A GVH már közölte is, hogy nem vizsgálja a fideszes médiaholdingot

Publikálás dátuma
2018.12.06. 16:13

Fotó: Vajda József
A nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített összefonódások nem tartoznak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról törvény hatálya alá – hangsúlyozta a versenyhivatal.
Nem indít versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány összefonódás bejelentése alapján, miután a Kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a tranzakciót – közölte a GVH. A közleményben felidézik, hogy szerdán a kormány közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak az Opus Press Zrt., az Echo Hungária TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zrt., a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Kft. és a Magyar Idők Kiadó Kft. feletti irányításszerzésével megvalósuló összefonódást.
„A nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített összefonódások nem tartoznak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény hatálya alá. Az eljárás megindítására okot adó körülmény hiányában a GVH hatósági bizonyítvány kiállításával zárta le a bejelentés vizsgálatát”

– írta a GVH.

November 28-án jelentették be azt, hogy a nyáron alapított Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány tulajdonába kerül tíz kiadóvállalat, a cégek önkéntes felajánlással léptek be a nonprofit szervezetbe. A médiavállalkozás irányítója Liszkay Gábor lett. A cégek több tízmilliárdnyi vagyont toltak be a szervezetbe. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdán közleményében azt írta: „a kormány mai határozatának kiemelt indoka, hogy közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához. Ezt a célt tűzte ki Alapító Okiratában az Alapítvány és külön támogatandó, hogy ezt nem profitszerzési célzattal, hanem nonprofit alapon kívánja megvalósítani.
Szerző
Frissítve: 2018.12.06. 16:14

Jövő héten dönthet a kormány a minimálbéremelésről

Publikálás dátuma
2018.12.06. 15:13
Képünk Illusztráció
Fotó: Népszava
A kormány dönthet a jövő évi minimálbér-emelés mértékéről, a munkaadói és a munkavállalói szervezeteknek az utolsó egyeztetésen sem sikerült megállapodniuk erről. Igaz, a kormány nem is segítette őket ebben.
Nem született megállapodás a jövő évi minimálbér-emelés mértékéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának idei utolsó, csütörtöki egyeztetésén: a munkavállalókat képviselő szakszervezetek továbbra is ragaszkodtak a minimálbér 13, a garantált bérminimum 15 százalékos emeléséhez, a munkaadók viszont csak 5 százalékos bérfejlesztést tartottak elfogadhatónak. A patthelyzet feloldását a kormány sem segítette elő: saját álláspontot a tárgyalások alatt egyszer sem közölt, és nem jelezte azt sem, hogy esetleg előrébb hozná a szociális hozzájárulási adó (szocho)  csökkentését – mondta el a Népszavának az egyeztetések után Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A jelenleg 19,5 százalékos szocho csak jövő júliustól csökken 17,5 százalékra, mégpedig azért, mert a két éve kötött 6 éves bérmegállapodás értelmében a 2 százalékpontos csökkentés feltétele, hogy 2018 egészére nézve megvalósuljon a 6 százalékos reálbérnövekedés. A reálkeresetek növekedésének mértékéhez viszont a béradatokon túl tudni kell többek között az inflációs adatokat is, ezek pedig 2019 első negyedéve előtt nem lesznek meg. A kormány azonban megelőlegezhetné ezeket az adatokat, és volt is olyan várakozás, hogy a tárgyalások vége felé egyfajta aduászként elő is rántja majd ezt a kártyát, ám eddig ilyen bejelentés nem történt. Az adócsökkentés előrébb hozása ugyanakkor elősegíthette volna a munkaadói és a munkavállalói álláspontok közeledését, hiszen a munkaadók részben ebből fedezték volna a béremelések költségét. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke ezzel kapcsolatban a tárgyalások november közepi kezdetekor úgy nyilatkozott lapunknak: a munkaadói oldal azzal a forgatókönyvvel számolva fogalmazta meg az 5 százalékos béremelési elképzeléseit, hogy csak 2019 júliusától csökken a szocho. Ha azonban a kormány előrébb hozná a járulékcsökkentést, felfelé mozdulhatna ez a szám. A kormány egyébként gyakran hivatkozik is arra, hogy a szocho-csökkentésből rendelkezésre áll majd a fedezet a minimálbér-emeléshez, a csökkentés időpontját azonban úgy tűnik, mégsem kívánják előrébb hozni. A megállapodást nehezítette a cafeteria ügye is, ezen juttatások egy jelentős részének kedvezményes adózását ugyanis megszünteti jövőre a kormány, így ha a munkaadók továbbra is adni szeretnék, akkor az a béremelésektől veszi el a forrásokat. Ha viszont megszüntetik, azonnal jelentős összegeket húznak ki a munkavállalók zsebéből, ami a fokozódó munkaerőhiány idején volna nem túl szerencsés lépés. A helyi bértárgyalások alapján most az látszik, hogy a munkaadók többsége ugyanazt a bruttó összeget tervezi adni jövőre is a dolgozóknak, így a munkavállalók nettó jövedelme az adóterhek miatt csökkenni fog. A szakszervezetek ezért sem engedtek az országos bértárgyalásokon a 13-15 százalékos bérköveteléseikből. Megállapodás hiányában viszont - mint azt Varga Mihály múlt héten ki is jelentette – a kormány dönt majd arról, hogy milyen mértékben emelkedik jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum. Úgy tudjuk, erre a döntésre a jövő szerdai kormányülésen kerül majd sor. Hogy várhatóan nagyobb léptékű béremelésről születhet kormánydöntés, azt a kormánnyal jó viszonyt ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nyár végi nyilatkozata is előrevetíti. Parragh László akkor azt mondta: 2019-ben - az elmúlt évekhez hasonlóan - jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet. A cégeknek ugyanis most a munkaerő toborzása és megtartása a legfontosabb és legnehezebb feladata, ezt pedig magasabb bérekkel lehet elérni.  Mint  korábban megírtuk: információink szerint a Pénzügyminisztériumban 9, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emeléssel számolnak. Orbán Viktor ugyanis Kötcsén 150 ezer forintos minimálbérről és 202 ezer forintos garantált bérminimumról beszélt. Ezek az összegek épp a szakszervezetek és a munkaadók elképzelései közé esnek, hiszen a jelenleg 138 ezer forintos minimálbér 10 százalék alatti, a 180 500 forintos garantált bérminimum 10 százalék fölötti emelését jelentenék.    
Szerző

Rabszolgatörvény: a német cégek ezt nem kérték

Publikálás dátuma
2018.12.06. 13:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebben a formában biztosan nem kérték a német cégek a túlóráztatásra vonatkozó szabályok módosítását, nem is érdekük, hogy rabszolgákként tartsák a dolgozókat – közölte a Népszavával a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara.
A munkaidőt illetően a magyar munkaerőpiacon már így is sokkal nagyobb a rugalmasság, mint Németországban, ehhez képest drámai módosítást nem várnak el a német cégek. A munkáltatók számára egy nagyobb rugalmasság nyilván előny, de ebben a formában, mint ami a mostani javaslatban szerepel, egészen biztosan nem kérték a német cégek  – jelentette ki a Népszava kérdésére Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője. Szerinte, ha egy cég maximálisan kihasználná a törvényjavaslatban szereplő lehetőségeket, akkor a munkavállalók a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben nem biztos, hogy ottmaradnának. „Nem érdeke a vállalatoknak, hogy rabszolgákként tartsák a munkavállalókat, mert azok könnyen elmennek egy másik céghez. Nagyon nagy óvatossággal kell ezzel bánni, még akkor is, ha esetleg megszavazzák ezt a törvényt” - fogalmazott, megjegyezve, hogy ez utóbbiban egyáltalán nem biztos. Dirk Wölfer arra is rámutatott: a túlóra sokkal drágább, mint a rendes munkaóra, nem érdeke tehát a cégeknek, hogy erre helyezzék a hangsúlyt, hiszen az megdrágítja a munkaköltségeket. A kormány által is támogatott törvényjavaslat azonban a szakszervezetek szerint nem csupán a túlóráztatás növelésére adna lehetőséget, hanem végeredményben a túlórapénzek kifizetésének csökkentésére is. Mint arról beszámoltunk: Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők két hete egyéni képviselői módosító indítvány útján, az egyeztetéseket megkerülve nyújtották be a Munka törvénykönyvére irányuló javaslatukat, amelyről jövő kedden már szavaznak is. A dolgozók és a szakszervezetek körében óriási felháborodást kiváltó tervezet értelmében januártól a jelenlegi 250 óra helyett évi 400 órányi túlórát lehetne elrendelni, és ehhez elég lenne csupán – a munkáltatók érdekeit szem előtt tartani köteles, érdekvédelmi funkcióval nem bíró – üzemi tanácsok vagy üzemi megbízottak jóváhagyása is. (A jelenlegi szabályozás szerint a 250 órát csak a munkavállalói érdekképviseletekkel kötött kollektív szerződésben lehet emelni, és úgy is csupán évi 300 órára). A tervezett változtatások másik fontos pontja, hogy 3 évre emelnék a munkaidő-keretet. Ez azért kedvezőtlen a munkavállalóknak, mert ezáltal munkarendjüket a cégek úgy igazíthatják majd a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki, valamint késhet és csökkenhet is a túlórák kifizetése. Míg most ugyanis állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít, addig a javaslat alapján ez nem számít majd túlórának, ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, így ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni. Jelenleg alapesetben 6 hónapos időszakokban kell elszámolni a munkaidőt, ezt kollektív szerződésben 1 évre lehet emelni. Az Audi élt is ezzel a lehetőséggel 2012-ben, azóta pedig a helyi szakszervezet beszámolója szerint – éppen a fent jelzett problémák miatt – jelentősen lecsökkent a túlórakifizetések összege.   A törvényjavaslat mindemellett azt is kimondja, hogy amennyiben a dolgozó hozzájárul írásban, hogy munkarendjét módosítsák, akkor az ezen megállapodás alapján végzett munka nem rendkívüli munkavégzések, hanem rendes munkaidőnek számít. Vagyis a túlmunka nem számít majd túlórának, így nem is jár érte pótlék, de még a 400 órás keretbe sem számít bele.    A szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett fideszes javaslat kapcsán hamar elő is került, hogy a kormány valójában a német beruházóknak tesz szívességet a túlórakeretek fellazításával. Nyilatkozataik alapján ugyanis nem az országos munkaadói szervezetek kérték a változtatásokat, amelyek őket is meglepték, a dolgozók számára pedig egyértelműen hátrányosak a változtatások (bár a Fidesz és kormány épp az ő érdekeikre hivatkozik, mondván, csak lebontják a korlátokat az elől, ha valaki többet szeretne dolgozni).  A multi cégek viszont az elmúlt években összességében 2097 milliárd forint értékben jelentettek be  nagyberuházásokat jellemzően az ipar területén (amelyet a javaslat kiemelten érint, hiszen jellemzően itt dolgoznak ilyen munkaidő-keretben a dolgozók). Ezek munkaerő-szükséglete a jegybank számításai szerint mintegy 15 ezer fő, miközben az országban már összesen több mint 83 ezer munkahelyre nem találnak embert a cégek. A túlórakeretek megemelésével viszont a cégek dolgozónként plusz 150 óra többletmunkát nyerhetnek, ami 12 munkavállaló munkájával éves szinten plusz egy munkavállaló munkáját jelenti, hiszen egy dolgozó így 14 havi munkát is végezhet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Düsseldorfban ki is jelentette: a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik a szükséges munkaerőt, és most örülnek a kormány erre irányuló javaslatainak.  Anette Kramme, a német kormány szociális- és munkaügyi államtitkára viszont kizártnak tartja, hogy német cégek kérték volna a magyar kormánytól a munka törvénykönyvének ilyen jellegű módosítását – erről már Tóth Bertalan, az MSZP pártelnöke beszélt keddi sajtótájékoztatóján. Azt mondta: Kramme tájékoztatja majd arról, valóban német autóipari cégek kérték-e mindezt a magyar kormánytól, de „élnünk kell a gyanúperrel, hogy nem erről van szó, előzetes szívességet tesz a kormány különböző cégeknek.”    
Szerző