Szávay december 31-én adja vissza a mandátumát

Publikálás dátuma
2018.12.11. 21:24

Fotó: Kovács Attila / MTI
A közösségi oldalán azt írta, erre a két hétre még szüksége van képviselői munkája lezárásához.
2018. december 31-i hatállyal adja vissza országgyűlési képviselői mandátumát Szávay István a Jobbiknak. „Hivatalos lemondásomat kizárólag a pártvezetés kérésére nem nyújtom még be. Ez a döntés annak érdekében született, hogy a mandátumom ne maradjon betöltetlen, mivel idén új képviselő eskütételére már nem kerülhet sor” – írta Szávay a Facebook-oldalán. Közölte, hogy erre a két hétre még szüksége van képviselői munkája lezárásához, a folyamatban lévő ügyek befejezéséhez, illetve átadásához. Bár 2019. január elsejétől jogilag néhány hétre még képviselő marad, már semmilyen juttatást nem vesz majd igénybe – tette hozzá. Szávay István nemrég azzal került a figyelem középpontjába, hogy a Hír TV birtokába került hangfelvétel tanúsága szerint egy őt nácinak nevező zsidó nő megverésével büszkélkedett. Később elnézést kért durva, ízléstelen hangneméért, és lemondott a Magyar Országgyűlés jegyzői, illetve a Jobbik frakcióvezető-helyettesi tisztségéről. Ezt követően közölte, hogy lemond parlamenti képviselői posztjáról is.
Szerző

Húsz percet szántak a miniszterek Magyarországra és a 7. cikkelyre

Publikálás dátuma
2018.12.11. 20:49
Illusztráció: Thinkstock
A Népszavának nyilatkozó EU források szerint a hozzászólók többsége kifejezésre juttatta, hogy aggodalommal figyeli a magyarországi fejleményeket.
Mindössze húsz percig tartott a magyar jogállamiság helyzetéről szóló vita az Európa-ügyi miniszterek keddi brüsszeli ülésén. A Magyarországi elleni 7. cikkelyes eljárás keretében rendezett eszmecserén kilenc tagállam kért szót, köztük például a belga, a finn, a francia, a holland, a dán és a német kormány képviselője. A Népszavának nyilatkozó EU források szerint a hozzászólók többsége kifejezésre juttatta, hogy aggodalommal figyeli a magyarországi fejleményeket és megtárgyalásra érdemesnek tartja a Judith Sargentini által összeállított EP-jelentésben foglaltakat. Németország képviselője kifejtette: komolyan kell venni az állásfoglalás megállapításait. Többen megjegyezték, hogy az eljárás során tisztázni kell a felsőoktatási törvénymódosítást, a CEU kiszorításának az okait. A megszólalók megfogalmazták a sajtószabadsággal és a kormánypárti médiaalapítvány létrehozásával kapcsolatos aggályaikat is. Frans Timmermans európai bizottsági alelnök felvetette a vitában, hogy a 7. cikkelyes eljárást folytató EU Tanács kérjen segítséget a véleményalkotáshoz azoktól a nemzetközi szervezetektől, amelyek az EP-jelentésben szerepelnek, és amelyek az elmúlt években állást foglaltak a magyarországi jogállamiságról. Az ötletet többen megfontolandónak ítélték, a magyar kormányt képviselő Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár azonban elutasította. Az eljárás jövőre folytatódik. Az EU Tanács brüsszeli ülésére időzítették "Szégyenletes hallgatás" című nyílt levelük megjelentetését az európai uniós tanulmányok oktatásában hírnevet szerzett Jean Monnet-professzorok. Ebben az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökeit és magukat az intézményeket is hibáztatják azért, hogy a plurális demokrácia elleni magyarországi támadások és a CEU kiebrudalása büntetlenül maradtak.
"Ami elég, az elég. Felszólítjuk önöket, hogy álljanak ki az Európai Unió alapját képező demokratikus értékekért! Felszólítjuk önöket, hogy még a következő európai parlamenti választások előtt határozottan ítéljék el, hogy a magyar kormány kiszorította a CEU-t Budapestről! Felszólítjuk önöket, mint az Európai Néppárt tekintélyes személyiségeit, hogy követeljenek azonnali lépéseket a pártcsalád vezetésétől az EPP és az EU alapértékeinek megőrzése érdekében, és tegyék világossá, hogy a néppártban nincs helye az olyan pártoknak, mint a Fidesz, amely ipari méretekben sérti meg ezeket az elveket!” Így fogalmaz a 28 külföldi professzor az Európai Unió három intézményének vezetőjéhez címzett nyílt levelében.
Témák
Brüszel
Frissítve: 2018.12.11. 20:50

Több pénzt kaphatnak az olimpiai érmesek

Publikálás dátuma
2018.12.11. 20:44

Fotó: GREG BAKER / AFP
Egy módosító még kedvezőbb helyzetbe hozná a dobogó második, illetve harmadik fokára álló versenyzőket.
November végén került a parlament elé egy törvényjavaslat, amelyben fideszes képviselők arra tette javaslatot, hogy emelkedjen az olimpiai dobogóra lépők járadéka. Most egy olyan bizottsági módosító írná át a még el nem fogadott szabályokat, amely még kedvezőbb helyzetbe hozná az ezüst- és bronzérmeseket – vette észre az mfor.hu. A hatályos törvény alapján az aranyérmesek a bérből és fizetésből élők előző évi, a KSH által számított országos szintű bruttó nominál átlagkeresetnek megfelelő járadékban részesülnek, miután betöltötték 35. életévüket. Ennek az összegnek a 60, illetve 40 százalékára jogosultak az ezüst- illetve a bronzérmesek. A törvény azt is kimondja, hogy amennyiben több aranyérmet szerez a sportoló, akkor a másodiktól kezdődően további 20 százalékkal emelik a járandóságát, öt aranytól pedig megduplázzák. Kocsis Máté, Bánki Erik és Gulyás Gergely javaslata ezen úgy változtatna, hogy a második és az azt követő érem után is teljes összegű juttatás járna a sportolóknak. Akinek tehát egynél több aranyérme van, mindegyik után jogosulttá válik akkora összegre, mint amekkora az első aranyérme után jár neki. A parlament törvényalkotási bizottsága még tovább javítana a feltételeken: a pár napja benyújtott előterjesztés alapján a második helyezett 70, a harmadik 50 százalékra lenne jogosult a jövőben. Az indoklás szerint így kerülne párhuzamba az állami jutalmak megállapítása során lefektetett arányokkal a járandóság megállapítása. Az edzők esetében az egyedi esetek döntik el, hogy több pénzre számíthatnak-e. Eddig úgy állapították meg a járadékukat, hogy egy érmes versenyzőjük után számolták ki nekik az 50 százalékos edzői részt. Ez a képviselői indítvány alapján úgy változott volna, hogy minden érmes versenyzője után jogosultságot szerez az anyagi elismerésre az edző. A bizottsági módosító még jobb helyzetbe hozza az edzőket azzal, hogy nem 50 százalékot, hanem a sportolónak járó teljes járadéknak megfelelő összeget adná oda az edzőnek. Viszont nem minden érmes versenyzője után járna a pénz – ahogy azt a képviselők kezdeményezték –, hanem csak az általa edzett legeredményesebb sportoló legjobb helyezése után. 
Szerző
Témák
olimpia javaslat