Na hát akkor mi legyen a Mikulással: hinni vagy sem?

Publikálás dátuma
2018.12.05 20:51
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A karácsony egyik legfontosabb szereplője nemcsak ajándékoz, hanem dilemmát is okoz a kisgyermekes szülőknek: mikor és hogyan mondják el a gyereknek az igazságot a Mikulásról.
Szent Miklós legendája több mint ezerötszáz éves múltra tekint vissza, a mai, rénszarvasszánon érkező, kedves öregember képe az elmúlt kétszáz évben terjedt el. Annak ellenére, hogy a Mikuláshoz kapcsolódó hagyományok nagyon elterjedtek, a szakértői vélemények megosztottak a misztériumának előnyeiről - írta a TudományPláza. David Kyle Johnson a Pennsylvaniai Egyetem filozófia professzora például egyenesen hazugságnak minősíti. 
„Én azzal nem értek egyet, hogy feltétel nélkül higgyünk a létezésében.”
Johnson szerint a mítosz gátolja a gyerek kritikus gondolkodásának fejlődését. A kitalált történetek, hogy például merre jár, hogyan „dolgozik” a Mikulás, bájosak, de a hiszékenységet erősítik. Veszélyes és rossz, ha azt mondjuk, a bizonyítékok ellenére hinni kell. Szerinte a szülőknek a Mikulás történetéhez hozzá kellene tenniük, hogy az csak egy mese.
„Tavaly a gyerekem 4 éves volt, azt mondtam neki: megyünk meglátogatni a Mikulást, aki egy jelmezbe öltözött fickó. Ez az egész csak egy jó játék.”
Johnson szerint így a látogatás pusztán egy kellemes időtöltés, nem pedig csalás vagy ámítás.
A legtöbb gyermek túlteszi magát azon, amikor kiderül, a Mikulás nem is létezik. Viszont előfordulhat, hogy tönkreteszi a karácsony hangulatát, a felismerés aláássa a szülők iránti bizalmat, de komolyabb traumát is okozhat.
„A gyerekek „kíváncsiak a világra, szeretnének minél többet megtudni róla, és ehhez bízniuk kell a szüleikben. Tudniuk kell, hogy pontos, megbízható információkat kapnak tőlük. Azzal, hogy elmondjuk nekik: a Mikulás története egy hazugság, a bizalmukat áruljuk el”
- állítja Johnson.
Cyndy Scheibe, az Ithacai Egyetem pszichológus professzora és a Project Look Sharp vezetője szerint a Mikulás nem hazugság, hanem egy történet. A médiaműveltségi szervezet munkatársa több mint 30 éve vizsgálja a gyermekek Mikulás-hitét, és lelkes támogatója is a téli mesének. 
„Az egész kicsik félnek a Mikulástól, de a legtöbben ujjongva lesik. 7 és 9 éves korukban aztán a gyerekek egyre gyanakvóbbá válnak, és kutakodni kezdenek.”
A többség 12 éves korára rájön, hogy a rénszarvasok nem tudnak repülni, egy ember nem juthat el egyedül a világ összes kéményébe egyszerre, vagy valami más hibát talál a rendszerben. 
„A kisebbek még varázslatra vágynak, de az idősebb gyerekek már valami kézzel foghatóra”
– tette hozzá Scheibe.

Mit tegyünk?

A cikk szerint Johnson félelme, azaz, hogy a Mikulás mítosza elősegíti a hiszékenységet, akkor jogos, ha a gyermek úgy érzi, a szülő átverte. Scheibe megfigyelései viszont arra engednek következtetni, hogy amíg őszintén válaszolunk a gyermek kérdéseire, addig a biztonságos a Mikulásban való hit. Viszont, ha a gyerek már készen áll, tudni kell el is engedni a mesét. A legjobb, ha a család megteremti a saját hagyományait.
A Mikulásban való hit – a HVG Pszichológia magazinja által megkérdezett pszichológusok szerint – nemcsak az igazságról, de a jóságról való gondolkodásnak is az alapja. A Mikulás a „jó” gyerekeknek hoz ajándékot A gyerek biztonságérzetét is erősíti, ha fel tud ruházni valakit olyan erővel és tulajdonságokkal, amelyekkel ő nem rendelkezik, de hiszi, hogy ha kell, megvédi őt mindentől, amitől fél. A cikk szerint a gyermekpszichológusok többsége azt javasolja, ne áruljuk el a gyereknek, hogy nincs Mikulás, mert azok a gyerekek, akik a képzelet kizárásával, mesék nélkül nőnek fel, boldogtalan felnőtté válhatnak.
A magyar szülők 71 százaléka örül, hogy gyermeke hisz a Mikulásban és a hasonló mitikus, mesés figurákban – írta a hvg.hu az NN Biztosító megbízásából készített kutatás alapján. A szülők közel háromnegyede próbálja támogatni gyermeke képzeletvilágát. Csak 11 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy jó, ha a gyerekeket tévhitekben ringatjuk. A felmérés szerint az átlagosnál is inkább támogatják a Mikulás-sztorit azok, akik magasabb végzettséggel rendelkeznek, és rendszeresen tesznek félre legalább 30 ezer forintot a havi jövedelmükből.
2018.12.05 20:51

Miért „hallgatózik” az orvos?

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Science Photo Library
A szív dobogását hallgatja az orvos, amikor a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatózik”. Sokszor csak ezzel, a régi módszerrel lehet felfedezni a zörejt.
A szív feletti hallgatózás az egyik legrégebben és leggyakrabban használt kardiológiai vizsgáló módszer. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fület a testre szorítva hallgatja az orvos a szívhangokat – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Ezek a normálison kívül lehetnek akcidentális és kóros szívzörejek. Utóbbiak megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezik, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahanggal, hogy a zörej okát egészen pontosan meg lehessen határozni.
A szívhangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. A zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából következtetni lehet a betegségre. Nagy részük a billentyűk elváltozásából: szűkületből vagy elégtelen záródásból ered. Gyermekkorban a két szívfél közötti sövény nyitva maradása is. Okozhat zörejt a magas láz, a vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható lehet még az úgynevezett galopp hang, ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében jön létre. 
„Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható, de a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség utalhat betegségre
- mondja Vaskó Péter.
2019.02.15 14:14
Frissítve: 2019.02.15 14:14

Hamarosan indul a pollenszezon, így előzhetjük meg az allergiás tüneteket

Publikálás dátuma
2019.02.14 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Martin Leigh
Nem szabad elhanyagolni a tüneteket, a kezeletlen allergiás náthából akár allergiás asztma is kialakulhat. Bőrvizsgálatra a tünetmentes időszak a legalkalmasabb, ezért a következő hetekben érdemes szakorvoshoz fordulni.
A mogyoró, a nyír, a kőris, az éger és a tölgy virágzásával az első tavaszi hónapokban elkezdődik a hivatalos pollenszezon. Allergiás tünetek gyanúja esetén az allergének kimutatása bőrteszttel vagy vérvizsgálattal történik. Bőrpróba (Prick-teszt) során az alkar bőrére csepegtetik az allergént, majd felületi karcolást követően figyelemmel kísérik a bőr reakcióját – ismertette Dr. Kraxner Helga, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa.
Amennyiben 15-20 perccel a karcolást követően a karcolás helyén a tüneteket okozó allergén hatására a bőrön piros udvarral körülvett kiütés keletkezik, az allergia ténye megállapítható – mondta a szakorvos. Erős tünetek, asztma, bizonyos gyógyszerek szedése alatt csak vérvétellel tudják meghatározni a reakciókat kiváltó allergéneket.

Most érdemes vizsgálni

Az allergia kezelésére szolgáló antihisztaminok, szisztémás szteroidok vagy egyéb gyógyszerek torzíthatják a teszt eredményét - hívta fel a figyelmet a szakorvos. Az allergiás szezonban végzett bőrteszt szélsőséges esetben veszélyes is lehet, ugyanis előfordulhat, hogy az allergiás tünetek provokálása anafilaxiás reakciót; ödémával, fulladással, keringési- és légzési elégtelenséggel járó életveszélyes állapotot vált ki. A vizsgálatra a tünetmentes időszak a legalkalmasabb, ezért, aki tavaly a márciustól október végéig tartó pollenszezonban két hétnél hosszabban tapasztalt orrfolyást, szemviszketést, könnyezést, tüsszögést, annak érdemes a következő hetekben vagy a panaszok lecsengése után egy vizsgálattal alátámasztani az allergiát. A vérvizsgálat allergiaszezonban is elvégezhető, a jelentkező tünetek és az antihisztamin ugyanis nem befolyásolják az eredményt.

A kezelést is előbb érdemes elkezdeni

Az allergia gyógyszeres kezelését a szezon várható kezdete előtt egy-két héttel érdemes elkezdeni. A legnépszerűbb szerek az antihisztaminok, amelyek tabletta, orrspray és szemcsepp formájában is kaphatóak. A szteroidokat tartalmazó orrspray-k helyileg gátolják a gyulladást, az összes orrtünetet mérséklik, de  a szemkönnyezést, torokviszketést is enyhíthetik. Bármelyik készítményt is választjuk, rendszeres orrmosással, a nyálkahártyán megtapadó pollenek kitisztításával enyhíthetjük a panaszokat. 
Az allergia oki kezelésében alkalmazott úgynevezett immunterápiát szintén időben, az adott allergén megjelenése előtt néhány hónappal kell elkezdeni, de csak abban az esetben hatásos a kezelés, ha a páciens legfeljebb egy-két domináns allergénre érzékeny. Az allergén immunterápia során a panaszokat okozó allergén tisztított kivonatát fokozatosan emelkedő dózisban kapja a páciens, így a szervezet megtanulja az adott allergénre való helyes immunválaszt. A terápia hosszú éveken át tart, nagyfokú együttműködést igényel, a javulás pedig fokozatos - mondta Dr. Kraxner Helga.
Az egyetemi adjunktus hangsúlyozta, az allergiás tüneteket nem szabad elhanyagolni, a kezeletlen allergiás náthából ugyanis akár egyik évről a másikra allergiás asztma alakulhat ki.
2019.02.14 14:14
Frissítve: 2019.02.14 14:14