Előfizetés

Schmidt Mária cége lesz az agrártárca főbérlője

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.30. 08:06
Schmidt Mária
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az egyik legdrágább belvárosi övezetbe költözik az Agrárminisztérium, és ezzel Schmidt Mária és Ungár Péter közös családi vállalkozása jár jól, ami alig egy éve vette meg a most bérbe adott ingatlant.
Az Orbán-kormány az agrártárca számára a saját kormánybiztosának érdekeltségébe tartozó ingatlancégtől bérel ki egy egész irodaházat az egyik legdrágább belvárosi részen - értesült a hvg.hu.  
Mint a portál megtudta, az eddig a Kossuth téren működő Agrárminisztérium a csendben átköltözködik a Vigadó Palota Irodaházba. A lap szerint ezzel egy felettébb pikáns megállapodás köttetett, mivel a kiszemelt irodaház a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (röviden: a BIF) tulajdona, ennek a tőzsdén jegyzett, milliárdos vagyonú részvénytársaságnak pedig a legnagyobb, többségi részvényese Schmidt Mária családi cége, a PIÓ-21 Kft.  
Az így kvázi „főbérlővé” avanzsáló Schmidt Mária konstans kormánybiztos: ebben a pozícióban felelt előbb az 1956-os forradalom emlékévéért, idén pedig az első világháború 100. évfordulójának megünnepléséért.

A lap kérdésére nem árulták el, mennyi a közpénzből fizetett bérleti díj, ami így Schmidt családjának, köztük Ungár Péter LMP-s képviselőnek hoz hasznot. A kormánytisztviselők viszont már költöznek, ezentúl a Vigadó melletti „impozáns”, „nagyvárosi szállodák hangulatát idéző” irodaházba járhatnak dolgozni.   A befogadó épületre már kikerült a minisztérium táblája és a kötelező magyar és EU-s lobogó – egy névtelenséget kérő minisztériumi forrás szerint még csak a főosztályok egy része költözött át, nagy is a káosz, sokan még a Kossuth téri helyükön pakolják dobozokba a munkájukhoz szükséges dolgaikat. Azt viszont a laptól tudta meg, hogy leendő munkahelyét Schmidt Máriáéktól bérlik, ezt az információt ezek szerint nem verték nagy dobra házon belül sem.
A BIF nem régóta tulajdonosa a Vigadó Palota Irodaháznak: a részvénytársaság tavaly novemberben jelentette be a BÉT honlapján, hogy megvásárolta a hivatalosan a Türr István utca 6. szám alatt található ingatlant. „A K&H Banknak 2012-ig a székházaként szolgáló, Vigadó téri irodaház néven is ismert emblematikus, közel 15 000 négyzetméteres épület az igazgatótanács álláspontja szerint teljes mértékben illeszkedik a társaság portfóliójába” – közölték a vételről. Ráadásul így a közvetlen szomszédságában lévő, szintén a BIF tulajdonában lévő Aranykéz Parkolóház „feltöltöttségét és így annak forgalmi értékét is várhatóan jelentős mértékben” növelni tudták – tették hozzá a megkeresésre válaszolva. Vagyis, az agrártárca költözése ezen a téren is hasznot hoz az Orbán-kormány főideológusának és ellenzéki képviselő fiának.

Városvédők: leállítják a Néprajzi építését

Cz. G.
Publikálás dátuma
2018.11.30. 06:45

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3 tagú tanácsa szóban kihirdetett ítélete hatályon kívül helyezte az új Néprajzi Múzeum építési engedélyét – adta hírül közösségi oldalán egy városvédő aktivista, a Podmaniczky-díjas Garay Klára. Közlése szerint a bíróság pénteken az első fokú hatóságot, az V. kerületi kormányhivatalt új eljárásra utasította. Garay Klára lapunknak elmondta, hogy egy hónapon belül írásban is megkapják az ítéletét. Amikor ez megtörténik, az új Néprajzi Múzeum építésével mindaddig le kell állni a Városligetnél, amíg az új eljárásban elbírálják a kérelmet – nyilatkozta. Tájékoztatása szerint a bíróság egyebek mellett azzal indokolta döntését, hogy az engedélyeztetési eljárás során az ügyfélként bejelentkezett civil szervezetek és szakértőik számára nem biztosították a törvény által előírt iratbetekintési jogot. „Nincs kétségünk afelől, hogy az V. kerületi kormányhivatal az új eljárásban engedélyezni fogja az építkezés folytatását. Második lépésként azonban már az ügy érdemi, szakmai részével kapcsolatban teszünk beadványt” – jelentette ki Garay Klára. Szerinte ugyanis súlyos örökségvédelmi és tűzvédelmi szabálytalanságok történnek. Ebben a témában még nem sikerült megszólaltatnunk a Városliget Zrt-t. Előzőleg más miatt is kerestük a Liget Projektért felelős cégét: olyan híresztelések jutottak el szerkesztőségünkbe, hogy az új Néprajzi Múzeum építési munkálatait vízbetörések nehezítik, amelyek jelentős késedelmet és nem várt kiadást jelenthetnek. A Városliget Zrt. szerint azonban semmi ilyesmi nem történt és nem történik a területen, az információ téves és alaptalan. Ilyen tárgyú hírek terjesztése rossz indulatú spekuláció, a hitelrontás kategóriába tartozik. A Néprajzi Múzeum kivitelezése során „minden az előzetes terveknek megfelelően zajlik és az előírt technológiai eljárások szerint halad” – állította a cég lapunknak küldött válaszában. A 24.hu emlékeztetett rá, hogy az építkezés előkészítése már eddig is vagyonokat vitt el: jelentős drágulás után az épületet 1,8 milliárd forintért tervezték meg, az előkészítő földmunkákat pedig Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. végzi 2,5 milliárd forintért. A portál arról számolt be, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció alapján az is eldőlt, ki húzza fel a félig föld alatt lévő épületet: a múzeum és a látogatóközpont felépítését 25 milliárd 970 forintért a ZÁÉV Zrt.-re bízzák.

Kivitelező: nem lesz itt semmilyen leállás

Értesülésünkre és cikkünkre közleményben reagált a Városliget Zrt.: ebben azt hangsúlyozzák, hogy eredeti ütemezésnek megfelelően folytatódik a Néprajzi Múzeum építése    „A Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. valamennyi feladatát a jogszabályoknak megfelelően végzi, beruházásait jogerős és végrehajtható engedélyek birtokában hajtja végre, így természetesen a projekthez kapcsolódó fejlesztések – beleértve az új Néprajzi Múzeum kivitelezését is - jogerős és végrehajtható építési engedélyek birtokában valósulnak meg.    Az elsőfokú kiemelt építésügyi hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala 2017. május 31-én kelt határozatban a Néprajzi Múzeumra kiadta az építési engedélyt. Majd ezt követően 2017. december 18. napján kelt másodfokú határozatában ezt megerősítette, amely így jogerős és végrehajtható lett”  - olvasható a vállalat közleményében. Azt ugyanakkor elismerik, hogy  2018. november 28-i tárgyaláson egy sajnálatos, de a beruházás szakmai tartalmát egyetlen elemében nem érintő formai, eljárási hiba miatt a Fővárosi Munkaügyi Bíróság új eljárásra utasította az elsőfokú hatóságot. A hatóság az eljárást meg fogja ismételni, és minden bizonnyal korrigálja az eljárási hibát, és ezt követően a beruházás menetrendszerűen folytatódhat. Tekintve, hogy a mélyépítési munkálatok most zárultak le, és a magasépítésre vonatkozó szerződéskötés éppen folyamatban van, a Néprajzi Múzeum kivitelezését és annak ütemezését nem veszélyezteti az ügy -véli a Városliget Zrt. 

Már arra is alig van ember, hogy intézze a Miniszterelnökségről kirúgottak papírjait

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2018.11.30. 06:00
Népszava illusztráció
Az a helyzet, hogy a szakszervezetek két szabadnappal protestálnának.
A Miniszterelnökségen az október végén kirúgott dolgozók még mindig nem kapták meg a távozáshoz szükséges valamennyi papírjukat, mert az már az ő munkájukat is végző megmaradt tisztviselők nem győzik előkészíteni és aláíratni azokat – így értesült a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Agg Géza több társszakszervezet tegnapi közös sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a kormány egyszerűen nem számolt azzal, hogy az év végi hajrá, az ilyenkor megnövekvő szabadságigény és az elbocsátások együtt majdnem megoldhatatlan feladat elé állítják a rendszerben maradt köztisztviselőket. A hangulatot tovább rontják a kormányzati igazgatásról szóló és a nem egyenruhás rendvédelmi dolgozók munkáját szabályozó, parlament előtt lévő törvényjavaslatok kemény szigorításai. Olyannyira, hogy a szakszervezetek.hu nem reprezentatív felmérése szerint a dolgozók akár országos sztrájkra is készek lennének. Miután a közszféra szakszervezetei több mint egy hete írásban foglalták össze kifogásaikat, a kormány ma estére kénytelen volt ismét összehívni az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) együttes ülését. A szakszervezetek a találkozó előtt egyértelművé akarták tenni: a kormányzati trükközés ellenére vannak eszközeik tagjaik mozgósítására. Indulásként „Szabadság napot” hirdetett Boros Péterné. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke arra emlékeztetett, hogy a sztrájktörvény alapján jogszerűen legkorábban december 27-én tarthatnának munkabeszüntetést a terület dolgozói, aminek a törvények elfogadása után, az év végi ünnepek idején nem lenne semmi értelme. Ezért azt kérik a köztisztviselőktől és a velük szimpatizáló minden magyar állampolgártól, ha tehetik, vegyenek ki szabadságot a két jogállási törvény megszavazásának napján – ennek időpontja még nem ismert – és a Kossuth téren jelenlétükkel figyelmeztessék a képviselőket a felelősségükre.
Közben kiderült, a parlament előtt van egy olyan javaslat is, amely alapján január elsejétől megfosztanák köztisztviselői címüktől az Állami Számvevőszék dolgozóit, akik átkerülnének a Munka Törvénykönyve hatálya alá. Így rájuk is érvénye lenne az éves túlórakeret 400 órára emelése és a túlmunka kifizetésének akár három évre történő elhúzása, ami miatt rabszolgatörvényt emlegetnek az érdekvédők és az ellenzék. Tiltakozásul december 8-ra országos demonstrációt hirdetett a versenyszféra legnagyobb szakszervezete, s az akcióhoz a közszféra szakszervezeteinek nagy része is csatlakozik tagjainak mozgósításával.

Rabszolgatörvény: kérték, csak nem ezt

Lapunk információi szerint a munkaidőkeret elszámolásának három évre növelését kérték a német cégek a magyar kormánytól, de a túlórák számának 400 órára bővítését kifejezetten ellenezték, mert ennek költségei magasabbak egy normál munkaóránál.