Orosz érdek a káosz, álhírek szelén szárnyalnak a sárgamellényesek

Publikálás dátuma
2018.12.10 09:31

Fotó: AFP/ SYLVAIN THOMAS
Miközben orosz álhírek terjednek a francia tüntetésekről, a sárgamellényesek támogatottsága már egy választáson is tíz százalék fölött lenne. Macron bejelentésre készül hétfőn.
Akár politikai mozgalommá is alakulhatnak a franciaországi sárga mellényesek - felmérések szerint amennyiben már a jövő májusi európai parlamenti választáson indulnának, 12 százalékot szereznének. Emmanuel Macron köztársasági elnök pártja, a LREM nagyon is megérezte az utóbbi hetek tüntetéshullámát, a pártra ugyanis 21 százalék voksolna, ami az IPSOS legutóbbi felméréséhez képest 5 százalékos visszaesést jelent. Egy másik felmérés, amelyet az Elabe készített, azt vizsgálja, hogy az egyes településeken mennyire értenek egyet a sárga mellényesek követeléseivel. Leginkább a kis, 2000 fő alatti településeken tudnak azonosulni velük, a megkérdezettek 27 százaléka támogatja őket, de ez az arány még a 2-20 ezer közötti kisvárosokban is 24 százalékos. Párizsban örvendenek a legcsekélyebb mértékű támogatásnak, a fővárosban mindössze 12 százalék ért egyet velük. Sokakat elriaszthattak az erőszakos cselekmények, amit a sárga mellényesek közé vegyült szélsőséges csoportok idéztek elő.
Egyre több jel utal arra, hogy Oroszországnak is van szerepe a sárga mellényesek előretörésében.
Bár Emmanuel Macron francia elnök a 2017-es elnökválasztási kampányban még sikerrel verte vissza a Kreml internetes támadásait, úgy tűnik, ezúttal tehetetlen. A German Marshal Alapítványhoz tartozó Demokráciavédő Intézet szerint 600 olyan Twitter-fiókból, amelyek a Kreml véleményét népszerűsítik, a legnépszerűbb hashtag a #giletjaunes (a sárga mellényesek franciául).
A kutatóintézet általában amerikai és brit híreket vizsgál. Az elmúlt hetekben azonban teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a Kreml-párti fiókoknál a franciaországi tüntetések váltak prioritássá – állapította meg Bret Schafer, a washingtoni székhelyű kutatóintézet médiaelemzője.
„Ez nagyon erőteljes jelzés arra, hogy érdekükben áll a konfliktus elmérgesítése”
– állapította meg. Mostanában különösen népszerű téma ezeken a közösségi oldalakon, hogy a rendfenntartó erők is hamarosan átállnak. Ezt egyetlen tény sem támasztja alá, sőt a szombati történések ennek éppen az ellenkezőjére utalnak. A belbiztonsági erők új taktikát választotta, s majdnem kétezer személyt vettek őrizetbe, megközelítően háromszor annyit, mint egy héttel korábban. Mindenesetre ez az álhír is csak azt a szándékot mutatja, hogy a Kremlhez közel állók bizalmatlanságot, zavart, káoszt akarnak gerjeszteni. Túlmutatva mindezen, a cél az, hogy bizonyítsák: a nyugati kormányok, a liberális demokráciák a végüket járják.
A Twitteren elsősorban orosz hírcsatornákat hoznak fel bizonyítékként, köztük a nem túlságosan jó hírű és nem éppen megbízható Szputnyik internetes oldalát, illetve a Russia Todayhoz tartozó, németországi központtal rendelkező hírszolgáltatást, a Ruptlyt. Ezek az orosz gyökerű médiahálózatok igen szorosan követik nyomon a franciaországi eseményeket, a RT például azt közölte, 12 újságírója sérült meg a tüntetések során, ami jóval több, mint bármely más médiaházé.
A Szputnyik és a RT előszeretettel számoltak be arról az elmúlt napokban, hogy a francia rendőrség már nem támogatja Macron elnököt, s átállnak a tüntetőkhöz. Két rendőri érdekvédelmi szervezetre hivatkoznak, amelyek a szakszervezeti választásokon együttesen négy százaléknál is kevesebbet szereztek. Az orosz gyökerű média gyakran ismételheti azokat a Pau városából származó képeket, amikor a rendőrség levette a sisakot ezzel jelezvén, hogy a tüntetőkkel szolidarizálnak. A helyi rendőrség és újságírók szerint azonban teljes álhírről volt szó, csak ideiglenesen vették le a sisakot, majd vissza is tették. Erről az állításról azonban már sem a Sputnik, sem az RT nem számolt be.

Kétezer előállítás után bejelentésre készül Macron

A szombati, negyedik tiltakozónapon országszerte 136 ezren vonultak utcára, hasonló számban, mint a december 1-jei megmozdulás során. Párizsban mintegy 10 ezren tiltakoztak, írja az MTI. Az előállítások a francia fővárosban már szombat hajnalban, a tüntetések előtt megkezdődtek. Ezek vagy szabálysértés miatt, vagy - Nicole Belloubet igazságügyi miniszter szerint a szélsőjobboldaliak esetében - előzetes vizsgálatok nyomán történtek.
Szombaton 1929 előállítás történt és 1709-en kerültek őrizetbe - többségükben 40 év alatti, büntetlen előéletű vidéki férfiak. A gyanúsítottak nagy részét gyorsított eljárásban állítják bíróság elé, vasárnap estig 278 ember ellen indult eljárás, 494 ügyet pedig figyelmeztetéssel zártak le.
Emmanuel Macron elnök "konkrét és azonnali" intézkedéseket jelent be hétfőn Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter szerint, aki ugyanakkor kizárta, hogy a minimálbér nettó 1200 eurós összegét jövőre az infláción felüli mértékben megemelnék. Macron délelőtt fogadja a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőit, a helyi választott képviselők egyesületeinek vezetőivel, valamint a szenátus és a nemzetgyűlés elnökeivel együtt.

2018.12.10 09:31
Frissítve: 2018.12.10 09:45

Káoszt okoz a havazás az USA-ban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:55

Fotó: AFP/ JOSEPH PREZIOSO
Hótakaró borítja az amerikai Középnyugatot és a keleti partvidéket. A közlekedésben fennakadások vannak, repülőjáratokat töröltek és tízezrek áram nélkül maradtak.
A széles téli viharzóna a hétvégére elérte az Egyesült Államok keleti partvidékét, és az országos meteorológiai szolgálat a középnyugati Missouritól az északkeleti Maine államig húzódó térségben 15 tagállamra adott ki viharriadót. A Középnyugaton és az Ohio völgyében, a Nagy Tavak vidékén szombaton este 25-30 centiméteresre nőtt a hótakaró, több államban balesetekről számoltak be. Missouriban például az egyik országúton 15 autó csúszott össze, Kansasben egy hókotró csúszott az útpadkára és gázolt el egy férfit, a chicagói O'Hare nemzetközi repülőtéren pedig a kifutópályáról csúszott ki az arizonai Phoenixből leszálló gép 129 utassal a fedélzetén. Sérülés nem történt. A hóvihartól szenvedő térségben több repülőjáratot töröltek. Bostonban vasárnap 250 járatot függesztettek fel, tucatnyi járat nem indul a New York-i Kennedy repülőtérről és a szomszédos newarki légikikötőből sem. A Washington melletti Reagan repülőtéren az esőzés és a sűrű köd akadályozta a forgalmat. Vasárnap az Amtrak vasúttársaság nem indított vonatokat Chicagóból Bostonba, New Yorkba, Pennsylvaniába és Washingtonba.
Míg New York városában alig havazott, New York állam fővárosában, Albanyban 30 centiméternyi hó hullott vasárnapra virradóra, a Nagy Tavak egyike, az Erie-tó partján fekvő Buffalóban is 30 centiméternyinél vastagabb a hótakaró. Connecticut államban mintegy 14 ezren maradtak áram nélkül, de a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ennél jóval többeket fenyeget áramkimaradás. A térségben ugyanis sokfelé nem hó, hanem ónos eső esik, vasárnap éjjelre fagyot jósolnak, ez pedig azzal fenyeget, hogy leszakadnak a vezetékek. A keleti parton árvízriadót is kiadtak. Vasárnapi Twitter-bejegyzéseinek egyikében Donald Trump elnök óvatosságra intette az amerikaiakat.
Szerző
2019.01.20 18:55

Könnygázt vetettek be a rendőrök a tüntetők ellen Athénban

Publikálás dátuma
2019.01.20 18:17

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt tiltakoztak a görög fővárosban.
Könnygázzal oszlatta fel a tüntetőket a rendőrség Athén központjában vasárnap, a több tízezer tiltakozó Macedónia névváltoztatásának tervezett ratifikációja miatt vonultak utcára – írja a Reuters. A helyiek szerint évtizedek óta ez volt a legnagyobb tüntetés a görög fővárosban. A New York Times arról számol be, hogy a tiltakozók be akartak jutni a Parlament épületébe, és többen kövekkel dobálták a rendőröket. A hatóságok közlése szerint tíz rendőr és egy fotós megsérült.
A macedón törvényhozásban már összejött a kétharmados többség az ország nevének megváltoztatásához szükséges alkotmánymódosításhoz, a megegyezést ezután a görög parlamentnek kell jóváhagynia. Görögországban a társadalom több mint hatvan százaléka ellenzi a görög–macedón megállapodást. Ennek elsősorban történelmi okai vannak. A vita még 1991-ben kezdődött, amikor Macedónia kivált Jugoszláviából. Akkoriban az egyedüli tagköztársaság volt, melynek az elszakadását nem kívánta megakadályozni a Jugoszláv Néphadsereg. Görögország haragját azonban kivívta az új államalakulat, mert „Macedón Köztársaságnak” nevezték el. Athén ezt súlyos támadásként fogta fel, a görögök ugyanis úgy vélték, Szkopje a hellén kulturális bölcsőnek tartott észak-görög tartományra, Makedóniára tart igényt. Sokáig esély sem volt a névvita lezárására, mígnem Macedóniában 2017 májusában, a szociáldemokrata Zoran Zaev került kormányra, akinek egyik eltökélt szándéka volt az ügy megoldása. Enélkül ugyanis országának nem lenne esélye az uniós, illetve a NATO-integrációra. Az áttörés tavaly júniusban történt meg. Akkor a görög–macedón–albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ezután következett a ratifikáció folyamata, amely macedón részről péntek este zárult le. Összesen 81 képviselő voksolt az alkotmánymódosításra, biztosítva ezzel a kétharmados többséget. A tavaly Magyarországra menekült volt miniszterelnök, a Nikola Gruevszki által fémjelzett jobboldali VMRO-DPMNE párt képviselői bojkottálták a szavazást.
A nemzetközi közösségek fellélegeztek a szkopjei parlament szavazása után. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn szomszédságpolitikai és bővítési biztos gratulált a szkopjei parlamentnek a döntéshez. Közös közleményükben kifejtették, Macedónia jelentős lépést tett az európai integráció felé vezető úton. Szintén gratulált Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A megegyezés révén stabilabbá válik a régió – hangoztatta.  
2019.01.20 18:17