Számítógéppel alkot gyönyörű képeket egy spanyol nagymama

Modern hobbit talált magának egy spanyol nagymama: számítógépes rajzolóprogrammal képeket fest.
A gyerekeitől kapott számítógéppel először csak kis dolgokat rajzolt, majd egyre inkább elmerült a részletek kidolgozásában Concha Garcia Zaera. A 87 éves asszony, mivel saját bevallása szerint nem túl jó a képzelőereje, a férjétől kapott képeslapokból és festményekből merít ötleteket. A részletek kidolgozására nagy figyelmet fordít, így általában két hétig tart egy kép kidolgozása - írta a Szeretlek Magyarország.
A menő nagyi a műveit először a Facebookon, majd az Instagramon is közzétette, a sajtónyilvánosságnak köszönhetően a követőinek száma jelentősen megnőtt: már több 100 ezren kedvelik. A néni ezt nem is érti, szerinte egyszerűek a rajzai.
Szerző
Frissítve: 2018.11.30. 12:15

Éhezés, elhízás, pazarlás - élelmiszergondok megoldását keresik az akadémiák

Publikálás dátuma
2018.11.29. 21:33
Illusztráció
Fotó: FRANK MAY / AFP
A mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, valamint klímavédelmi intézkedések bevezetését sürgeti a globális élemiszerproblémák megoldására a világ tudományos akadémiáit képviselő szervezet, az InterAcademy Partnership (IAP) - írta az MTI az MTA tájékoztatása alapján.
A 130 ország tudományos akadémiájának közreműködésével elkészített IAP-jelentés megállapítja, hogy a globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, és gyorsítja a klímaváltozást. Az InterAcademy Partnership jelentésének Európára vonatkozó része az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozásában készült.
A kutatás és az innováció lehetőségei az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság, valamint a mezőgazdaság területén című jelentés szerzői a mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető tényezők között említik a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válását és az emberi tevékenység miatt erősödő klímaváltozás más következményeit. A jelentés szerint az élelmiszer-biztonság napjainkban leginkább Afrika, Délkelet- és Nyugat-Ázsia háborús konfliktusok, illetve szárazság és áradások sújtotta vidékein romlik.
Alultáplált emberek száma (millió fő) és aránya (százalék) 1990–1992 és 2014–2016 között
Fotó: The State of Food Insecurity in the World, FAO 2015
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2018-as adatai szerint 2015-ben 777 millió volt a krónikusan alultáplált emberek száma, 2016-ban pedig már 815 millió. Az ENSZ több, a táplálkozással kapcsolatos célját nem sikerült teljesíteni. Emellett nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban - például a vashiányos vérszegénység 975 millió embert érint. Afrikában továbbra is a gyermekkori alultápláltság miatt alacsonyabb a várható élettartam. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben számos országban sikerült az éhezést visszaszorítani, tehát a kalóriabevitel már elegendőnek mondható. Egyre nő azonban a túlsúllyal, kövérséggel összefüggő megbetegedések száma, sőt jelenleg több ember túlsúlyos, mint ahány kórosan sovány. Nagyon sok gyermek táplálkozik kalóriadúsan, de nyomelemhiányosan. 
A túlsúlyosak aránya a 18. évüket betöltöttek körében (2016)
Fotó: WHO Global Health Observatory on Overweight and Obesity
"A kalóriadús étkezés olcsóbbá vált, és ennek komoly közegészségügyi hatásai vannak"

- idézte a közlemény Volkerter Meulen orvosprofesszornak, az IAP elnökének szavait.

 A jelentés szerzői szerint a klímaváltozás negatív következményei veszélyeztetik az eddig elért sikereket. Például az amerikai mezőgazdasági minisztérium egy 2017-es elemzése szerint a klímaváltozás következményei semmissé teszik az Egyesült Államok mezőgazdaságában 1981 óta elért termelékenységnövekedést. A búza terméshozamát 40 százalékban már most az időjárás és az éghajlati anomáliák befolyásolják. Az emelkedő átlaghőmérsékletek rontják a hagyományos növényvédő eljárások hatékonyságát. Afrika számos vidékén 2100-ra ellehetetlenül több alapvető élelmiszernövény termelése, különösen a kukoricáé, a banáné és a zöldségeké.
Az egy-egy régióra vagy földrészre koncentráló vizsgálatok mellett olyan kutatások is folynak, amelyek a növekvő szén-dioxid-koncentráció és a táplálkozás közvetlen összefüggéseit vizsgálják. Itt a jelentés szerzői egy 2017-es tanulmányra hivatkoznak, amelyben a Harvard Egyetem közegészségüggyel foglalkozó kutatói közölték: a rizs, a búza, az árpa és a burgonya proteintartalma csökkent a magasabb szén-dioxid-koncentráció miatt. 
A megoldási javaslatok között említik a precíziós növénytermesztést és állattenyésztést, a növénynemesítési technológiák alkalmazását, az innovatív élelmiszereket, a tengeri és édesvízi halászat hatékonyságának növelését, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását, valamint a feldolgozóipar fejlesztését. A jelentés szerzői hangsúlyozzák: a fenntartható és egészséges élelmiszer-ellátás érdekében komplex személetmódra van szükség. A nagy adatbázisok kezelése és használata nemcsak a termelők, hanem az egyes szakpolitikák közegészségügyi hatásait felmérő szakemberek számára is elengedhetetlen.
Az IAP jelentése több ponton is kitér arra, hogy egyfelől a kutatóknak is segíteniük kell a különböző szakpolitikai, szabályozási változások megalapozását, például a kutatási eredmények elérhetővé tételével, új együttműködési módszerek kialakításával, a technológiai transzfer fejlesztésével. Másfelől a jelentés kimondja: a politikusoknak, döntéshozóknak támogatniuk kell a tudományos kutatásokat, a szabályozást minél inkább tudományos bizonyítékokra kell alapozni, elő kell segíteni a körkörös gazdaság és a biogazdaság terjedését, és erősíteni kell a nemzetközi kereskedelmi megállapodások élelmiszer-biztonságra vonatkozó előírásait.
Az IAP-dokumentum a Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) támogatásával hároméves kutatómunka nyomán készült. A jelentés összeállításában négy akadémiaközi munkacsoport vett részt: az Afrikai Tudományos Akadémiák Hálózata (Network of African Science Academies, NASAC), az Ázsiai Akadémiák és Tudományos Társaságok Szövetsége (Association of Academies and Societies of Sciences in Asia, AASSA), a Tudományos Akadémiák Amerika-közi Hálózata (Inter-American Network of Academies of Science, IANAS) és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies' Science Advisory Council, EASAC).

Vésett fogak is vannak az Izraelnél talált kilencezer éves kőmaszkon

Publikálás dátuma
2018.11.29. 21:18

Fotó: GALI TIBBON / AFP
Kilencezer éves kőmaszkot találtak Ciszjordánia déli részén, Hebronnál - írta az MTI a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet jelentése alapján.
Az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakértői szerint a kőszerszámokkal gondosan kidolgozott, emberi arcot mintázó maszkot kultikus szertartáshoz használhatták az újkőkorszakban élő emberek.
A Pné Hever telepes falu mellett talált kőálarc széleibe négy lyukat véstek, valószínűleg azért, hogy ezeknek a segítségével rögzítsék az ember fejére.
Az IAA műkincsrablás elleni egységének információja vezetett el az eredetileg a hebroni-hegyekben fellelt ritka tárgy megszerzéséhez, a leletet a régészek a neolitikum második szakaszára, kilencezer évvel ezelőttire datálták. A mészkőből készült szimmetrikus arcot különös gonddal formázták meg, szemet, orrot mintáztak, sőt fogakat is véstek rá. 
A kőmaszkokat a mezőgazdasági forradalom idejéhez kötik, amely a vadászattól és a gyűjtögetéstől az ősi mezőgazdasághoz, az állattenyésztéshez és a növénytermesztéshez vezetett el. Ehhez az átmenethez a társadalmi struktúra változása és a rituális-vallásos szertartások erőteljes növekedése társult. Ennek az időszaknak a kultikus leletei közé tartoznak többek között az ember formájú szobrok, a vésett-mintázott koponyák és faragott kőmaszkok is. Ekkoriban az ősök kultuszát gyakorolták, és a házak padlózata alá temették az elődök koponyáját. Az emberi arcot mintázó kőmaszkot is rituális szertartásnál használhatták. 
Az IAA hangsúlyozta, hogy eddig tizenöt hasonló maszk került elő az egész világon, de csupán kettőnek ismerik pontosan eredeti helyét, ahol megtalálták őket. A többit ráadásul magángyűjteményekben őrzik, ami erősen megnehezíti a tudósok hozzáférését, kutatásukat. Az Izraelben most bemutatott maszk jelentősége főként a lelőhely pontos ismeretében, a régészeti környezet tanulmányozásának lehetőségében rejlik.
Témák
Izrael kőmaszk