A polip karjai közt

Legyen magyar a bankok fele! - ezzel az ötlettel állt elő a magyar miniszterelnök (...). A bankrendszer tulajdonosi szerkezete, és az ehhez szükséges pénz alapján azonban ez a terv még erősen a vágy kategóriája alá esik. Amellett, hogy teljesen értelmetlen - ezt írta hat esztendeje a mérvadó magyar gazdasági, társadalompolitikai hetilap.

Nem volt olyan szereplő a hazai bankpiacon, aki ne fogadta volna egyetértő fejbólintással ezt a véleményt. Mégis, a józan ész és a modern felfogású pénzintézetek tapasztalatait cáfoló, "teljesen értelmetlen" orbáni ötlet mára megvalósult, bár értelmet továbbra sem nyert.

Legalábbis szakmai értelemben nem. A polip módra nyújtózó maffiaállam saját filozófiája szerint viszont nagyon is! A gazdaság szereplői számára teljesen közömbös, hogy milyen nemzetiségű tulajdonosi kör áll egy-egy bank mögött. A lényeg a megbízhatóság, az átláthatóság, az ügyfél kiszolgálás minősége, beleértve a bankolás költségeit, és nem utolsó sorban a pénzintézet kamatpolitikáját is.

Orbán Viktor - akinek meghatározó szereplőként fellépő strómanját ebben a szektorban is Mészáros Lőrincnek hívják - számára korántsem a piacgazdaság logikája a meghatározó, hanem saját, immáron korlátokat nem ismerő vagyonosodásának folyamatos bővítése. Ennek eszközei a bankszférában is árnyaltak. A hazai kézben lévő pénzintézeteknél a legfontosabb a hazai főtulajdonos(ok) kiszorítása a piacról, ha szükséges, a maffiaállam kegyelmet nem ismerő módszereivel. A külföldieknél merőben más a helyzet. Érdekeltségüket akár túlárazással is kész kivásárolni a magyar állam az adófizetők pénzéből, függetlenül attól, hogy nyereségesek-e vagy masszív veszteséget realizálnak évről évre. Majd az így begyűjtött portéka előbb vagy utóbb valamelyik Mészáros-féle vagyonkezelőnél landol.

De mindez semmi annak a takarékszövetkezeti hálózatnak a megkaparintásához képest, amelynek "lenyelési" folyamata még csak a prológusnál tart. Az első lépés az volt, amikor erősen megkérdőjelezhető jogszabályokkal a takarékszövetkezeti tagság - vagyis a tulajdonosok - lényegében kiszorultak minden döntéshozói folyamatból. Így az orruk előtt vonták össze, nevezték át a takarékokat. Az elmúlt héten újabb döntés született: 2023-ban egyetlen bankká gyúrják össze őket. A cél nyilvánvaló: a kormányfő arról álmodik, hogy a regionális tekintetben is meghatározó, biztos lábakon álló, elismerten első számú bankként funkcionáló, Csányi Sándor vezette OTP egy feltőkésített vetélytársat kapjon. Olyat, amelynek a legkiterjedtebb fiókhálózata lesz Magyarországon.

Levonva a maffiaállam térnyerésének keserű tanulságait, 2018 vége felé járva már korántsem mondjuk, hogy a kormányfő által megálmodott, többségében nemzeti tulajdonban lévő bankszektor (beleértve a Budapest Bankot, az MKB-t, az egykori FHB-t, a Takarékbankot, a Gránit Bankot és a takarékszövetkezetek bázisán létrejövő gigapénzintézetet) értelmetlen. A gazdag emberek listájának élén Mészáros már megelőzte Csányit. Orbánt ismerve: ennyi sem elég.