323,64 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.14 08:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel.
Az euró 323,64 forinton forgott reggel hét óra körül, 20 fillérrel nőtt a közös európai pénz árfolyama a csütörtök esti 323,44 forinthoz képest. A dollár árfolyama 284,56 forintról 284,89 forintra, a svájci franké pedig 286,45 forintról 286,59 forintra erősödött. A jent 2,5107 forinton jegyezték, szemben a csütörtök esti 2,5058 forinttal. Az euró 1,1361 dolláron forgott, stagnált az árfolyam. A svájci frankhoz képest 0,03 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,1293 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9940 frankot kértek, 0,01 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,13 százalékkal veszített értékéből a dollár, péntek reggel 113,47 jent ért.
Szerző
Frissítve: 2018.12.14 08:13

Reménysugár a devizásoknak

Publikálás dátuma
2019.03.19 20:14

Fotó: Népszava
A legfrissebb uniós bírósági döntés nyomán ismét felcsillant a halvány esély hiteleseknek az árfolyamkockázat viselésével okozott veszteségek elszámolására.
A bajok forrása a 2014-es devizahiteles törvények és jogegységi döntések, amelyek - sokak szerint - jogtalanul az adósokkal fizettetik meg az árfolyamkockázat viseléséből adódó veszteséget, ugyanis a szerződéseket tisztességtelen feltételekre hivatkozva sem lehetett semmissé tenni - vélik a hitelkárosultak. Márpedig az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-118/17 számú, Dunai Zsuzsanna kontra ERSTE Bank Hungary Zrt. ügyben hozott ítéletének mottója szerint a szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető. Így az uniós joggal nem összeegyeztethetők azok a magyar jogszabályok, amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződés visszamenőleges hatályú megsemmisítését - mondta ki az EUB, konkrétan nevesítve az elhíresült devizahiteles törvényeket. Az ítélet egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásban született, melyet 2016-ban a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) kezdeményezett, és ennek nyomán Szepesházi Péter - akkor még - bíró indította el az eljárást egy konkrét ügyben. Ezek után ismét a magyar bíróságok térfelén pattog a labda. Lázár Dénes ügyvéd, aki az egyesület egyik alapítójaként több ügyben képviselte a devizahitelesek érdekeit az EUB-nál Strasbourgban, az ítélet kapcsán emlékeztetett arra, hogy a Kúria és az Országgyűlés úgy próbálta megvédeni a bankokat a semmisség jogkövetkezményétől, hogy visszamenőleges hatállyal módosították a deviza-hitelszerződések tartalmát. Tehát a szerződésekből törölték az árfolyamrésre (költségre) vonatkozó rendelkezéseket. A bankok ennek alapján visszafizették az adósoknak az árfolyamrésből adódó költséget, de mentesültek attól a kötelezettségüktől, hogy kártérítést fizessenek az adósoknak az árfolyamkockázat áthárításával okozott veszteségek miatt. A bankoknak ezért kártalanítaniuk kell a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségért - vonta le a következtetést a PITEE az Európai Unió Bíróság döntéséből. Az EUB elfogadhatónak tartja, hogy a magyar bíróságok kijavítják a devizahitel-szerződéseket és ezáltal érvényben tartják azokat. Viszont nem tartja elfogadhatónk azt, hogy a kijavítás (és érvényben tartás) azt eredményezi, hogy a devizahitelesek viselik az árfolyamkockázat következményeit. Ezért kötelezik a magyar bíróságokat arra, hogy devizahitel-szerződéseknek azokat a rendelkezéseit ne tartsák érvényben, amelyek a fogyasztók nyakába varrják a tőketartozás többszöröződését okozó árfolyamkockázat terhét. Az EUB egy korábbi ítéletében lehetővé tette, hogy a hazai bíróságok vizsgálják a kockázatfeltáró nyilatkozatokat is. Ha a devizahitelhez kapcsolódó tájékoztatás nem volt megfelelő, akkor a teljes szerződés  semmissé válik, vagyis a bankoknak kárpótolniuk kell az adósokat az árfolyamkockázat okozta veszteségekért - vélik a devizahitelesek érdekeit védők. A Kúria közleményben tudatta, hogy az EUB döntéseit devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási gyakorlatának vizsgálatára felállított Konzultációs Testület vizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik. A testület álláspontját az áprilisi és május eleji üléseit követően alakítja ki a kérdésben. 

A jogegységi marad

A luxembourgi bíróságtól azt is várták, hogy a jogegységi döntés jogintézményéről mondja ki, hogy az ellentétes az uniós joggal, ám erre nem volt "hajlandó". Lázár Dénes szerint a devizahitelesek jogérvényesítését nagy mértékben korlátozták a Kúria polgári jogegységi döntései, mert az eljárás során nem biztosított többek között, sem a törvényes bíróhoz való jog, sem a bíróság előtti meghallgatás joga, sem a jogorvoslathoz való jog. Viszont EUB úgy ítélte meg, hogy a polgári jogegységi döntés jogintézménye nem ellentétes az európai joggal, ha az eljárás során biztosítva vannak a tisztességes eljárás feltételei, amelyek meglétét viszont a magyar bíróságoknak kell vizsgálniuk. Ez az a helyzet amikor a kecskére bízzuk a káposztát - mondta az ügyvéd. Hiszen kizárt, hogy azok a magyar bírák állapítsák meg a jogegységi eljárás jogintézményének törvényellenességét, akik előszeretettel alkalmazzák azt a hatalmi elit érdekeinek a védelmében - tette hozzá.  

Frissítve: 2019.03.19 20:19

Bírósághoz fordult a szakszervezet a Hankook miatt

Publikálás dátuma
2019.03.19 18:14
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
A székesfehérvári munkaügyi bírósághoz fordult a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, mivel a Hankook dunaújvárosi gumigyárának menedzsmentje továbbra sem hajlandó tárgyalni a helyi szakszervezettel – tudtuk meg Székely Tamástól, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnökétől. Mint mondta, ez nem peres eljárás, így a döntés várhatóan még a héten megszületik. A Hankook dolgozói már nyolc napnál is régebb óta sztrájkolnak – múlt kedden 14 órakor kezdődött a munkabeszüntetés -, ám a cégvezetés azóta sem hajlandó a bérkövetelésekről tárgyalni. Székely Tamás szerint a Hankook ezzel megsérti a sztrájktörvényt, ezért fordultak a bírósághoz. Megjegyezte: a koreai nagykövetségtől és nemzetközi szakszervezetektől is segítséget kértek. Mint megírtuk: a sztrájk hetedik napján, hétfő délután ugyan találkoztak a menedzsment és a sztrájkbizottság képviselői, ám a vezetőség a találkozón csupán arról próbálta meggyőzni az érdekvédőket, hogy hagyják abba a sztrájkot, a bérkérdés szóba sem került. A dolgozók azonban elszántak, és nem veszik fel a munkát addig, amíg nem születik megállapodás. Bár a menedzsment jutalmat ígér a sztrájkot elutasítóknak, a munkabeszüntetéshez egyre többen csatlakoznak, egy-egy műszak 75 százaléka sztrájkol. Őket a cég megbízásából biztonsági őrök vigyázzák – jellemezte a kialakult helyzetet Székely Tamás. A sztrájk meghirdetésekor még 20 százalékos lefedettséggel bíró helyi szakszervezet taglétszáma eközben folyamatosan nő, már a dolgozók több, mint fele, mintegy 1700 ember belépett. A gumigyárban régóta húzódik a bérezés körüli konfliktus: miután a szakszervezet és a cégvezetés hónapok óta nem tudott megállapodni az idei béremelésről, a Hankook február végén egyoldalúan felfüggesztette a tárgyalásokat. A VDSZ minden dolgozó számára 18 százalékos alapbér-emelést, és többek között a bónuszrendszer átalakítását, jubileumi kifizetést szeretne elérni. A Hankook ebbe nem akar belemenni, viszont a március eleji kétórás figyelmeztető sztrájk után 13,6 százalékos átlagos bérfejlesztést fizetett ki a dolgozóknak, amelyből azonban nem mindenki részesült egyenlő mértékben.