Az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésének leállítását és a NATO fekete-tengeri jelenlétének megerősítését sürgette Petro Porosenko ukrán államfő egy csütörtöki német lapinterjúban.
A Berliner Morgenpost című lap hírportálján közölt interjúban az MTI összefoglalója szerint az ukrán államfő kiemelte: Oroszország a Kercsi-szorosnál történt incidenssel bebizonyította, hogy ki akarja terjeszteni befolyását Ukrajnában, folyosót akar létrehozni az elfoglalt Donyec-medencétől az elfoglalt Krím félszigetig, és nem lehet kizárni, hogy még tovább fokozza agresszióját.
Ezért „a szabad világ jövője dől el ezekben a napokban Ukrajnában” – fogalmazott Petro Porosenko.
Az ukrán államfő interjút adott a legnagyobb példányszámú német lapnak, a Bildnek is. Ebben úgy vélte,
A Bildnek arról is szólt, hogy az orosz elnök Kelet-Ukrajna és a Krím után most az Azovi-tengert akarja megkaparintani, amelyen nemcsak ukrán kereskedelmi hajók „rekedtek meg” a területet a Fekete-tenger többi részétől elválasztó Kercsi-szorosnál történt incidens miatt, hanem három német hajó is.
Mindkét interjúban hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak egységes és határozott választ kell adnia Moszkva lépésére. A Berliner Morgenpostban kifejtette: e válasz részeként le kell állítani az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Nyugatra szállító Északi Áramlat-2 földgázvezeték építését, és az „elrettentés” céljából meg kell erősíteni Németország és szövetségesei katonai jelenlétét a Fekete-tengeren.
A Bildben közölt interjúban úgy fogalmazott: reméli, hogy a NATO-ban vannak tagállamok, amelyek hajlandóak hadihajókat vezényelni az Azovi-tengerre, hogy hozzájáruljanak Ukrajna biztonságához.
November 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz határőrök elfoglaltak három ukrán hadihajót. Petro Porosenko az eset miatt 30 napra hadiállapotot rendelt el. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette Moszkvát és Kijevet, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.
Porosenko korábban arról beszélt, hogy katonai egységeket vezényelnek Ukrajna határaira. Azonban megismételte: nem szándékozik meghosszabbítani a hadiállapotot, de ha nyílt szárazföldi agresszió éri az országot, minden szükséges intézkedést meghoznak, beleértve a mozgósítást is. Az ukrán vezérkar közölte, hogy Berdjanszk és Mariupol kikötőkben növelik a katonák létszámát, és megerősítik a kikötők védelmét.
Berlin elveti az ukrán államfő követelését
Angela Merkel kancellár és Heiko Maas külügyminiszter csütörtökön jelezte: a német kormány nem támogatja Porosenko azon követelését, hogy a Kercsi-szorosnál történt incidens miatt erősítsék meg a NATO fekete-tengeri jelenlétét, és állítsák le az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építését.
Merkel Berlinben a 3. Német-Ukrán Gazdasági Fórumot megnyitó beszédében kiemelte, hogy a 2003-ban kötött orosz–ukrán szerződésnek megfelelően biztosítani kell a tengerszoros átjárhatóságát, fel kell tárni az incidenssel kapcsolatos tényeket, szabadon kell engedni a fogságba vetett ukrán tengerészeket, „nem pedig vallomásokat kikényszeríteni belőlük, ahogyan a televízióban láthattuk”, és mindenkinek meg kell őriznie a nyugalmát.
Mint mondta, ebben a szellemben tárgyal majd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a G20 csoport argentínai találkozóján, és azt kéri az ukrán féltől, hogy „legyen okos, hiszen tudjuk, hogy az ügyeket csak ésszel és párbeszéddel tudjuk megoldani, mert nem létezik katonai megoldás” az orosz-ukrán viszályra.
Az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Észak Áramlat-2 vezetékről elmondta: tudja, hogy Kijevben attól tartanak, az ország „stratégiailag támadhatóbb” lesz, ha nemcsak a területén keresztül jut orosz földgáz nyugat felé, de az Északi Áramlat-1 megépítése sem szüntette meg Ukrajna tranzitország szerepét, és az Északi Áramlat-2 mellett ott van még a Török Áramlat vezetékrendszer is, amely szintén orosz földgázt szállít Európába, és a tervek szerint ugyancsak két vezetékpárból áll majd.
Rámutatott, hogy az európai uniós szabályok alapján
Volt is már példa arra, hogy az Északi Áramlat-1 vezetéken Németország északi részére érkező gázt délre és Csehországba továbbító OPAL vezetéket az érkező mennyiség csökkentésére használták fel, és továbbra is „nagyon alaposan odafigyelünk majd, hogy ne romoljék Ukrajna politikai helyzete” – jegyezte meg Merkel.
Heiko Maas külügyminiszter szintén Berlinben a fekete-tengeri NATO jelenlét erősítésére irányuló ukrán követelésről újságíróknak azt mondta, hogy Németország el akarja kerülni „a konfliktus militarizálását”, és a politikai rendezésre törekszik. Az Északi Áramlat-2 ügyéről kiemelte, hogy ha a német vállalkozások kivonulnak a beruházásból, akkor az orosz fél egyedül végzi el a munkát. Németország más utat választott, elérte Vlagyimir Putyinnál, hogy a beruházás keretében az ukrajnai tranzithoz szükséges infrastruktúrát is fejlesszék.
Kijev hivatalos közlése szerint november 25-én Oroszország lezárta a Kercsi-szorost a három hadihajóból – két kisebb páncélozott tüzérségi naszádból és egy vontatóból – álló kötelék előtt, amely terv szerint és a nemzetközi normáknak megfelelően előre bejelentve elindult a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba. A hajókat – ukrán állítás szerint –, miután már visszafordultak Odessza felé a Krím partjaitól mintegy 13-14 tengeri mérföldre, nemzetközi vizeken megtámadták a határőrzési feladatokat is ellátó orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hajói. Az orosz hajók tüzet nyitottak rájuk, majd különleges egységek szállták meg, végül elvontatták őket az orosz megszállás alatt álló Kercs kikötőjébe. Az incidensben ukrán jelentések szerint hat ukrán tengerész sebesült meg, és összesen 24-en estek fogságba. A támadás előtt néhány órával egy orosz határőrhajó szándékosan nekiütközött az ukrán vontatóhajónak, amelyben károkat okozott. Ukrajna az incidenst katonai agressziónak minősítette, és riadókészültségbe helyezte teljes hadseregét, beleértve a haditengerészetet is. Az ország tíz leginkább veszélyeztetettnek tartott megyéjében hadiállapotot – az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtáját – vezettek be, amely szerdától december 26-ig van érvényben.
Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként fegyvereiket az orosz parti őrség járműveire.
