Szakszervezetek sztrájkkal, politikusok bizalmatlansági indítvánnyal támogatják a sárgamellényeseket

Publikálás dátuma
2018.12.06 13:52

Fotó: AFP/ ALAIN JOCARD
Az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormánnyal szemben, egy szakszervezet pedig 48 órás munkabeszüntetést hirdetett, ami egy hét múlva veszi kezdetét.
Bizalmatlansági indítványt terjeszt be hétfőn a francia kormány ellen három baloldali ellenzéki párt - jelentette be csütörtökön Olivier Faure, a szocialisták főtitkára. Faure hozzátette, hogy a szocialista, a kommunisták és a Lázadó Franciaország párt az elkövetkező napokban szövetségeseket keres majd a bizalmi szavazáshoz más politikai csoportok körében. A hatályos törvények szerint a bizalmatlansági indítvány benyújtását a képviselők legalább tíz százaléka kezdeményezheti, vagyis 58 képviselő kell hozzá. A szocialistáknak 29, a "lázadóknak" 17, a kommunistáknak 12, vagyis együtt megvan a pártoknak a szükséges számú mandátuma.
A sárgamellényesek támogatására 48 órás sztrájkot jelentett be az energiaszektorban dolgozókat tömörítő CGT szakszervezet
- írja a Reuters. A munkabeszüntetés december 13-án veszi kezdetét. A szakszervezet azzal indokolja a döntését, hogy Emmanuel Macron a szektort érintő átalakításai hosszú távon komoly veszélyt jelentenek a munkahelyekre, miközben függő helyzetbe hozzák Franciaországot.
A tüntetők részéről még nem érkezett reakció se az ellenzéki pártok, se a CGT közeledésére. A sárgamellényeseké egy alulról szerveződő, vezetők nélküli mozgalom, ami eddig elzárkózott mind a politikai pártoktól, mind a szakszervezetektől. Kezdetben az üzemanyagadó emelése miatt vonultak utcára, de hamar zászlójukra tűzték például a megemelt nyugdíjkorhatár 60 évre csökkentését, a progresszív adórendszer bevezetését, a minimálbér növelését és a maximálbér meghatározását - céljaikról egy 40 pontos listát is közzétettek. Így amikor a francia kormány véres demonstrációk sorozata után az üzemanyag eltörlését ajánlotta, a gesztus már kevésnek bizonyult.
Macron szerdán arra szólította a politikai pártokat és szociális partnereket, hogy egyértelműen és határozottan szólítsák nyugalomra a tüntetőket. A felhívásnak hét szakszervezet tett eleget csütörtökig.
2018.12.06 13:52

Olaj a tűzre a koszovói hadsereg?

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:30
PRISTINAI VÁROSKÉP - KFOR békefenntartó katonák, uniós és amerikai zászlók
Fotó: AFP/ SASA DJORDJEVIC
Elfogadta tegnap a koszovói parlament – a szerb kisebbségi képviselők bojkottálása mellett - azokat a törvénymódosításokat, amelyek a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF) hadsereggé alakították. A függetlenségét 2008-ban kikiáltó államnak eddig nem volt hadserege, a nagyjából 2200 fős KSF olyan nem katonai, válságkezelési feladatokat látott el, melyek nem tartoztak a rendőrség hatáskörébe sem, például árvíz vagy humanitárius katasztrófa esetén nyújtottak segítséget, kutatási és mentési küldetéseken vettek részt. A tervek szerint az életre hívott védelmi minisztérium irányítása alatt álló fegyveres erők létszámát a közeljövőben 5000 főre bővítenék. A történteknek persze nagyon nem örültek Belgrádban, ahol a mai napig nem ismerik el a független Koszovót. Ana Brnabic szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a lépés nem segít az együttműködésnek, míg Aleksandar Vucic elnök már keményebben fogalmazva úgy vélte, Pristina „veri a harci dobokat” és a koszovói szerb kisebbséget veszélyezteti. Láthatóan nem tetszik a feszültség növekedése a NATO-nak sem. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg sajnálatát fejezte ki a törvénymódosítások miatt, és mindkét felet nyugalomra intette. Hozzátette, a KSF szerepének megváltozása esetén a NATO-nak újra kell vizsgálni az együttműködést a biztonsági erőkkel. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, azt nem részletezte, azt leszögezte, hogy továbbra is elkötelezettek, hogy a békefenntartó erőkön (KFOR) keresztül fenntartsák a békét a térségben. A KFOR kötelékében egyébként jelenleg mintegy 400 magyar katona szolgál, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben jelentette be, hogy további erősítést küldünk a koszovói NATO-misszióba. Másrészt maguk a NATO tagállamok nem egységesek a kérdésben, a szervezet két vezető ereje, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok üdvözölte a koszovói hadsereg megalakulását. Az utóbbi időben az Európai Unió minden békítési kísérlete ellenére ismét kezd elmérgesedni a viszony Belgrád és Pristina között.
2018.12.15 11:30
Frissítve: 2018.12.15 11:30

Leállt a légzése a kislánynak az amerikai határőrök furgonjában

Publikálás dátuma
2018.12.15 09:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vizsgálják, miképp mondhatta a határőrség, hogy minden rendben a guatemalai gyerekkel.
Vizsgálatot indítanak az Egyesült Államokban annak a hétéves kislánynak a halála miatt, aki azután vesztette életét, hogy az ország mexikói határánál apjával együtt egy gyűjtőhelyre szállította őt a határőrség, idézi a BBC-t az Index. Az illegális bevándorlóként kezelt férfi és kislánya Guatemalából jött, a határon a hatósági ellenőrzéskor a gyerek egészségi állapotát megfelelőnek találták. Az első jelentések dehidratálódásról szóltak, de a határőrség szerint olyan helyen őrizték őket a többi illegális határátlépővel együtt, ahol vizet és ételt is biztosítottak számukra. Az ideiglenes őrizet után az furgonba terelték őket, hogy a 100 kilométerre lévő menekülttáborba vigyék őket.  A kislány útközben lett rosszul, hányt, majd leállt a légzése. Az El Paso-i kórházba szállították, de életét nem tudták megmenteni. Utólag agyi duzzanatot és májelégtelenséget állapítottak meg nála. Az ügy ismét felhívta a figyelmet Donald Trump határvédelmi politikájára, amely a demokraták szerint csak a humanitárius válság elmélyítéséhez vezet.
2018.12.15 09:25