Már Trump börtönbe küldését emlegetik

Publikálás dátuma
2018.12.10 16:45
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ ALEX EDELMAN
Az amerikai elnökre is rávetül azoknak a vesztegetési vádaknak az árnyéka, amelyeket korábbi ügyvédjével szemben fogalmazott meg az ügyészség.
Michael Cohen intézte ügyvédként azoknak a hallgatási pénzeknek a kiutalását, amelyeket a 2016-os elnökválasztási kampány idején két olyan nő kapott, aki azt állította, hogy korábban szexuális kapcsolata volt Trumppal. Az ügyészségi beadványok a már korábban perbe fogott Cohennel szemben most először kötik Trump személyét ezekhez a kifizetésekhez, amelyek attól váltak egy magánember magánügyéből bűncselekménnyé, hogy az amerikai törvények nagyon szigorúan szabályozzák a politikai kampánykeretek felhasználását.  Miközben Cohen körül felforrósodott a levegő, Robert Mueller különleges ügyész is előállt újabb megállapításokkal azzal kapcsolatban, hogy milyen érintkezés volt 2016-ban Trump kampánystábja és az orosz kormányzathoz kötődő közvetítők között. E megállapítások szerint az oroszok már a kampány kezdetén igyekeztek befolyást gyakorolni Trumpra, és ennek során nem csupán az akkori republikánus elnökjelölt politikai érdekeire, hanem Trump, az ismert nagyvállalkozó üzleti érdekeire is próbáltak rájátszani.    Vezető demokrata párti politikusok vasárnap már olyan nyilatkozatokat tettek a Cohen ügyében benyújtott ügyészségi papírokra reagálva, amelyekben felvetették az elnök elmozdítására irányuló bűnvádi eljárás megindításának az eshetőségét. Arról is beszéltek, hogy amint Trump távozik hivatalából, a hallgatási pénzek miatt csaknem bizonyosan vádat emelnek majd ellene, és csak az őt követő elnökön fog múlni, kegyelmet kap-e, elkerülheti-e a börtönt.  Jerry Nader demokrata párti képviselő, aki a novemberben tartott választások nyomán demokrata többségűvé vált képviselőházban az igazságügyi bizottság vezetését veszi át, úgy fogalmazott, hogy a Michael Cohen ügyében beterjesztett ügyészségi iratokból kitűnik: Trump nagyszabású csalás középpontjában áll.  A szóban forgó ügyészségi dokumentumok nem tartalmaznak olyan kifejezett állítást, hogy az akkori elnökjelölt bűncselekményt követett el, azt viszont kifejezetten tartalmazzák, hogy Trump utasította Cohent, fizessen a Stormy Daniels néven ismert pornósztárnak és a Karen McDougal korábbi Playboy-modellnek. Eközben a Fehér Házban lázasan keresik a legalkalmasabb személyt, ki legyen az utódja John Kellynek, az elnöki hivatal vezetőjének, aki az év végével távozik posztjáról. A megürülő tisztség eddigi várományosának tekintett Nick Ayers közölte, hogy ő nem áll rendelkezésre, az elnök pedig dühödt Twitter-bejegyzésben álhírnek nevezte azt, hogy már döntésre jutott volna Ayers személyét illetően. Közölte, hogy még nem választotta ki a legalkalmasabb jelöltet. Értesülések szerint Ayers, aki eddig Mike Pence alelnök irodavezetője volt, abban nem tudott megállapodásra jutni Trumppal, hogy mennyi időre venné át a Fehér Ház apparátusának az irányítását. Kellemetlen hétvégéje volt Jared Kushnernek, az elnök vejének is, akiről azt írta a New York Times, hogy tanácsokat adott Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek, hogyan kezelje a Hasogdzsi-gyilkosság után kialakult válsághelyzetet. 
Frissítve: 2018.12.10 16:45

Bevált Macron terve

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:00
Hétfőn az Elyseé- palotában 60 meghívott közszereplővel, órákon át élő adásban vitázott Emmanuel Macron
Fotó: AFP/ MICHEL EULER
Április közepén teszi közzé javaslatait Emmanuel Macron. Kérdés, várható-e irányváltás eddigi politikájában. A miniszterelnök kételkedik ebben.
December óta nem volt példa oly mértékű erőszakra a sárgamellényesek párizsi tüntetésén, mint most szombaton. A megmozdulás résztvevői ablakokat törtek be, autókat, s a Champs-Elysées-n üzleteket gyújtottak fel, a rendőrség közbelépése nyomán pedig könnygáz lepte el a fővárost. Emmanuel Macron hétfőn ezért tüntetési tilalmat vezetett be a főváros egyes részein. Ezekkel az erőszakos cselekményekkel a sárgamellényesek óriási szívességet tesznek Emmanuel Macronnak. Illetve csak azt érik el, hogy mozgalmuk lassan, de biztosan kifulladjon, hiszen az ilyen megnyilvánulásokkal a franciák többsége nem tud azonosulni. Hogy Macron mennyire lesz képes politikai tőkét kovácsolni ezekből a túlkapásokból, erről még korai beszélni. Annyit mindenesetre elértek, hogy a francia köztársasági elnök jelentősen változtatott politikáján. Addig az elit, a bankárok, a gazdagok államfőjének számított, ám a mozgalom hatására olyan intézkedéseket hozott, amelyekkel jelentős gesztusokat tett a szegényebb rétegeknek. Elindította konzultációját, országszerte egy sor gyűlést tartottak, amelyen arra kereste a választ, a társadalom milyen változásokat akar politikájában. Nyilván nem véletlen, hogy erre épp az európai parlamenti választások közeledtével került sor, de – eddig legalábbis – ez a húzása sikeresnek bizonyult, hiszen a közvélemény-kutatások szerint túlvan a holtponton, egyes irodák szerint egyetlen hónap alatt 5.8 százalékot javított megítélésén. Amikor Macront 2017-ben elnökké választották, a választással egy időben jelent meg a Forradalom című műve, amiben hű képet adott a társadalom állapotáról, s amelynek kis híján önmaga is áldozatává vált. Leírta, mennyire megosztottak a franciák. Az egyik oldalon a metropoliszok lakossága áll, a másikon pedig a perifériának is nevezett Franciaország. S ez utóbbi lázadozott az elnökkel szemben. A konzultáció két hónapig tartott, múlt pénteken zárult le. Ezt az „odafigyelés”, „meghallgatás” szakaszának nevezhetnénk, most azonban elérkezik a cselekvés ideje, amikor Macronnak megfelelő következtetéseket kell levonnia az elhangzottakból. A franciák túlnyomó többsége nem hiszi azt, hogy a társadalmi párbeszédnek bármi pozitív következménye is lesz. Azt viszont nehéz megmondani, hogy a konzultációnak volt-e szerepe a sárgamellényesek mozgalmának térvesztésében. Az államfő azonban igenis komolyan vette saját kezdeményezését, amit az is jelez, hogy országszerte a két hónap alatt összesen 10 ezer találkozót tartottak. A megkérdezettek elsősorban adóügyi, ökológiai, illetve a demokráciát érintő kérdésekre voltak kíváncsiak. Azok, akik az esténként, illetve hétvégenként megrendezett vitákon részt vettek, úgy érezték: számít a véleményük. A viták során különféle felvetések hangzottak el. A bodeaux-i prefektúrában található Marsa nevű apró település polgármestere például azt kifogásolta, a Bodeaux-ból Párizsba haladó TGV minden tíz percben olyan zajt csinál, hogy attól félnek, nyomban összedőlnek a házak. Ez is a város és a vidék ellentétére mutat rá. A városok jól járnak egyes infrastrukturális beruházásokkal, a vidéki falvak csak a hátrányokat látják. Hogy a felvetéseknek lesz-e bármilyen eredményük, ez a következő hetekben dől el. Macron a tervek szerint április közepén – szűk másfél hónappal az európai parlamenti választást megelőzően – vonja le következtetéseit a több százezer elhangzott javaslatból. A köztársasági elnök minden egyes fellépése során „konkrét konzekvenciákat” ígért. Mi várható? Édouard Philippe miniszterelnök igyekezett lehűteni a kedélyeket. Szerinte azt nem lehet várni, hogy az elnök rengeteg új javaslattal álljon elő. A kormányfő már a konzultáció ötlete iránt sem lelkesedett, úgy vélte, az számos veszélyt rejt magában. A francia parlamentben a minap úgy fogalmazott, az egész kezdeményezés célja, hogy nemzeti konszenzus alakuljon ki a legfőbb kérdéseket illetően. Az Ifop közvélemény-kutató vezetője, Jérome Fourquet úgy véli, Macronnak a kezdeményezéssel az volt a célja, hogy mobilizálja választóit. A felmérések szerint ezt a törekvését siker koronázta, hiszen pártja, a LREM 24, a Marine Le Pen által irányított, jobboldali radikális Nemzeti Gyűlés (RN) pedig 21 százalékon áll, miközben két hónapja utóbbi párt több intézet szerint is megelőzte az elnök által létrehozott tömörülést.

Nem várnak konkrét eredményt

Az Elabe iroda által megkérdezettek 70 százaléka szerint a konzultáció nem segít majd a válság legyűrésében. Kedvezőbb képet fest a helyzetről a konzervatív Le Figaro megbízásából készített közvélemény-kutatás. Eszerint 70 százalék jó kezdeményezésnek tartja a párbeszédet, 83 százalék pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a franciák egyfajta esélyt kaptak arra, hogy szabadon, korlátozások nélkül fejezzék ki magukat az ország helyzetéről, illetve arról, milyen lehetőségeket látnak az előrelépésre. Ám ebből a felmérésből is az derül ki, az emberek kételkednek abban, hogy a kezdeményezésnek lesz-e bármiféle eredménye. 

Frissítve: 2019.03.21 10:00

Statisztika nyet: Putyin betiltotta a csökkenést

Publikálás dátuma
2019.03.21 09:26

Fotó: AFP/ MLADEN ANTONOV
Az orosz elnök a kimutatások minőségére panaszkodott, erre új igazgatót kapott az orosz statisztikai hivatal - az eredmény nem maradt el.
A New York Times azt írja, már egy ideje gyanakvással figyelték a statisztikai hivatalt, a Roszstatot a közgazdászok. Ha nem régebben, akkor azóta, hogy tavaly decemberben új igazgató került annak élére. Mindössze pár nappal azt követően, hogy Putyin a kimutatások rossz minőségére kezdett panaszkodni.
Az új igazgató, Pavel Malkov mindent meg is tett, hogy a korábbi minőségen változtasson: a korábbi adatokat átnézve azonnal kimutatta, hogy például 2016-ban voltaképpen nőtt az ország GDP-je, és nem csökkent, a tavalyi évről pedig azt jelentette a hivatal, hogy az orosz gazdaság 2,3 százalékal gyarapodott. Ez bőven meghaladta a független elemzők által egybehangzóan jelzett 1,7 százalékos növekedést, fogalmaz a Times cikkét kiszúró 444.hu. A statisztikai hivatal az építési szektor decemberi növekedésére hivatkozott, azt pedig csak később ismerték el, hogy tévedésből az előző hónapok adatait is belekeverték a decemberi adatsorba. Ennek ellenére, nem módosítottak a szakértők egybehangzó véleménye szerint teljesen irreális GDP-adatukon.
A Times szerint Oroszországban az állami ellenőrzés alatt álló tömegtájékoztatás amúgy is mindent megtesz, hogy rózsás képet fessen az ország helyzetéről. Mint írják, van olyan rádióadó, ahol az az előírás, hogy a hírblokknak pozitív hírrel kell zárulnia. Például ha süt a nap, akkor azzal. Ugyancsak a Times szerint Oroszországban 2014-17 között folyamatosan csökkent a reáljövedelem, és 2018-ban csak azért emelkedett elenyésző mértékben, mert beleszámolták a nyugdíjasoknak adott egyszeri bónuszt is.