Orosz érdek a káosz, álhírek szelén szárnyalnak a sárgamellényesek

Publikálás dátuma
2018.12.10. 09:31

Fotó: SYLVAIN THOMAS / AFP
Miközben orosz álhírek terjednek a francia tüntetésekről, a sárgamellényesek támogatottsága már egy választáson is tíz százalék fölött lenne. Macron bejelentésre készül hétfőn.
Akár politikai mozgalommá is alakulhatnak a franciaországi sárga mellényesek - felmérések szerint amennyiben már a jövő májusi európai parlamenti választáson indulnának, 12 százalékot szereznének. Emmanuel Macron köztársasági elnök pártja, a LREM nagyon is megérezte az utóbbi hetek tüntetéshullámát, a pártra ugyanis 21 százalék voksolna, ami az IPSOS legutóbbi felméréséhez képest 5 százalékos visszaesést jelent. Egy másik felmérés, amelyet az Elabe készített, azt vizsgálja, hogy az egyes településeken mennyire értenek egyet a sárga mellényesek követeléseivel. Leginkább a kis, 2000 fő alatti településeken tudnak azonosulni velük, a megkérdezettek 27 százaléka támogatja őket, de ez az arány még a 2-20 ezer közötti kisvárosokban is 24 százalékos. Párizsban örvendenek a legcsekélyebb mértékű támogatásnak, a fővárosban mindössze 12 százalék ért egyet velük. Sokakat elriaszthattak az erőszakos cselekmények, amit a sárga mellényesek közé vegyült szélsőséges csoportok idéztek elő.
Egyre több jel utal arra, hogy Oroszországnak is van szerepe a sárga mellényesek előretörésében.

Bár Emmanuel Macron francia elnök a 2017-es elnökválasztási kampányban még sikerrel verte vissza a Kreml internetes támadásait, úgy tűnik, ezúttal tehetetlen. A German Marshal Alapítványhoz tartozó Demokráciavédő Intézet szerint 600 olyan Twitter-fiókból, amelyek a Kreml véleményét népszerűsítik, a legnépszerűbb hashtag a #giletjaunes (a sárga mellényesek franciául).
A kutatóintézet általában amerikai és brit híreket vizsgál. Az elmúlt hetekben azonban teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a Kreml-párti fiókoknál a franciaországi tüntetések váltak prioritássá – állapította meg Bret Schafer, a washingtoni székhelyű kutatóintézet médiaelemzője.
„Ez nagyon erőteljes jelzés arra, hogy érdekükben áll a konfliktus elmérgesítése”

– állapította meg. Mostanában különösen népszerű téma ezeken a közösségi oldalakon, hogy a rendfenntartó erők is hamarosan átállnak. Ezt egyetlen tény sem támasztja alá, sőt a szombati történések ennek éppen az ellenkezőjére utalnak. A belbiztonsági erők új taktikát választotta, s majdnem kétezer személyt vettek őrizetbe, megközelítően háromszor annyit, mint egy héttel korábban. Mindenesetre ez az álhír is csak azt a szándékot mutatja, hogy a Kremlhez közel állók bizalmatlanságot, zavart, káoszt akarnak gerjeszteni. Túlmutatva mindezen, a cél az, hogy bizonyítsák: a nyugati kormányok, a liberális demokráciák a végüket járják.
A Twitteren elsősorban orosz hírcsatornákat hoznak fel bizonyítékként, köztük a nem túlságosan jó hírű és nem éppen megbízható Szputnyik internetes oldalát, illetve a Russia Todayhoz tartozó, németországi központtal rendelkező hírszolgáltatást, a Ruptlyt. Ezek az orosz gyökerű médiahálózatok igen szorosan követik nyomon a franciaországi eseményeket, a RT például azt közölte, 12 újságírója sérült meg a tüntetések során, ami jóval több, mint bármely más médiaházé.
A Szputnyik és a RT előszeretettel számoltak be arról az elmúlt napokban, hogy a francia rendőrség már nem támogatja Macron elnököt, s átállnak a tüntetőkhöz. Két rendőri érdekvédelmi szervezetre hivatkoznak, amelyek a szakszervezeti választásokon együttesen négy százaléknál is kevesebbet szereztek. Az orosz gyökerű média gyakran ismételheti azokat a Pau városából származó képeket, amikor a rendőrség levette a sisakot ezzel jelezvén, hogy a tüntetőkkel szolidarizálnak. A helyi rendőrség és újságírók szerint azonban teljes álhírről volt szó, csak ideiglenesen vették le a sisakot, majd vissza is tették. Erről az állításról azonban már sem a Sputnik, sem az RT nem számolt be.

Kétezer előállítás után bejelentésre készül Macron

A szombati, negyedik tiltakozónapon országszerte 136 ezren vonultak utcára, hasonló számban, mint a december 1-jei megmozdulás során. Párizsban mintegy 10 ezren tiltakoztak, írja az MTI. Az előállítások a francia fővárosban már szombat hajnalban, a tüntetések előtt megkezdődtek. Ezek vagy szabálysértés miatt, vagy - Nicole Belloubet igazságügyi miniszter szerint a szélsőjobboldaliak esetében - előzetes vizsgálatok nyomán történtek.
Szombaton 1929 előállítás történt és 1709-en kerültek őrizetbe - többségükben 40 év alatti, büntetlen előéletű vidéki férfiak. A gyanúsítottak nagy részét gyorsított eljárásban állítják bíróság elé, vasárnap estig 278 ember ellen indult eljárás, 494 ügyet pedig figyelmeztetéssel zártak le.
Emmanuel Macron elnök "konkrét és azonnali" intézkedéseket jelent be hétfőn Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter szerint, aki ugyanakkor kizárta, hogy a minimálbér nettó 1200 eurós összegét jövőre az infláción felüli mértékben megemelnék. Macron délelőtt fogadja a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőit, a helyi választott képviselők egyesületeinek vezetőivel, valamint a szenátus és a nemzetgyűlés elnökeivel együtt.

Frissítve: 2018.12.10. 09:45

Gyanúsnak mondott migrációs csomag kapcsán megy a birkózás Marokkóban

Publikálás dátuma
2018.12.10. 09:20

Fotó: Dirk Waem / AFP
A bevándorlás ellenzői ideális célpontra leltek az ENSZ által kidolgozott, elfogadásra váró migrációs megállapodásban.
Marrákesben ma és holnap tartandó találkozón sorakozhatnak fel a világszervezet tagállamai a 34 oldalas dokumentum támogatására, amely a migráció biztonságossá, szabályozottá és rendezetté tétele érdekében fogalmaz meg 23 célkitűzést. Ahogy közeledett azonban a marokkói rendezvény időpontja, úgy szaporodott egyre jobban azoknak az országoknak a száma – közéjük tartozik hazánk is –, amelyek elutasítják, veszélyesnek tartják ezt a migrációs csomagot. A tervezet megszövegezésének kezdetén még mind a 193 ENSZ-tagállam együtt volt, élükön az Egyesült Államokkal. Barack Obama elnök kijelentette, hogy egyetlen ország sem képes egymagában kezelni a migráció problémáját, és globális megközelítésre van szükség. A 2016-ban megválasztott Donald Trump azonban megvonta a csomagtól a támogatást, mondván, annak számos előírása ellentmond az amerikai bevándorlási és menekültpolitikának.  A diplomaták által migrációs kompaktnak elnevezett dokumentum nem minősül nemzetközi jogi kötelező erővel bíró szerződésnek. Politikai jellegű kötelezettségvállalásokat tartalmaz, amelyek iránya kétségkívül a migráció mederbe terelése, és nem a visszaszorítása. Ezért nevezik „migránspártinak” azok, akik szerint a migráció nem kezelendő jelenség, hanem küzdeni kell ellene.  Azt persze ők is tudják, hogy a migráció problémáját nem lehet egyszerűen lesöpörni az asztalról: az ENSZ adatai szerint tavaly 258 millió migránst tartottak számon a világban. Ahol azonban a hazai közvéleményben visszhangra talál a bevándorlókkal szembeni hangulatkeltés, ott az ENSZ-csomag elutasítása könnyen begyűjthető jó pontot jelent a kormánynak.  Az ellenzők egy része jogi értelemben is gyanúsnak nevezi a csomagot, arra hivatkozva, hogy az európai emberi jogi igazságszolgáltató fórumok – elsősorban a strasbourgi bíróság – olyan kérdésekben, ahol a bírónak mérlegelési lehetősége van, hajlamosak tágan értelmezni a védelemre szorulók jogait, és elképzelhető, hogy az ítélkezési gyakorlatban hivatkozási alappá válnak ennek a vitatott ENSZ-kompaktnak a kitételei – vagyis bár a csomag önmagában jogilag nem kötelező, mégis „belopakodhat” a jogszolgáltatásba.  A viták különösen Európában lángoltak fel az utóbbi időben, és az Európai Unió több tagországa fordított hátat a migrációs csomagnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a legnagyobb tagállam, Németország kiállt az ENSZ-dokumentum elfogadása mellett. Így szavazott még november végén a Bundestag, majd a minap a CDU kongresszusa. Angela Merkel kancellár külön súlyt ad a marrákesi találkozónak azzal, hogy úgy döntött, ő maga utazik a rendezvényre, tehát Németország csúcsszinten képviselteti magát.  Merkel külügyminisztere, Heiko Maas a Der Spiegel című magazinnak adott nyilatkozatában élesen bírálta a migrációs kompakt ellenzőit. Szerinte minden egyes távolmaradási állásfoglalás a rosszindulatú dezinformációs kampányt folytatók malmára hajtja a vizet.  A sok ellenkezés dacára biztosra veszik, hogy a csomagot el fogják fogadni Marrákesben. A megállapodást elutasító európai országok legfontosabbika Itália. Az EU soros elnökségét éppen ellátó Ausztria is a nem mellett döntött. Az ellenzők közé tartoznak a visegrádi csoport országai: Magyarország mellett Lengyelország, Csehország és Szlovákia. Szlovákiában furcsa közjáték zajlott le az ügyben: az elfogadás mellett érvelő Miroslav Lajcák külügyminiszter előbb kijelentette, hogy ha országa elutasítja a csomagot, akkor ő lemond. Pozsonyban ennek ellenére a nem mellett döntöttek – Lajcák pedig közölte, hogy mégis marad. Az előzetes bejelentések szerint szintén nem hajlandó elfogadni a migrációs csomagot Bulgária, Horvátország, Svájc, Izrael, valamint Ausztrália. Belgiumban Charles Michel liberális kormányfő az elfogadás mellett döntött ugyan, de kormánya emiatt most – elsősorban a flamand nacionalisták heves ellenkezésének betudhatóan – a szakadék szélére sodródott.
Témák
migráció ENSZ

Jótékony Mikulások ezrei futottak Madridban

Publikálás dátuma
2018.12.10. 09:07

Fotó: Gabriel BOUYS / AFP
Több mint hétezren futottak Mikulás- és manójelmezben a gyermekrák elleni küzdelem jegyében Madridban vasárnap.
A jótékonysági verseny idejére a spanyol főváros artériájának számító Paseo del Pradót teljesen ellepték a szakállas, pirossapkás Mikulások és a zöldbe öltözött manógyerekek.
A napsütéses, 15 Celsius-fokos időben műhóval várták a célban az öt kilométeres táv teljesítőit.
A verseny résztvevői a nevezési díjjal idén az Itheos Alapítvány munkáját támogatják, amelynek célja, hogy a legkorszerűbb terápiákat tegye elérhetővé a rákbeteg gyermekeknek.
A jótékonysági Mikulás-futást hetedik alkalommal rendezték meg Madridban. A szervezők minden évben más célra gyűjtenek. Például 2016-ban a szklerózis multiplex elleni küzdelmet támogatták.