Negyven követeléssel mennek a sárgamellényesek a francia miniszterelnökhöz

A mozgalom szóvivőit pénteken fogadja hivatalában Édouard Philippe.

A hajléktalanság felszámolása és az adórendszer progresszívebbé tétele is szerepel azon a negyven követelésből álló listán, amelyet az eredetileg az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adóemelés ellen tüntető sárgamellényesek mozgalma csütörtökön, két nappal a megmozdulás „harmadik felvonása”, a párizsi Champs-Elysées sugárútra tervezett újabb tüntetés előtt tett közzé.

A franciák által egyre inkább támogatott mozgalom szóvivőit pénteken fogadja hivatalában Édouard Philippe miniszterelnök.

A sárga mellényesek közleményük szerint azt remélik, hogy

Emmanuel Macron államfőnek az energetikai átmenethez kapcsolódó konzultációról és az üzemanyagárak mozgó adójának bevezetéséről tartott keddi beszédét követően egy delegáció már találkozott Francois de Rugy környezetvédelmi miniszterrel, aki a pénteki megbeszélésen is jelen lesz.

A sárga mellényesek kijelöltek maguk közül egy nyolc fős szóvivői csoportot, hogy kiépítsék „a szükséges és komoly kapcsolatot” a kormánnyal, és közvetítsék a mozgalom követeléseit. A miniszterelnök jelezte, hogy készen áll mindannyiukat fogadni.

Édouard Philippe csütörtök délelőtt megkezdte a találkozókat annak a helyi szinteken megszervezendő, három hónapra tervezett nagy egyeztetési fórum előkészítésére, amelyet Emmanuel Macron javasol a sárga mellényesek követeléseinek kielégítésére. A miniszterelnök csütörtökön és pénteken az úgynevezett Energetikai átmenet nemzeti tanácsának képviselőkből, önkormányzati vezetőkből, környezetvédelmi aktivistákból, szakszervezeti vezetőkből, munkáltatói szervezetek képviselőiből ötven tagját is fogadja.

A kormányfő azt reméli, hogy a sárga mellényesek újabb, ismételten a párizsi Champs-Élysées sugárútra hirdetett szombati tüntetése előtt, az ő képviselőikkel is megkezdődhet végre a párbeszéd.

A sárga mellényesek küldöttségének negyven pontos követelései között szerepel az üzemanyagokra kivetett adók eltörlése mellett többek között a nyugdíjkorhatár visszacsökkentése 60 évre és a minimálnyugdíj 1200 euróra emelése, a fogyatékosoknak járó juttatások megemelése, a hajléktalanság teljes felszámolása, az adórendszer progresszívebbé tétele, a minimálbér 1300 euróra emelése és 15 ezer eurós maximálbér bevezetése, a városok körüli bevásárlóközpontok helyett a helyi kis üzletek előnyben részesítése, a nagyvállalatok jelentősebb megadóztatása, a francia ipar védelmében a gyárak külföldre telepítésének megtiltása, a kiküldött munkavállalói rendszer megszüntetése, a menedékkérők jobb ellátása az ENSZ-szel történő együttműködésben, a kiutasított illegális bevándorlók hazaszállítása a származási országaikba, valós integrációs politika bevándorlók a franciává váláshoz, állami tulajdonú ingatlanok magánosításának betiltása, a hétéves elnöki ciklus visszaállítása.

Folytatódnak a tüntetések

Rendőrségi források szerint csütörtökön mintegy 3500 tüntető folytatta a tiltakozást 280 helyen elsősorban üzemanyag-raktárak és autópálya-lehajtók közelében, miközben több kormánypárti képviselők részéről is felmerült az üzemanyagra kivetett adók negyedéves moratóriumának ötlete, amit a miniszterelnök egyelőre nem támogat.

Mint megírtuk, a szombaton erőszakba átcsapott megmozdulások után a következő hétvégére ismét tüntetéseket hirdettek – immár Emmanuel Macron francia köztársasági elnök általános politikája ellen – az eredetileg csupán az üzemanyagadó tervezett emelése miatt tiltakozók.

Az államfő reformpolitikáját ellenző, sárga mellényt viselő tüntetők barikádokat emeltek, és kővel dobálták meg a rendvédelmiseket, illetve gyújtogattak a francia főváros elegáns főútján. Csaknem félnapos utcai csata után,a rendőrök könnygázzal és vízágyúval oszlatták fel őket. Nem csupán Párizsban, hanem szerte Franciaországban voltak szombaton kormányellenes megmozdulások, összesen mintegy 100 ezer résztvevővel. Christophe Castaner belügyminiszter szerint a fővárosban nyolcezren mentek ki az utcára.

A „sárga mellényesek” Facebookon szerveződő mozgalma, amelynek nincsenek valódi, cselekedeteikért felelősséget vallaló vezetői, és amely visszautasította a szakszervezetek által felkínált támogatást, az eddigi legjelentősebb politikai kihívást jelenti a tavaly májusban elnökké választott Emmanuel Macron kormányának.