Újabb tesztrepülésre indul Richard Branson űrturisztikai repülője

Publikálás dátuma
2018.12.13. 15:03

Fotó: AFP PHOTO / VIRGIN GALACTIC / AFP
Egyelőre utasok nélküli tesztrepülésre indul a Virgin Galactic utasszállító űrrepülője. A cél, hogy a rakétameghajtású gép közelebb jusson az űrhöz, mint az eddig három tesztrepülésén.
Richard Branson brit milliárdos űrturizmus cége az elmúlt nyolc hónapban tesztelte a szuperszonikus járművet, amelynek sikerült egyre magasabbra jutnia. Most igyekeznek magasabbra és gyorsabban repülni, mint eddig bármikor, és ehhez tovább tartják begyújtva a rakétákat, mint az eddigi repüléseken - írta a Qubit a cég közleménye alapján.
Ha minden jól megy, és a VSS Unity eléri a 80 kilométeres magasságot, a pilóták néhány percre megtapasztalhatják a súlytalanság állapotát. A fedélzeten velük lesz még egy tesztbábu és négy kísérleti súly is, hogy szimulálják a leendő utasok tömegeloszlását a gép belsejében. Amint visszaindul a Földre, kibocsát egy nagy farkat (ezt tollnak nevezik), amely elirányítja a gépet, miközben az átvág a Föld légkörén. Végül a tervek szerint a Mojave-sivatagban landol.
A Virgin Galactic már a közeljövőben fizető utasokat szállítana az űr széléhez, ezzel a világ első bevethető fizetős űrturisztikai szolgáltatójává válhatna, de az üzleti űrrepülés bevezetésének még a tervezett időpontját sem árulják el. 
A projekten már 14 éve dolgoznak. 2014-ben a cég VSS Enterprise nevű űrrepülője egy tesztrepülés során szétesett, a másodpilóta meghalt, a pilóta pedig megsérült. Azóta a Virgin Galactic újra magára talált, és közvetlen versenytársa lett az Amazon milliárdos alapítója, Jeff Bezos űrcégének, a Blue Originnek, amely vertikálisan indított, automata rakétákkal oldaná meg az utazást. Egyelőre mindkét cég a tesztidőszaknál tart, a Blue Origin még embert sem küldött az űr közelébe. A Virgin Galacticra viszont már lehet jegyet foglalni: eddig hatszázan jelentkeztek a 200-250 ezer dollár körüli utazásra, és volt, aki több mint tíz évet várt, hogy sorra kerüljön. Amikor Bransont nemrég a versenytársairól kérdezte a CNN, úgy válaszolt: nem verseny, „ha embereket küldünk az űrbe, a biztonság a legfontosabb”.
Szerző

Szelfizett a Marsról a NASA robotgeológusa

Publikálás dátuma
2018.12.12. 13:13

Fotó: NASA/JPL-Caltech
Elkészítette első szelfijét az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) InSight robotgeológus űrszondája a Marson.
A tizenegy képkockából összeállított felvételen a leszálló egység napelemei, valamint műszerei is jól láthatóak - írta az MTI a Phys.org alapján. A misszió kutatói első ízben kaptak teljes képet az űrszonda "munkahelyét" képező, kisebb szobányi területről is, amely közvetlenül az űreszköz előtt terül el. Ez a kép mozaik, amelyet 52 fotóból állítottak össze. A következő hetekben a kutatók és mérnökök feladata az lesz, hogy meghatározzák, pontosan hova helyezze le a műszereit az űrszonda ezen a területen.
Miután kijelölték a szeizmométer és a fúrást végző robot helyét, a szakemberek utasítják az űrszondát, hogy robotkarjával óvatosan helyezze el a műszereket a talajon. Mindkét eszköz talajszinten működik a legjobban, ezért fontos, hogy ne kerüljenek nagyjából 1,3 centiméternél nagyobb kövekre.
"Rendkívüli biztonságot jelent a műszereink számára, hogy ezen a területen szinte nincsenek kőzetek, dombok és mélyedések"

- mondta Bruce Banerdt, a misszió egyik vezető kutatója.

 A kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról május 5-én útnak indított InSight űrszonda november 26-án landolt a Marson, ahol két éven át végez kutatásokat, alapvetően a bolygó mélyét vizsgálja, valamint megméri a hőmérsékletét. A NASA tudósai 22 helyszínből választották ki a landolás helyét, az Elízium-síkságot, amely egy sík térség a marsi egyenlítőtől északra.
Az egymilliárd dolláros (286 milliárd forint) amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld is.

A rejtvényfejtés mégsem állítja meg a szellemi leépülést?

Publikálás dátuma
2018.12.12. 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP
Egy új skót tanulmány szerint a keresztrejtvényfejtés vagy a sudokuzás nem véd meg az időskori mentális hanyatlástól.
Korábban széles körben elterjedt nézet volt az agy frissességének megőrzésével kapcsolatban a "használd, vagy elveszíted"-elmélet. Egy skót kutatás azonban arra az eredményre jutott, hogy azok az emberek őrzik meg jobban a mentális képességeiket, aki egész életükben rendszeresen végeztek intellektuális tevékenységet. Ugyanis az ő mentális hanyatlásuk a kutatók szerint "magasabb kognitív pontról indul". Az nem derül ki a kutatásból, hogy vajon a kognitív hanyatlás lassabb is lesz-e ezáltal - írta az MTI a BBC alapján.
A BMJ folyóiratban közölt tanulmány az Aberdeeni Királyi Kórházban dolgozó Roger Staff és az Aberdeen-i Egyetem közreműködésével készült. A kutatásban 498 ember vett részt, akik 1936-ban születtek, és 11 éves korukban intelligencia-felmérést végeztek velük. A kutatás akkor kezdődött, mikor betöltötték a 64. évüket. A következő 15 évben öt alkalommal mérték fel emlékező képességüket és szellemi gyorsaságukat. Kiderült, hogy a problémamegoldással kapcsolatos tevékenység nem védi meg az embert a szellemi hanyatlástól. Ugyanakkor azok, akik egész életükben, folyamatosan végeztek intellektuális tevékenységet, idős korukban is magasabb szinten voltak birtokában szellemi képességeiknek. A tanulmány modellező módszerrel készült, és nem állapított meg okozati összefüggéseket. Időközben a kutatásban részt vevők közül többen kimaradtak, néhányan elhunytak.
Korábban néhány tanulmány megállapította, hogy a kognitív tréning javíthatja az emlékezet és a gondolkodás néhány aspektusát, különösen középkorúaknál vagy idősebbeknél a napi feladatok ellátásában. Ám azt egyetlen kutatás sem bizonyította, hogy az agytréning megvédene a demencia kialakulásától.
A brit Global Council on Brain Health egy tavalyi jelentésében arra ösztönzött, hogy az agytorna helyett az emberek minél fiatalabb koruktól végezzenek olyan agystimuláló tevékenységeket, mint a zenetanulás, rajzkészség fejlesztés vagy a kertészkedés, hogy ezzel őrizzék meg egészséges agyi funkcióikat életük későbbi részében.
David Reynolds, a brit Alzheimer Kutatóintézet vezető szakembere szerint a tanulmány újabb adalék a "használd, vagy elveszíted"-vitában. A tudós hangsúlyozta, hogy a szellemi aktivitás megőrzéséhez a jó fizikai állapot, az egészséges, kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás mellőzése, az ajánlásoknak megfelelő, határokon belüli alkoholfogyasztás, a testsúly megőrzése, a koleszterolszint és a vérnyomás kordában tartása járulhat hozzá.
Témák
demencia agy
Frissítve: 2018.12.12. 10:59