Temették a tudás szabadságát, harcias közösséget alapítottak helyette a hallgatók a Kossuth téren

Publikálás dátuma
2018.12.01 17:19
Illusztráció
Fotó: Népszava/
A CEU-t búcsúztató diáktüntetésen felszólalt a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetője is, a hallgatók pedig nem csak egy új szervezet létrehozását jelentették be, de azt is, hogy december 8-án kiállnak a rabszolgatörvény ellen.
"Egy szerelmet eltemetni jöttünk" - kezdte rövid beszédét az első felszólaló. Talán ha százan voltak a Kossuth téren - inkább hasonlított sajtótájékoztatóra  a rendezvény, mint tüntetésre. Nem tette kevéssé borússá a demonstráció hangulatát a felhőktől szürke ég sem, miközben a Parlament előtt egy valódi koporsót kezdtek elföldelni a jelenlévők. A búcsúztatott szerelemét, mely a tudás szabadsága. "Felfelé, előre nézünk. Búcsúnk csak így lehet méltó, fájdalmunk csak így lehet erő" - zárta.
"Fellépésünk vagy közös, vagy semmilyen"
- vette át a szót a következő diák, a bemutatkozást szintén mellőzve. "Önállóak és függetlenek vagyunk, és nem vállalunk kevesebbet, mint a teljes, gyakorlati szolidaritást" - szögezte le, majd meg is magyarázta: "értelmiséginek lenni ugyanis nem kitüntretettség, hanem felelősség". Beszédéből kiderült,
a hallgatók szervezetileg is részt vesznek a december 8-i szakszervezeti tüntetésen, melyet a rabszolgatörvény ellen szerveznek.
"Valljuk, hogy a munkás nem gép, ami gombnyomásra termel, ahogy a diák sem az, akin az állam nagy haszonnal túladhat" - fogalmazott a felszólaló. Elmondta még, hogy a hallgatók létrehoztak egy közösséget, ami vasárnap hivatalosan is megalakul. Aztán harciasan szólásra sarkallta azt, aki eddig hallgatott, aki pedig szólt, azt üvöltésre. "Ha vitatkozol, szerveződsz. ha szerveződsz, cselekedj".
Követte őt Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Szolidaritását fejezi ki a diákokkal, viszonozva a gesztusukat. "Ez szól azoknak a munkáscsaládoknak gyerekeiről is, akiktől a lehetőség veszik el, hogy egy jobb élet reményében egyáltalán a startvonalhoz állhassanak" - fogalmazott. Mint mondta,
minden parlamenti ciklusnál elvesznek tőlünk valamit: a pénzünket, a jogainkat, az életünket.
"Mondjuk ki együtt, hogy elég volt" - zárta le beszédét Kordás, aki egy lecsúszó helyett egy felemelkedő Magyarországért áll ki.
Majd a hallgatók kiáltávnyát olvasták fel - egyszer magyarul, majd még egyszer, angolul. "Mi vagyunk azok, akik elmentek, és nem jönnek haza" - a szöveg egyetempolitikáról épp úgy szól, mint egzisztenciális válságról, a fiatalok teljes kilátástalanságáról a mai Magyarországon. Egyre kevesebben lehetnek ők, akik még megengedhetik, hogy egyetemre járjanak, hangzott el. Az ösztöndíj lassan csak alamizsna, a tanuláshoz hitelt kell felvenni -
"mi az árfolyama egy szabad piacon a gondolatainknak?"
A szakjaikat, egyetemüket felsőbb érdekek miatt elvesztő, csalódott diákok hangján szólt a kiáltvány, akik ráébredtek, hogy a tudás és kultúra egy szűk réteg privilégiuma. "Mi vagyunk azok, akiknek hallgass a neve, és most mégis kiáltunk", mondták: kiáltanak a nincstelenekért, az éhbérért, a feketén, a megbízási szerződéssel dolgozókért és dolgozni akarókért, sorolták, kiáltanak az éhezőkért, elesettekért, a zsarnokság ellen. Érdemes meghallgatni, a felvételen a 18. perc előtt kezdődik.
2018.12.01 17:19
Frissítve: 2018.12.01 20:35

Kórház-konszolidáció a beígért pénz feléből, és még a vezetők bére is bánhatja

Publikálás dátuma
2018.12.11 06:00
Kórházi vezetők szerint ekkora káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül
Fotó: Népszava/ Vajda József
Nem számíthatnak a kórházak teljes adósságrendezésre, az eladósodott intézmények vezetőit viszont akár bércsökkentéssel is sújthatják – értesült a Népszava kormányzati forrásokból.
Idén nem siette el a kormány a kórházak tartozásainak a rendezését, csak alig másfél hete jelentette be Kásler Miklós humán miniszter, hogy egy kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat. Ám hiába sóhajtottak fel a hitelezők, mert még most sem tudják maradéktalanul kiegyenlíteni a számláikat az intézmények. A kormány által jóváhagyott jogszabály-javaslat szerint a beígért 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét szánja a kormányzat a tartozások kifizetésére. (Az 55 milliárd fedezte volna az összes tartozást.) Így a 30, 60, 90 napon túli számláknak csak bizonyos részét utalhatják hitelezőiknek. Az összeg további részét, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztanák szét, akik tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. (Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs valódi minőségmérés a hazai egészségügyben, a kórházi fertőzésekről, és az ellátás egyéb paramétereiről sincs valid adat.) A kórházi vezetők közvetlen fenyegetettsége is bekerült a javaslatba. Miközben az előterjesztés elismeri, hogy főként az elmaradt egészségpolitikai intézkedések okozzák a kórházak eladósodást, a tervezet fölhatalmazza a minisztert arra, építsen „ösztönzőket” a kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében a kórházi vezetők bérébe. Ezt a megfogalmazást a kórházi vezetők – a Népszavának – egyértelmű bércsökkentésnek fordították. Lapunk kormányközeli forrásokból úgy értesült: rosszul járhatnak azok az intézmények is, amelyeknél valami hibát talált a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a korábbi konszolidációs pénzek elköltésében. A KEHI október végén adta át az erről szóló 60 oldalas jelentését az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Aszerint a 2016-os adósságrendezéssel kapcsolatban mintegy 36 kórháznál tettek észrevételt, a „hibalista” összesen 40 millió forint értékű volt. Az érintett intézményeket senki nem értesítette, hogy a számláik rendezésében hibát találtak, így magyarázattal sem szolgálhattak a KEHI által kifogásolt tételekkel kapcsolatban. Ellenben a tárca vezetése úgy határozott az érintett 36 intézmény maradjon ki a konszolidációból. Úgy tudjuk, a diszkvalifikáltak között több nagy adós is van. A lapunk által megkérdezett intézményvezetők szerint a pellengérre állítottak között volt olyan is, akit azért marasztaltak el, mert miután kérésére ellenére sem kapott számlaszámot a maradványpénz visszautalására, azt a kórház számláján „parkoltatta.” Úgy tudjuk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) napok óta a források újraelosztásával foglalkozik. Van olyan kórház, amelyiket már többször töröltek, majd újra meg újra ráírták a listára. Egyes kórházi vezetők szerint ekkora bizonytalanság, káosz még egyszer sem volt az adósságrendezés körül. A hitelezők cserben hagyásának minősítette Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a kormányzati konszolidációs terveket. Szerinte nem a piacot, a beszállítókat kellene büntetni azért, mert a kormánynak évek óta nem sikerül rendbe raknia a kórházak gazdálkodását. Évek óta hallják, hogy amint a gazdaság állapota engedi, bővítik az intézmények működtetésére fordítható forrásokat. Ez eddig nem következett be. Ellenben, ha a meglévő hatvan milliárdos tartozásból most csak harmincat fizetnek ki, akkor már januárban 30 milliárdos adóssággal indul az egészségügy.

Kétségek között gyógyítanak

Miközben egy évvel ezelőtt már november közepén volt kormánydöntés az adósságok rendezéséről, idén az intézményvezetők és a hitelezők december 10-én sem kaptak hivatalos információt arról, mikor juthatnak a pénzükhöz. Sok kórházban szeptember óta kincstári szakemberekből válogatott költségvetési felügyelők dolgoznak. A legköltségesebb ellátást a sürgősségi-, intenzív osztályokat működtető kórházak végzik. A legfrissebb adósságlistát is az ilyen komplex, nagyon súlyos beteg ellátására szakosodott intézmények vezetik.

Szerző
2018.12.11 06:00
Frissítve: 2018.12.11 06:00

Nem tudni, betartja-e Orbán Viktor az ígéretét

Publikálás dátuma
2018.12.10 21:20

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
A miniszterelnök korábban azt mondta, sajtótájékoztatót tart decemberben.
Nem tudni, megtartja-e Orbán Viktor azt a nagyszabású sajtótájékoztatót decemberben, amit korábban ő maga ígért meg az újságíróknak: az RTL Klub híradója megkereste a miniszterelnök sajtófőnökét, de a csatorna egyelőre nem kapott választ azzal kapcsolatban, megtartják-e ezt, és ha igen, mikor. A miniszterelnök korábban azzal hárította el az újságírói kérdéseket, hogy decemberben tart majd egy sajtótájékoztatót. Orbán eddigi utolsó magyarországi sajtótájékoztatóját a választások másnapján, április 9-én tartotta.
2018.12.10 21:20
Frissítve: 2018.12.10 21:20