tüntetés;rabszolgatörvény;

2018-12-08 10:28:00

Ezrek tüntettek a rabszolgatörvény ellen, a tiltakozók bejutottak a Kossuth térre

A demonstráció hivatalos befejezése után tolakodás, lökdösődés kezdődött, végül a rendőrsorfal a Parlament köré állt. Hétfőtől útlezárásokat szerveznek.

Szombatra hirdettek tüntetést a szakszervezetek a „rabszolgatörvény” néven híressé vált törvénymódosítás ellen. A demonstráció 10 órakor, a Jászai Mari téren kezdődött, ahonnan a tiltakozók az Alkotmány utca Kossuth tér felőli részéhez vonultak. A helyszínen 3-4 ezer ember gyűlt össze, több szakszervezeti vezető is felszólalt.

A beszédek után, a tüntetés hivatalos befejezését követően körülbelül ezren megpróbáltak bejutni a Kossuth térre, amit korábban a lengyel parlament alsóházi elnökének látogatására hivatkozva lezártak. Egy embert a rendőrök le is tepertek.

 

Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke is „betört” a térre, ő is a földre került. 

 

Csoportokban egyre több rendőr és készenlétis érkezett. Valaki azt kiabálta, „a rendőr is dolgozó!”, a helyszínen tolakodás és lökdösődés alakult ki. 

Később „beengedték” a tüntetőket, a rendőrsorfal pedig a Parlament köré állt.

„Így sem vagyunk már otthon”

A tiltakozáson egyébként meglepően sok diák is megjelent: a tüntetés kezdetén úgynevezett szabadegyetemet rendeztek, ahol mindenki elmondhatja, miért ment el a demonstrációra.

Egy résztvevő tudósítónknak a törvénymódosításról úgy fogalmazott: nyolc éve bohócok vagyunk, de rabszolgák azért ne legyünk. Egy bánhidai dolgozó pedig arról beszélt, hogy az lenne igazán okos dolog, ha munkaidőben tüntetnének, „az fájna a szemeteknek”, viszont most csak nevetnek a meleg házukban.

– mondta egy dunántúli házaspár, hozzátéve: „több gyereket akar a kormány. Mégis hogy oldjuk meg, a munkahelyünkön?”

A tiltakozók megállás nélkül dudálnak, kerepelnek, dobolnak, és egyebek mellett „Ne tovább”, „Rabszolga munka nem”, „Nem facebookozni kell, hanem cselekedni”, és „Nem vagyok áru” feliratú táblákat és zászlókat tartanak a magasba. Sokan azt skandálják: „Munkás, diák, egy az irány!

Korábbi ígéretéhez híven a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is részt vesz a tüntetésen. Galló Istvanné, aki évekig vezette a szervezetet tudósítónknak azt mondta: „minden munkavállalónak itt lenne a helye, egyértelmű, hogy én is itt vagyok”. A leköszönt elnök a PSZ-ről csak annyit mondott, hogy ő már nem foglalkozik vele, „ez már egy más szervezet”.

A helyszínen ellenzéki politikusok, például Tóth Bertalan, Hotváth Csaba, Karácsony Gergely, Harangozó Tamás, Szél Bernadett, Gyurcsány Ferenc, Keresztes László Lóránt és Demeter Márta is megjelentek. Több szakszervezet, mások mellett a Vasas Szakszervezeti Szövetség, az Audi szakszervezete és a vegyipari dolgozók szakszervezete (VDSZ) is a vonulók között volt.

„Titkos háttéralkut kötöttek”

A beszédeket a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, Spieglné Balogh Lívia nyitotta meg, aki külföldi szakszervezetek és európai üzemi tanácsok szolidaritási nyilatkozatait olvasta fel.

A tüntetésen az Európai Szakszervezeti Szövetség elnökének a videóüzenetét is lejátszották, melyben elhangzott: elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyar kormány és a parlament egy ilyen javaslatot fogadjon el, „ez a helyzet elviselhetetlen a munkavállalók számára”. Az elnök a törvény módosítására szólította fel Orbán Viktort.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arról beszélt: „ugyanannyi munkáért ugyanannyi bér jár, ezért nekünk is ugyanannyit kell keresnünk, mint európai társainknak”.

Kordás hozzátette: a harc során az a cél, hogy

– azonnali hatállyal vonják vissza a rabszolgatörvényt,

– minimum két számjegyű béremelés legyen 2019 januárjától,

– és adják vissza a cafetéria megszüntetett elemeit,

Hangsúlyozta, hogy hétfőtől országos útlezárásokat szerveznek, és azt kérte: minél többen vegyenek részt ezen.

Ezt követően Szilágyi József, a LIGA társelnöke és az EVDSZ elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyeztetést kikerülve hoznak törvényt a dolgozók és családjaik életéről. Mint mondta, a szakszervezetek november 6-án már tiltakoztak a cafetériarendszer kivégzése ellen, és a hatalom a követeléseik érdemi megvitatása helyett újabb támadást indított a munkavállalók ellen. „Vegyük észre, ez a folyamat nem szól másról, csak a munkavállalói érdekek háttérbe szorításáról” – jelentette ki, és a hatalom gyakorlóinak azt üzente: „nem vagyunk robotok”.

Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének elnöke felidézte: az ősz folyamán az állami szférában jelentős létszámleépítést hajtottak végre, vagyis kevesebb embernek kell több feladatot ellátnia. A törvény egyszerre növeli a heti munkaidőt és csökkenti az éves szabadságot, ezt visszautasítjuk – mondta, és hozzátette: a rabszolgatörvénynek pusztulnia kell.

Végül Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, a VDSZ elnöke hangsúlyozta: a képviselők a „fűtött ülésekben terpeszkedve” úgy gondolták, hogy a magyarok még nem dolgoztak eleget, nem érdekli őket az egészség, a család.

Székely azt mondta, a rabszolgatörvény ma még csak egy papír, „vezetőink nem tudták agyontárgyalni, hát a mi dolgunk lesz agyonverni”.

Lezárták a Kossuth teret

A rendőrség korábban elrendelte, hogy a Kossuth teret és az azt északi oldalról határoló utcákat reggel 6 és délután 14 óra 30 perc között lezárják a lengyel parlament alsóházi elnökének, Marek Kuchcinski látogatása miatt – vele egyébként alig néhány hete találkozott Kövér László Lengyelországban. A rendőrség azzal indokolta a döntését, hogy Kuchcinski nemzetközileg védett személy, akinek biztonságát a hatóságoknak kötelessége szavatolni. A szakszervezeteket értesítette a lezárásról a rendőrség.

A lépésről a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt írta: szerintük a lezárásnak nemigen adható más magyarázat, mint a munkavállalók sanyargatása elleni tiltakozás elhallgattatása, a gyülekezési szabadság gyakorlásának megakadályozása.

A tüntetést kezdeményező Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) korábban a Facebookon úgy fogalmazott:

A tüntetést a MASZSZ mellett a LIGA Szakszervezetek, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) szervezte.

Korábban Tóth Bertalan, az MSZP elnöke is bejelentette, hogy részt vesznek a tüntetésen és támogatják a szakszervezeteket. Ha a törvényt elfogadja a parlament, előbb a házszabályt sértő vita miatt - mikor az ellenzéki képviselőktől sorra vonták meg a szót – Áder János köztársasági elnökhöz fordulnak, majd az Alkotmánybíróság közbelépését kérik a szocialisták, reményeik szerint a többi ellenzéki párttal együttműködve. Az MSZP és a Párbeszéd sajtótájékoztatóján egy népszavazás lehetősége is felmerült az ügyben.

Még jobban bekeményített a Fidesz

Mint megírtuk, miközben a szakszervezetek bejelentették, hogy addig nem hagyják abba a tiltakozó sorozatot, amíg vissza nem vonják a törvényjavaslatot, a Fidesz a tiltakozó hangokat meg sem hallva – vagy talán éppen azért – még jobban bekeményített. Másként nehezen értelmezhető legalábbis a törvényalkotási bizottság fideszes alelnöke, Bajkai István által csütörtökön este 8 óra után benyújtott összegző módosító javaslat. Ez ugyanis a szakszervezeti szerepvállalást, a közös fellépést még jobban megnehezítő módon egyéni beleegyezésekhez köti az évi 400 óra túlóra elrendelését.

Alapesetben továbbra is évi 250 óra túlóra volna elrendelhető minden munkavállaló számára, amelyhez azok a dolgozók, akik olyan helyen dolgoznak, ahol nincs kollektív szerződés, további 150 órát „önkéntesen” hozzácsaphatnának, erről pedig egyéni megállapodást kellene kötniük a munkaadóikkal. Ezt a megállapodást a dolgozók csak a naptári év végén mondhatnák fel. Ahol pedig van kollektív szerződés, ott abban továbbra is 300 órában lehet megállapodni, de szintén egyéni megállapodásokkal további 100 órát is be lehet vállalni. A javaslat ezeket a túlórákat „önként vállalt túlmunkának” nevezi.

A javaslat mindezt cinikus módon garanciális elemnek nevezi, holott nyilvánvaló, hogy egyedül a munkáltatóval szemben jóval kiszolgáltatottabb egy dolgozó, mint ha a szakszervezetek a nevében közösen fellépve védik az érdekeit.

A javaslatról jövő kedden szavaznak, a szakszervezetek pedig szombaton tüntetnek: a találkozó 10 órakor lesz a Jászai Mari téren a Képviselői Irodaháznál, onnan vonulnak a Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkához, ahol 12 órától hangzanak el a beszédek. A demonstráció után sem hagyják abba a tiltakozást: nemtetszésüket a dolgozók országszerte félpályás útlezárásokkal fejezik majd ki a hétvégén és jövő héten.