Borges kivégzi az olvasót

Publikálás dátuma
2018.12.03. 12:30

Nyelvi és szerkezeti kegyetlenség, életközelinek tűnő élmények: Jól fésült mennydörgés címmel jelentek meg Jorge Luis Borges összegyűjtött novellái. A kötet a szerző eddig magyarul nem olvasható írásait is tartalmazza.
Nyelvi és szerkezeti kegyetlenség, életközelinek tűnő élmények: Jól fésült mennydörgés címmel jelentek meg Jorge Luis Borges összegyűjtött novellái. „Az az első megdöbbentő élmény – akárki, akármikor visszaemlékszik az első olvasmányélményére –, hogy bármelyik novellát elolvassuk, egy regényt találunk sűrítve. Olyan szerzőről van szó, akinek végtelen számú története volt, de ezt nem lehetett volna annyi regényben megírni, ahány novellában meg tudta” – hangsúlyozta Jorge Luis Borges írásainak jelentőségét a Jelenkor Kiadó igazgatója, Sárközy Bence a Jól fésült mennydörgés című kötet bemutatóján. Az argentin születésű, ugyanakkor a spanyol nyelvű irodalom egyik legnagyobb hatású alkotója írásaival különös benyomást gyakorol olvasóira, szerkesztőire, és fordítóira egyaránt – vélekedett a könyvbemutatón Scholz László műfordító, a kötet összeállítója és Kutasy Mercédesz műfordító.
 
Borges neve a nemzetközi színtéren sokáig ismeretlen volt, így nem meglepő, hogy hazánkban is csupán a hetvenes évektől kezdődően kezdtek el foglalkozni a műveivel, és neve leginkább a science fiction területén kezdett ismertté válni (holott nem sci-fi szerzőről van szó). A most megjelent kötetben először olvashatók a szerző különböző kiadásokban megjelent elő- és utószavai, valamint önéletírása, amelyet 1970-ben a The New Yorker hasábjain publikált. Mégsem lehet azonban véletlen Borges késői fogadtatása, műveinek elterjedése; Kutasy rámutatott, a szerző írásai egyfajta kultúrsokkal járnak: például számos olyan tulajdonnév szerepel bennük, amelyekről nem eldönthető, valódiak-e vagy csupán kitaláltak. Scholz László is hangsúlyozta, Borgest fordítani egyszerre rémálom és tiszta élvezet.
 
A kávéházi kultúra, a közös vacsorák, és a számos anekdota voltak csak igazán a szerző forrásai és alapanyagai – mutattak rá a beszélgetőtársak. Műveiben azonban feltűnően kevés szerepet kapnak a női karakterek – emelte ki Nádor Zsófia, a kiadó szerkesztője, a beszélgetés moderátora. Kutasy szerint ez annak is köszönhető, hogy Borges írásaiban nincs élet, „művei a könyvekről szólnak, az élethez kevés köze van” – vélekedett a fordító. Scholz is hozzátette: az irodalom egyfajta kompenzálás is volt részére; amit nem tudott elérni az életben, azt leírta. Amit írt, az azonban széles körű világlátásról, életközeliségről, tűpontos megfigyelésekről tanúskodik – ez a bemutatón Gyabronka József színművész által felolvasott részletekből is kitűnt. S bár a szövegekben számos erőszakosnak mondható jelenet van, Kutasy rávilágított, a szövegek „inkább konceptuálisan kegyetlenek: amiatt, ahogy megformáltak, a szerkezetük sokkal kegyetlenebb. Az összes motívum, ami benne van, az irodalom. Borgesnél szerintem mindig érezzük azt, hogy ezek olvasmányélmények. Igazán sose látott bicskázást, igazán sosem volt ott.”
Vagy a nyelvi megformáltságon, vagy a szerkezeten csodálkozik az olvasó – mondta a műfordító, hozzátéve: amiatt sem gondoljuk, hogy igazi erőszak lenne a művekben, mert minden pontosan megszerkesztett, nincs semmiféle esetlegesség vagy asszimetria. „Mindegyik elem pont ott van matematikailag, ahol lennie kell. Valószínűleg annyiban kegyetlen, hogy kivégzi az olvasót.”

Infó

Jorge Luis Borges: Jól fésült mennydörgés – Összegyűjtött novellák,
2018, Jelenkor

Szerző

Budapesten is fellép búcsúturnéján a Slayer

Publikálás dátuma
2018.12.03. 11:41

Fotó: MARCOS DE PAULA / AFP
Magyarországot is érinti az európai koncertkörút.
A Slayer búcsúturnéja jövőre Magyarországot is érinti: a thrash metál zenekar 2019. június 11-én ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában. Az amerikai zenekar utolsó világkörüli turnéja idén májusban kezdődött Észak-Amerikában, majd ősszel egy európai koncertkörúttal folytatódott. A csapat fellép Dél-Amerikában, Ausztráliában és Japánban, ezt követően jövő nyáron tér vissza Európába – közölte a szervező Live Nation hétfőn az MTI-vel. A zenetörténetben a Slayert a Metallica, a Megadeth és az Anthrax mellett a thrash metál műfaját megalkotó nagy négyesbe sorolják. Harminchét éves karrierje alatt a Slayer megőrizte punk-thrash gyökereit. A zenekart ötször jelölték Grammy-díjra – ebből kétszer el is nyerte –, dalaik tükrözik társadalmunk zűrzavarát és rendellenességeit. A csaknem négy évtizedes történetet kísérték botrányok a dalszövegek és a lemezborítók miatt, vihart kavart a dobos ki-, majd visszalépése is, a siker azonban az 1986-ban megjelent Reign in Blood című album óta töretlen. A Slayer az alapító gitáros Jeff Hanneman 2013-as halála után 2015-ben még készített egy stúdiólemezt, a Repentlesst, majd idén januárban elkezdte világkörüli búcsúturnéját. Az együttesben mai is zenél két alapító tag, Kerry King gitáros és Tom Araya basszusgitáros-énekes, mellettük Paul Bostaph dobon és ütőhangszereken, Gary Holt pedig gitáron játszik. A csapat többször járt Magyarországon, például 2003-ban a Sziget fesztiválon, 2011-ben a Hegyalján, 2016-ban pedig a soproni VOLT Fesztiválon. Felléptek már a Budapest Sportarénában is 2011-ben.
Szerző

Ha a véletlen vezeti az ecsetet

Publikálás dátuma
2018.12.03. 11:30

Fotó: Rugógyár Galéria
Az irányított és az irányíthatatlan, az akaratlan és a szándékolt találkozik egymással Cseke Szilárd és Wolsky András alkotásain keresztül a Rugógyár Galériában.
A kiszámíthatatlanság és véletlenszerűség ritkán hordoz pozitív jelentést, ám Cseke Szilárd és Wolsky András festményeinek új jelentésrétegeket, különös meglepetéseket adott. A hazai kortárs képzőművészet két kiemelkedő alakja közös kiállítása a város egyik legújabb kiállítóterében, a Rugógyár Galériában nyílt meg. Mindkét művész a nonfiguratív, az ismétlődő struktúrákból építkező festészet képviselője, képeik a megalkotásuk módjában, megjelenésükben is határozottan eltérnek egymástól. Ugyanakkor a véletlen mindkettőjüknél kiemelt szereppel bír. 
„Egyre inkább tudatosult bennem, nem is annyira az ábrázolás érdekel, inkább a képhordozó adott arányai. Azt vettem észre, hogy nem a saját belső dolgaimmal, foglalkozom, hanem a méretekkel, és a tőlem független tényezőkkel” – mesélt lapunknak a még egyetemi évei során kialakított alkotói folyamatról Wolsky András. A többek közt Rómában, Párizsban, Moszkvában és Bécsben is kiállító művész elmondta, tanulmányai során Maurer Dóra terelte erre az útra, látva, Wolsky művei akkor tudnak igazán kiteljesedni, ha az alkotó a lehető leginkább kivonja magát a készítésükből.
„A dobókocka nagyon jó véletlengenerátor. Megfigyeltem, a képeimen is öt-hat színt használok, ami jól egybecsengett a kockával. Hatféle szín, hatféle méret. Ezzel kezdődött egy hosszú út” – fűzte hozzá a művész, kiemelve, a sávok méretét, szélességét, elhelyezkedését is hasonló módszerekkel dönti el helyette a véletlen. Mivel az apró kis mozgások is számítanak, a kis módosítások is, így lényegében végtelen számú variáció létezik. Egész életre való munka – hangsúlyozta Wolsky. 
Hasonlóképpen a véletlen jelenlétének alárendelt különféle technikákkal és módszerekkel dolgozik Cseke Szilárd, Munkácsy-díjas képzőművész is, akinek az úgynevezett process (folyamat) művészethez kapcsolható munkái láthatók a kiállításon. Ahogy Wolsky meghatározott szélességű falapokkal dolgozott munkái során, úgy Cseke is használt idegen anyagokat a képek elkészítésekor: könnyű fóliát, pingponglabdákat, befőttes gumigyűrűket. Ez utóbbiak három különféle folyamatot is jelentenek a nemzetközi színtéren is kiemelten jegyzett Cseke művészetében, aki a 2015-ös velencei biennálén képviselte hazánkat.
Az alkotó 2014-ben kezdett el fóliákkal dolgozni: a könnyű anyag olyan struktúrákkal is játszó „véletlent alakít ki, amire az emberi agy vagy kéz képtelen.” A pingponglabdára festékszóróval ráfújt mintázatok szintén hasonló módon hozzák létre a műalkotást. Az ötletesség,, az új iránti szüntelen érdeklődés a több ezer befőttes gumi felhasználásával készült képeken érhető tetten: a látogató csupán sok-sok szabálytalan kört lát, nem sejtve, mindezt a nagyáruházak befőzésre ösztönző hirdetései inspirálták. „Meggyőződésem, az alkotás intim párbeszéd az alkotó és a műtárgy között. Teszek egy gesztust, arra válaszol a kép, én megint teszek egy gesztust, és így lesz egy oda-vissza csatolás, amíg elkészül a műtárgy” – beszélt Cseke az alkotói módszerről. Egyúttal kiemelte: nincs igazán értelme rákérdezni, miért így vagy úgy alakul egy mű. „Így van. Megkérdőjelezhetetlen.”
Ahogy megkérdőjelezhetetlen a Rugógyár Galéria alsó és felső szintjén bemutatott, a szín- és formavilágát tekintve rendkívül változatos kiállítás jelentősége is. A játékosság, a felfedező kedv, a kíváncsiság mindkét alkotó több évtizedes munkásságában meghatározó, és ahogy festészeti technikáikban, úgy képeiken is a művészetnek való tökéletes alárendeltség tükröződik. És ez – legyen akár véletlen, akár szándékolt – lenyűgöző erővel hat a nézőre.

Infó:

Váratlan véletlen
Rugógyár Galéria
december 8-ig

Szerző
Frissítve: 2018.12.03. 14:02