalmi párbeszéd, nem kérték ki előzetesen a szakszervezetek véleményét, és hatástanulmány sem készült. Tavaly áprilisban azonban végül visszavonták a törvényjavaslatot, mégpedig a fideszes képviselők legnagyobb egyetértésével (mindössze egy tartózkodás volt).   Az Országgyűlés gazdasági bizottságának 2017. április 25-i üléséről készült jegyzőkönyvének tanúsága szerint a javaslattal foglalkozó ülésen szót kaptak a törvénymódosítást határozottan ellenző szakszervezetek képviselői is, de felszólalt a javaslat ellenében két fideszes képviselő – Bencsik János és Galambos Dénes – is. Akkor hangoztatott érveiket akár ma is elmondhatnák. A Tatai medencében képviselő Bencsik János ugyanis arról számolt be, hogy a területén működő, mintegy 20 ezer embernek megélhetést adó három ipari park képviselői egymás után jelezték neki: „a pihenőidőt érintő javaslat erőteljesen rontja és korlátozza a munkavállalói jogokat. Az, hogy ilyen mértékű tömbösítésre kerüljön sor, aminek a végén két-három hétig egyfolytában munkát kellene végezniük úgy, hogy a munkaerejük megújításához szükséges pihenőidő nem áll rendelkezésre, az nem elfogadható. Tehát emberi, munkavállalói oldalról sem elfogadható, de az üzembiztonság szempontjából sem elfogadható.” Felhívta a figyelmet, hogy Komárom-Esztergom megyében, az ország legiparosodottabb térségében megnövekedett a munkahelyi balesetek száma; szavai szerint ezek „jelentős része elsősorban annak köszönhető, hogy a munkavállalók nem rendelkeznek azzal a koncentrációs készséggel, amely a munkafolyamatok biztonságos működtetéséhez szükséges. Ennek a készségnek a szintje alapvetően függ a pihentségtől is. Éppen ezért nagyon örülök annak, hogy a munkavállalói érdekképviseletek meghallgatását követően elnök úr arra tett javaslatot, hogy visszavonásra kerüljön az indítvány.” Galambos Dénes pedig a Dunaferrnél szerzett tapasztalatai és a Vasas Szakszervezettel fenntartott szoros kapcsolata alapján javasolta, hogy munkáltatók és a munkavállalók a rendelkezésre álló fórumokon egyeztessenek ilyen kérdésekben. Azóta úgy tűnik, a Fidesz véleménye – mint oly sok mindenben – megváltozott. A szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett javaslat benyújtását követő felháborodott reakciók apropóján egy cinikus közleményt adott ki a párt frakciója. Ebben – tudomást sem véve az egyeztetést hiányoló véleményekre, illetve a korlátlan túlóráztatás egykor maguk által is emlegetett veszélyeire rámutató szakszervezeti kritikákra – azt írták: ők csupán a bürokratikus kereteket szándékoznak lebontani az elől, hogy ha valaki többet akar dolgozni, megtehesse. Mindez igencsak cinikus értelmezése a munkavállalók szándékának: ők ugyanis nem dolgozni szeretnének többet, hanem több pénzt szeretnének keresni. Mivel azonban az alapbérek régiós szinten is alacsonyak, túlórázással igyekeznek növelni jövedelmüket. A javaslat - amely ellen lényegében az összes szakszervezeti tömörülés tiltakozott - ugyanakkor a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért. Mert nem csupán az elrendelhető túlórák száma nőne, hanem egy, a javaslatban megbúvó passzus szerint, ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a túlmunka nem is számít majd túlórának, és nem jár érte a pótlék. A munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelése pedig azzal járhat, hogy a dolgozó akár 3 év múlva jut majd a pénzéhez, de akkor sem lesz könnyű dolga, hiszen ennyi idő távlatában a már most is pontatlanul vezetett munkaidőnyilvántartások miatt nehéz lesz megmondani, mi számított túlórának és mi nem. A Vasas Szakszervezeti Szövetség szeretné is mindezt elmagyarázni a fideszes képviselőknek, ezért meghívták a Fidesz-frakciót, hogy tájékoztassák őket, mit is jelent a gyakorlatban a javaslatuk. Mint meghívójukban írják: "a frakció nevéhez kötődő, a törvényjavaslattal kapcsolatos indoklás azt mutatja, hogy a munkavállalók helyzetéről, körülményeiről nincs pontos képe a javaslattevőknek, a Vasas Szakszervezeti Szövetség ezért szeretne hatékony és hiteles segítséget nyújtani a Tisztelt Képviselő Hölgyeknek és Uraknak ahhoz, hogy választóikat az ő legnagyobb megelégedésükre, érdemben és sikeresen tudják képviselni az Országgyűlésben.” A találkozóra még a parlamenti szavazás előtt szeretnének sort keríteni.

Hogyan tartsunk rabszolgát?

Ezzel a címmel állított össze kézikönyvet, és osztogatta azt a vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége. „A rabszolgaság célja a gazdasági kizsákmányolás. Hivatalosan ma a rabszolgaság a világ minden országában megszűnt, legutoljára Mauritániában 2007-ben. Nálunk viszont két fideszes parlamenti képviselő éppen most készül újra bevezettetni a kormánnyal ezt a rendszert.” – olvasható a kiadványban, amely vastag iróniával, 12+1 pontban ad olyan tanácsokat a rabszolgatartáshoz, mint hogy vigyázni kell, hogy a rabszolgák ne barátkozzanak és klikkesedjenek, továbbá dolgoztassák őket bátran. Hiszen: „Nincs alapóra és túlóra. Ez a fogalom egyszerűen nem létezik. A rabszolgának munkaideje sincs. Saját belátásod szerint dolgoztasd őket.”   

Frissítve: 2018.11.26 14:18

Mészáros informatikai cége is beszáll a dohányiparba

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:27

Fotó: Népszava/ Lakos Gábor
Konzorciumban fejleszti a 4iG a dohánylogisztikai ellenőrző rendszert.
A 4iG Nyrt. és a Sauviter Zrt. közösen fejleszti, és működteti a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (ND) Zrt. dohánytermék azonosító kibocsátó informatikai rendszerét (DAKIR)., miután megnyerte a nyílt közbeszerzési eljárást – közölte a 4iG hétfőn a tőzsde honlapján. A 4iG tulajdonosai között van a Mészáros Lőrinc vállalkozóhoz köthető Konzum PE Magántőkealap, a Konzum Nyrt.-hez tartozó KZF Vagyonkezelő Kft. és az Opus Global Nyrt. is.        A friss közleményben az áll, hogy a szerződés becsült értéke nettó 4 milliárd forint. Az MTI összefoglalója szerint a nyertes konzorcium a cigaretta és vágott dohány termékek valós idejű nyomon követésére alkalmas rendszer fejlesztését, adatközpontjának megvalósítását, illetve az adatok biztonságos tárolását végzi, emellett az informatikai-, ügyfélszolgálati- és szervizhátteret biztosítja majd az elkövetkező 5 évben az ND Zrt. számára. A DAKIR-t a szerződéskötést követő 31. napon kell üzembe állítania a fejlesztőknek. Közölték, hogy a 4iG Nyrt. és partnere felkészült a DAKIR a jogszabályi határidőnek megfelelő éles indítására, mivel uniós előírásnak megfelelően Magyarországon és az uniós tagállamokban 2019. május 20. után már minden egyes csomag cigarettának és vágott dohány terméknek azonosíthatónak kell lennie. Az informatikai rendszer bevezetésének célja az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása az Európai Unió tagországaiban. A cigaretta és vágott dohány nyomkövetése azt jelenti, hogy május végétől minden doboz és tasak, illetve gyűjtőcsomagolás egyedi elektronikus azonosítót kap, aminek alapján a DAKIR rendszerben valós időben lehet majd a termékek útját követni a gyártástól, a raktározáson keresztül a trafikba érkezésig. Emellett a rendszer feladata a gazdasági szereplők – gyártók, importőrök, nagy- és kiskereskedők – továbbá az összes létesítmény azonosítása, ahol dohánytermék gyártása, tárolása, értékesítése zajlik, és a DAKIR nyilvántartja és monitorozza a dohánytermék gyártására szolgáló gépeket is. Az azonosítóért díjat, kiszerelési egységenként várhatóan 2-5 forintot fizetnek a gyártók, és az importőrök az ND Zrt.-nek, a cég a befolyó összegből finanszírozza a rendszer fenntartását és teljes körű üzemeltetését. A dohánykereskedelmi társaság adatai szerint Magyarországon havonta 31 millió doboz cigarettát és szivarkát, valamint nagyjából ezzel a mennyiséggel megegyező, különböző kiszerelésű vágott dohányterméket értékesítenek – közölték.

60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:25

Fotó: Népszava
Bajok vannak a nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételekkel.
Összesen 60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt.-re és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-re.
Az MNB hétfői közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését.
A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre.