Temették a tudás szabadságát, harcias közösséget alapítottak helyette a hallgatók a Kossuth téren

Publikálás dátuma
2018.12.01 17:19
Illusztráció
Fotó: Népszava/
A CEU-t búcsúztató diáktüntetésen felszólalt a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetője is, a hallgatók pedig nem csak egy új szervezet létrehozását jelentették be, de azt is, hogy december 8-án kiállnak a rabszolgatörvény ellen.
"Egy szerelmet eltemetni jöttünk" - kezdte rövid beszédét az első felszólaló. Talán ha százan voltak a Kossuth téren - inkább hasonlított sajtótájékoztatóra  a rendezvény, mint tüntetésre. Nem tette kevéssé borússá a demonstráció hangulatát a felhőktől szürke ég sem, miközben a Parlament előtt egy valódi koporsót kezdtek elföldelni a jelenlévők. A búcsúztatott szerelemét, mely a tudás szabadsága. "Felfelé, előre nézünk. Búcsúnk csak így lehet méltó, fájdalmunk csak így lehet erő" - zárta.
"Fellépésünk vagy közös, vagy semmilyen"
- vette át a szót a következő diák, a bemutatkozást szintén mellőzve. "Önállóak és függetlenek vagyunk, és nem vállalunk kevesebbet, mint a teljes, gyakorlati szolidaritást" - szögezte le, majd meg is magyarázta: "értelmiséginek lenni ugyanis nem kitüntretettség, hanem felelősség". Beszédéből kiderült,
a hallgatók szervezetileg is részt vesznek a december 8-i szakszervezeti tüntetésen, melyet a rabszolgatörvény ellen szerveznek.
"Valljuk, hogy a munkás nem gép, ami gombnyomásra termel, ahogy a diák sem az, akin az állam nagy haszonnal túladhat" - fogalmazott a felszólaló. Elmondta még, hogy a hallgatók létrehoztak egy közösséget, ami vasárnap hivatalosan is megalakul. Aztán harciasan szólásra sarkallta azt, aki eddig hallgatott, aki pedig szólt, azt üvöltésre. "Ha vitatkozol, szerveződsz. ha szerveződsz, cselekedj".
Követte őt Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Szolidaritását fejezi ki a diákokkal, viszonozva a gesztusukat. "Ez szól azoknak a munkáscsaládoknak gyerekeiről is, akiktől a lehetőség veszik el, hogy egy jobb élet reményében egyáltalán a startvonalhoz állhassanak" - fogalmazott. Mint mondta,
minden parlamenti ciklusnál elvesznek tőlünk valamit: a pénzünket, a jogainkat, az életünket.
"Mondjuk ki együtt, hogy elég volt" - zárta le beszédét Kordás, aki egy lecsúszó helyett egy felemelkedő Magyarországért áll ki.
Majd a hallgatók kiáltávnyát olvasták fel - egyszer magyarul, majd még egyszer, angolul. "Mi vagyunk azok, akik elmentek, és nem jönnek haza" - a szöveg egyetempolitikáról épp úgy szól, mint egzisztenciális válságról, a fiatalok teljes kilátástalanságáról a mai Magyarországon. Egyre kevesebben lehetnek ők, akik még megengedhetik, hogy egyetemre járjanak, hangzott el. Az ösztöndíj lassan csak alamizsna, a tanuláshoz hitelt kell felvenni -
"mi az árfolyama egy szabad piacon a gondolatainknak?"
A szakjaikat, egyetemüket felsőbb érdekek miatt elvesztő, csalódott diákok hangján szólt a kiáltvány, akik ráébredtek, hogy a tudás és kultúra egy szűk réteg privilégiuma. "Mi vagyunk azok, akiknek hallgass a neve, és most mégis kiáltunk", mondták: kiáltanak a nincstelenekért, az éhbérért, a feketén, a megbízási szerződéssel dolgozókért és dolgozni akarókért, sorolták, kiáltanak az éhezőkért, elesettekért, a zsarnokság ellen. Érdemes meghallgatni, a felvételen a 18. perc előtt kezdődik.
2018.12.01 17:19
Frissítve: 2018.12.01 20:35

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35