Ezrek tüntettek a rabszolgatörvény ellen, a tiltakozók bejutottak a Kossuth térre

Publikálás dátuma
2018.12.08. 10:28

Fotó: Draskovics Ádám
A demonstráció hivatalos befejezése után tolakodás, lökdösődés kezdődött, végül a rendőrsorfal a Parlament köré állt. Hétfőtől útlezárásokat szerveznek.
Szombatra hirdettek tüntetést a szakszervezetek a „rabszolgatörvény” néven híressé vált törvénymódosítás ellen. A demonstráció 10 órakor, a Jászai Mari téren kezdődött, ahonnan a tiltakozók az Alkotmány utca Kossuth tér felőli részéhez vonultak. A helyszínen 3-4 ezer ember gyűlt össze, több szakszervezeti vezető is felszólalt.
A beszédek után, a tüntetés hivatalos befejezését követően körülbelül ezren megpróbáltak bejutni a Kossuth térre, amit korábban a lengyel parlament alsóházi elnökének látogatására hivatkozva lezártak. Egy embert a rendőrök le is tepertek.   Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke is „betört” a térre, ő is a földre került.    Csoportokban egyre több rendőr és készenlétis érkezett. Valaki azt kiabálta, „a rendőr is dolgozó!”, a helyszínen tolakodás és lökdösődés alakult ki.  Később „beengedték” a tüntetőket, a rendőrsorfal pedig a Parlament köré állt.

„Így sem vagyunk már otthon”

A tiltakozáson egyébként meglepően sok diák is megjelent: a tüntetés kezdetén úgynevezett szabadegyetemet rendeztek, ahol mindenki elmondhatja, miért ment el a demonstrációra. Egy résztvevő tudósítónknak a törvénymódosításról úgy fogalmazott: nyolc éve bohócok vagyunk, de rabszolgák azért ne legyünk. Egy bánhidai dolgozó pedig arról beszélt, hogy az lenne igazán okos dolog, ha munkaidőben tüntetnének, „az fájna a szemeteknek”, viszont most csak nevetnek a meleg házukban.
„Nem akarunk még többet túlórázni, így sem vagyunk már otthon”

– mondta egy dunántúli házaspár, hozzátéve: „több gyereket akar a kormány. Mégis hogy oldjuk meg, a munkahelyünkön?”
A tiltakozók megállás nélkül dudálnak, kerepelnek, dobolnak, és egyebek mellett „Ne tovább”, „Rabszolga munka nem”, „Nem facebookozni kell, hanem cselekedni”, és „Nem vagyok áru” feliratú táblákat és zászlókat tartanak a magasba. Sokan azt skandálják: „Munkás, diák, egy az irány!” Korábbi ígéretéhez híven a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is részt vesz a tüntetésen. Galló Istvanné, aki évekig vezette a szervezetet tudósítónknak azt mondta: „minden munkavállalónak itt lenne a helye, egyértelmű, hogy én is itt vagyok”. A leköszönt elnök a PSZ-ről csak annyit mondott, hogy ő már nem foglalkozik vele, „ez már egy más szervezet”. A helyszínen ellenzéki politikusok, például Tóth Bertalan, Hotváth Csaba, Karácsony Gergely, Harangozó Tamás, Szél Bernadett, Gyurcsány Ferenc, Keresztes László Lóránt és Demeter Márta is megjelentek. Több szakszervezet, mások mellett a Vasas Szakszervezeti Szövetség, az Audi szakszervezete és a vegyipari dolgozók szakszervezete (VDSZ) is a vonulók között volt.
„Azt mondják ránk, kukások vagyunk, akkor takarítsuk el a szemetet”

– mondta Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke.

„Titkos háttéralkut kötöttek”

A beszédeket a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, Spieglné Balogh Lívia nyitotta meg, aki külföldi szakszervezetek és európai üzemi tanácsok szolidaritási nyilatkozatait olvasta fel. A tüntetésen az Európai Szakszervezeti Szövetség elnökének a videóüzenetét is lejátszották, melyben elhangzott: elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyar kormány és a parlament egy ilyen javaslatot fogadjon el, „ez a helyzet elviselhetetlen a munkavállalók számára”. Az elnök a törvény módosítására szólította fel Orbán Viktort. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arról beszélt: „ugyanannyi munkáért ugyanannyi bér jár, ezért nekünk is ugyanannyit kell keresnünk, mint európai társainknak”.
„Titkos háttéralkut kötöttek a tőkével, titkos háttéralkut kötöttek a mi bőrünkre. Rólunk, de nélkülünk tárgyaltak, és hozták meg a rabszolgatörvényről szóló döntést”

– hangsúlyozta.

Kordás hozzátette: a harc során az a cél, hogy – azonnali hatállyal vonják vissza a rabszolgatörvényt, – minimum két számjegyű béremelés legyen 2019 januárjától, – és adják vissza a cafetéria megszüntetett elemeit, Hangsúlyozta, hogy hétfőtől országos útlezárásokat szerveznek, és azt kérte: minél többen vegyenek részt ezen.
„Nincs tovább, ezt a törvényt nem engedjük alkalmazni, ez a törvény nem működhet. Ha kell, gyárról gyárra fogunk megharcolni az igazunkért“

– mondta Kordás László.

Ezt követően Szilágyi József, a LIGA társelnöke és az EVDSZ elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyeztetést kikerülve hoznak törvényt a dolgozók és családjaik életéről. Mint mondta, a szakszervezetek november 6-án már tiltakoztak a cafetériarendszer kivégzése ellen, és a hatalom a követeléseik érdemi megvitatása helyett újabb támadást indított a munkavállalók ellen. „Vegyük észre, ez a folyamat nem szól másról, csak a munkavállalói érdekek háttérbe szorításáról” – jelentette ki, és a hatalom gyakorlóinak azt üzente: „nem vagyunk robotok”.
„Nem tüntetni akarunk, hanem hatékony szociális párbeszédet, megfelelő béreket, élhető életet”

– mondta Szilágyi József.

Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének elnöke felidézte: az ősz folyamán az állami szférában jelentős létszámleépítést hajtottak végre, vagyis kevesebb embernek kell több feladatot ellátnia. A törvény egyszerre növeli a heti munkaidőt és csökkenti az éves szabadságot, ezt visszautasítjuk – mondta, és hozzátette: a rabszolgatörvénynek pusztulnia kell. Végül Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, a VDSZ elnöke hangsúlyozta: a képviselők a „fűtött ülésekben terpeszkedve” úgy gondolták, hogy a magyarok még nem dolgoztak eleget, nem érdekli őket az egészség, a család.
„Eközben tüntetésünk idejére lezárják a Kossuth teret. Talán félnek? Elég volt!”

– szögezte le.

Székely azt mondta, a rabszolgatörvény ma még csak egy papír, „vezetőink nem tudták agyontárgyalni, hát a mi dolgunk lesz agyonverni”.
„Sokan vagyunk, haragot érzek a levegőben”

– jelentette ki.

Lezárták a Kossuth teret

A rendőrség korábban elrendelte, hogy a Kossuth teret és az azt északi oldalról határoló utcákat reggel 6 és délután 14 óra 30 perc között lezárják a lengyel parlament alsóházi elnökének, Marek Kuchcinski látogatása miatt – vele egyébként alig néhány hete találkozott Kövér László Lengyelországban. A rendőrség azzal indokolta a döntését, hogy Kuchcinski nemzetközileg védett személy, akinek biztonságát a hatóságoknak kötelessége szavatolni. A szakszervezeteket értesítette a lezárásról a rendőrség. A lépésről a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt írta: szerintük a lezárásnak nemigen adható más magyarázat, mint a munkavállalók sanyargatása elleni tiltakozás elhallgattatása, a gyülekezési szabadság gyakorlásának megakadályozása. A tüntetést kezdeményező Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) korábban a Facebookon úgy fogalmazott:
„A hatalom a társadalom széles rétegei ellen indított támadást: hatnapos munkahétre kötelezhetnék a munkavállalókat, kiszolgáltatottabb helyzetbe kényszerítenék a közszolgákat, s veszélybe kerülhet a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság.”

A tüntetést a MASZSZ mellett a LIGA Szakszervezetek, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) szervezte. Korábban Tóth Bertalan, az MSZP elnöke is bejelentette, hogy részt vesznek a tüntetésen és támogatják a szakszervezeteket. Ha a törvényt elfogadja a parlament, előbb a házszabályt sértő vita miatt - mikor az ellenzéki képviselőktől sorra vonták meg a szót – Áder János köztársasági elnökhöz fordulnak, majd az Alkotmánybíróság közbelépését kérik a szocialisták, reményeik szerint a többi ellenzéki párttal együttműködve. Az MSZP és a Párbeszéd sajtótájékoztatóján egy népszavazás lehetősége is felmerült az ügyben.

Még jobban bekeményített a Fidesz

Mint megírtuk, miközben a szakszervezetek bejelentették, hogy addig nem hagyják abba a tiltakozó sorozatot, amíg vissza nem vonják a törvényjavaslatot, a Fidesz a tiltakozó hangokat meg sem hallva – vagy talán éppen azért – még jobban bekeményített. Másként nehezen értelmezhető legalábbis a törvényalkotási bizottság fideszes alelnöke, Bajkai István által csütörtökön este 8 óra után benyújtott összegző módosító javaslat. Ez ugyanis a szakszervezeti szerepvállalást, a közös fellépést még jobban megnehezítő módon egyéni beleegyezésekhez köti az évi 400 óra túlóra elrendelését. Alapesetben továbbra is évi 250 óra túlóra volna elrendelhető minden munkavállaló számára, amelyhez azok a dolgozók, akik olyan helyen dolgoznak, ahol nincs kollektív szerződés, további 150 órát „önkéntesen” hozzácsaphatnának, erről pedig egyéni megállapodást kellene kötniük a munkaadóikkal. Ezt a megállapodást a dolgozók csak a naptári év végén mondhatnák fel. Ahol pedig van kollektív szerződés, ott abban továbbra is 300 órában lehet megállapodni, de szintén egyéni megállapodásokkal további 100 órát is be lehet vállalni. A javaslat ezeket a túlórákat „önként vállalt túlmunkának” nevezi.
A javaslat mindezt cinikus módon garanciális elemnek nevezi, holott nyilvánvaló, hogy egyedül a munkáltatóval szemben jóval kiszolgáltatottabb egy dolgozó, mint ha a szakszervezetek a nevében közösen fellépve védik az érdekeit. A javaslatról jövő kedden szavaznak, a szakszervezetek pedig szombaton tüntetnek: a találkozó 10 órakor lesz a Jászai Mari téren a Képviselői Irodaháznál, onnan vonulnak a Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkához, ahol 12 órától hangzanak el a beszédek. A demonstráció után sem hagyják abba a tiltakozást: nemtetszésüket a dolgozók országszerte félpályás útlezárásokkal fejezik majd ki a hétvégén és jövő héten.
Szerző
Frissítve: 2018.12.08. 16:49

Nem sokáig hivatkozhat a kormány kötelező kvótákra

Publikálás dátuma
2018.12.08. 08:00

Fotó: Guillaume Pinon / AFP
A jövő héten tárgyalnak a menekültekre vonatkozó szabályokról Brüsszelben az állam- és kormányfők.
Az Európai Bizottság héten közzétett javaslatai szerint megszüntetnék a kötelező kvótát, azaz a menedékkérők EU-n belüli kötelező áthelyezésére vonatkozó elképzelést. A 28 belügyminiszter csütörtöki brüsszeli ülésén ugyanis egy közös francia-német kezdeményezés meglebegtette az önkéntes felajánlások lehetőségét. Eszerint a tagállamok korlátozott számban és megalapozott indoklás alapján kibújhatnának a menedékkérők szétosztásának kötelezettsége alól. A javaslat összhangban van az Európai Bizottság friss előterjesztésével, amely lehetővé tenné, hogy egy ország a menedékkérők áthelyezése mellett, a külső határok védelméhez való hozzájárulással vagy a kibocsátó és tranzit országoknak nyújtott anyagi és egyéb támogatással is kifejezze a szolidaritását. Nem világos azonban, hogy mi történne abban az esetben, ha nincs elég önkéntes felajánlás, vagy ha egyes tagállamok megtagadják a segítségnyújtást. Az önkéntes felajánlások rendszere viszont befolyásolhatja a magyar kormány Brüsszel-ellenes propagandáját is, amely egyebek mellett arra épül, hogy az Unió "rá akarja erőltetni" a menekülteket a tagállamokra. A menekültekre vonatkozó szabályokról legközelebb az állam- és kormányfők tárgyalnak majd, akik a jövő héten találkoznak Brüsszelben. A kötelező "betelepítéseket" támogatók és ellenzők az úgynevezett dublini rendeletről szóló vitákban csapnak össze. (Ez nem tévesztendő össze a 2015-ös ideiglenes "kvótahatározattal", amely már nincs hatályban.) A dublini jogszabály írja elő, hogy a menekültügyi eljárást abban a tagállamban kell lefolytatni, amelyikben a menedékkérő először lépett az EU területére. A törvény a 2015-ös menekültválság idején csődöt mondott, mert kiderült, hogy óriási terhet ró a közösség külső határait őrző országokra. Az Európai Bizottság 2016 májusában egyebek mellett javasolta, hogy ha egy ország aránytalanul nagy számban kapna menedékjogi kérelmeket, akkor a kérelmezők egy részét helyezzék át az EU más államaiba. Azok pedig, akik ezt elutasítják, fizessenek pénzbüntetést. Az előterjesztés óriási felháborodást váltott ki az Európai Unió keleti tagországaiban, köztük Magyarországon. A rendelet reformjáról az Európai Parlamentnek és a kormányokból álló EU Tanácsnak együtt kell megállapodnia. Az EP már 2017-ben elfogadta az álláspontját, amely a bizottsági javaslat szellemében a menedékkérők tagállamok közötti kötelező és automatikus elosztását szorgalmazza. A 28 tagállam viszont két éve képtelen közös nevezőre jutni. A visegrádi négyek és nyomukban néhány másik keleti tagállam, hallani sem akarnak kötelező áthelyezésekről és kvótákról, a nyugati tagországok — köztük Németország és Franciaország — viszont egészen a legutóbbi időkig ragaszkodtak ahhoz, hogy a dublini előírások tartalmazzák a menedékkérők kötelező szétosztását. 

A Horthy-kor kiszorítja Nagy Imrét a Parlament mellől

Publikálás dátuma
2018.12.08. 07:30

Fotó: Vajda József / Népszava
Megszületett a döntés, a mártír miniszterelnök emlékműve elkerül a Vértanúk teréről. A kormány begyógyítja a „kommunista szoborrombolás okozta sebeket”.
Ahogyan az várható volt, a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) pénteki ülésén hozzájárult ahhoz, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Parlament közeléből. Az 56-os forradalom után kivégzett miniszterelnök emlékművét a Jászai Mari térre költöztetik. A Vértanúk terén az 1934-ben felavatott, majd 1945-ben lerombolt Nemzeti Vértanúk Emlékművét rekonstruálják, amely a „vörösterror” áldozatainak tiszteletére készült. A terveket előterjesztő Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője lapunknak nem kívánt nyilatkozni. A távirati irodának elmondta, hogy a „Kossuth tér sikeres megújítása után” a Nemzeti Vértanúk Emlékművének rekonstrukciójával a „kiemelt nemzeti emlékhely teljes területén befejeződik a kommunista szoborrombolások okozta sebek begyógyítása”. Wachsler azt állította, hogy a Nagy Imre-emlékmű sorsával kapcsolatos aggodalmak alaptalanok, mert az alkotást méltó helyen, a Jászai Mari tér déli, lipótvárosi területrészének geometriai középpontjában tervezik felállítani. (A rendszerváltás előtt itt Marx és Engels szobra állt.) A pénteki döntés után lehet megkezdeni a szükséges egyeztetést az alkotóval – közölte Wachsler Tamás. Az elfogadott elképzelés szerint a szökőkút helyén, bazalt utcakövekkel kialakított térinstallációval övezett területen állhat majd a Nagy Imre-szoborkompozíció. Azt, hogy pontosan mikor távolítják el a Vértanúk teréről Nagy Imrét, egyelőre nem lehet tudni. Feltehetően a kormány később sem hozza nyilvánosságra a pontos időpontot. A Kossuth tér egyik szegletében a hajnali órákban bontották le Károlyi Mihály szobrát, a Szabadság téren pedig titokban, az éj leple alatt állították fel a német megszállási emlékművet – mindkét esetben az volt a cél, hogy elkerüljék a tiltakozókat. Nagy Imre azzal, hogy nem tagadta meg a forradalmat, hanem vállalta a magyar népet, megváltotta a nemzet tiszteletre méltó vezetői közé a menetjegyét – közölte Orbán Viktor miniszterelnök, amikor Szávay István (az antiszemita botránya miatt nemrég lemondott jobbikos képviselő) a „moszkovita gazember, Nagy Imre hamis kultusza” ellen szólalt fel a parlamentben. Kövér László, az Országgyűlés és a KNEB elnöke is arról beszélt egy interjúban, hogy „nem szeretem Nagy Imrét, viszont tisztelem, amiért mártírhalálával megváltotta saját korábbi bűneit”.   Ha valódi a tisztelet, akkor kérdés, hogy a Fidesz miért próbálja elhalványítani Nagy Imre szerepét, és miért nem tűri meg emlékművét a Parlament környékén.
- Erődemonstráció. Így akarjuk, és kész! Nekünk fontosabb a Horthy-korszakbéli giccs, mint az 56-os mártír miniszterelnök – próbálta megfejteni a kormány motivációját lapunknak nyilatkozva Pótó János történész, a Nagy Imre Emlékház igazgatója. Hozzátette, hogy Varga Tamás szobrász kifejezetten az adott helyre, a Vértanúk terére tervezte az emlékművet. A Nagy Imre Társaság és a Nagy Imre Alapítvány korábbi tiltakozó közleménye is hangsúlyozta, hogy a szobor a Vértanúk terén van a megfelelő helyén. A kiválasztás kiérlelt koncepció alapján történt. A Batthyány örökmécses, a Szabadság tér (ahol egykor az 1848-as forradalmárok börtönéül is szolgáló Újépület állt), Nagy Imre szobra és a Parlament annak az útvonalnak az állomásai, amely vértanúk áldozatán keresztül a képviseleti demokráciához vezetett. A Medián nemrég a 444.hu felkérésére felmérést készített, a kutatás fókuszában öt XX. századi magyar politikus állt: Antall József, Horthy Miklós, Kádár János, Nagy Imre és Rákosi Mátyás. Kiderült, hogy Nagy Imre szerepét a megkérdezettek 60 százaléka minősítette pozitívnak. Ezzel az ő megítélése bizonyult a legkedvezőbbnek – lényegesen jobbnak, mint például Horthy Miklósé. A Fidesz számára elgondolkodtató lehet, hogy a kormánypárti szavazók körében a felmérés szerint Nagy Imre kiemelkedően magas, kétharmados népszerűségnek örvend.
Szerző