Még mindig baloldali médiatúlsúlyt kiált a Nézőpont, sajátos adatokra támaszkodnak

A független sajtót balliberálisnak bélyegezve állítják szembe a fideszes médiaóriással, osztanak, szoroznak, és megállapítják a fölényét. Csak ők ismerik, hogy mit mi alapján számoltak ki.

"A hazai médiapiac továbbra is balliberális dominanciájú" - vonja le a konklúziót különös elemzése végén a Nézőpont Intézet médiakutatója, a Médianéző az új kormánypárti médiaholding, a "fideszes médiagólem" Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) megalakulása után. Azt írják, még így is másfélszer annyi embert ér el a független sajtó, mint a Fidesz-KDNP-hez lojális. Ám ez sajnálatos módon csúsztatásnak bizonyul:

- értékeli a Médianéző számításait az Átlátszó. És a problémák sora itt nem ér véget. A Médianéző nem érzékeny a különböző szegmensekre, nem számol sem demográfiával, sem keresztolvasottsággal, sem a finanszírozás fenntarthatóságával, illetve azzal a ténnyel, hogy a KESMA - ahogy az oda eddig nem csatlakozó kormánypárti médiumok - lényegében nem piaci alapon működik, mivel többségében az állam tartja fenn ezeket a cégeket, közpénzből.

Médiatípusokra bontva

A Nézőpont a televízióknál kormánypártinak vette az EchoTV-t, a HírTV-t, a TV2 valamint a Super TV2 műsorait. Azt már csak sejteni lehet, hogy kormánykritikusként az RTL Klub, RTL II valamint az ATV hírműsorait azonosították. Így a televíziós piacon a hírműsorok tekintetében hajszálnyi, 54 százalékos a balliberális médiatúlsúlyt állapítottak meg. Viszont nem vették számításba az MTVA kormánybarát termékeit, tehát az M1, M2 és a Duna hírműsorainak nézettségét.

A rádiók esetében kormánybarátnak a KarcFM-et és a Gongot vették, és ezekkel a kizárólag Budapesten fogható Klubrádiót állítva szembe. Így kijött, hogy utóbbi 53 százalékkal veri a kormánypárti rádiókat. Ám a Nézőpont nagyvonalúan nem említi az Andy Vajna tulajdonában lévő Rádió1 hálózatot, amelynek van hírszolgáltatási kötelezettsége és ahogy a legtöbben, ők is a közmédia, az MTI híranyagait olvassák fel. Itt sem számolták a közszolgálati adókat, a Kossuth rádiót és Petőfi Rádiót.

A nyomtatott sajtó esetében a Médianéző egy kalap alá vette a napilapokat, hetilapokat és az ingyenesen elérhető Lokált, de a kormánypárti lapok 991 207-es összesített példányszáma alapján a megyei lapokat is. (Az előbbi számról nem derül ki, mit fed; vonatkozhat nyomtatott, terjesztett vagy aktívan vásárolt példányszámra is.) Ebben az egy halmazban a Nézőpont sem tud mást tenni, mint megállapítani a számításaik szerint 72 százalékos a kormánypárti fölényt. Ám tovább bontva a nyomtatott lapok piacát, az ingyenesen terjesztett napilapokat nézve már 100 százalékos lenne a kormánypárti fölény, csak úgy, mint a vidéki napilapszegmensben. A nem kormányhoz hű sajtó legfeljebb a hetilapok körében kerülne számbeli fölénybe. A vidéki Magyarország médiafogyasztási szokásai merőben eltérnek akár a városi, akár a fővárosi médiafogyasztási szokásoktól, így érdemes lett volna ezeket különválasztani.

A hírportálok esetében valóban lehetne beszélni a független média túlsúlyáról. A Nézőpontnál itt 71 százalékos "balliberális" fölényt mértek. Az Átlátszó már 2017-ben is 63 százalékos alá tette a kormánytól nem függő portálok arányát.

A Médianéző egy "pazar" adatvizualizációt is csatolt sajátos elemzéséhez - erről bővebben az Átlátszó cikkében lehet olvasni.