A felfordulás hete

Azt állítja Pintér Sándor belügyminiszter (egy úgynevezett operatív értekezleten), hogy a demokráciát rendbontók zavarták meg, azok, akik arcukat elfedve összetévesztették a demokráciát a törvénytelenséggel, a szabad véleménynyilvánítás jogát a törvénytelenséggel. Mint mondta, „a rendőrök testi épségük kockáztatásával még akkor is rendíthetetlen nyugalomról, türelemről tettek tanúbizonyságot, amikor sorozatos támadások érték őket.”

Ezzel szemben a tény az, hogy a Fidesz által 2011-ben hozott semmisségi törvény így kezdődik: „A 2006. szeptember 18. és október 26. között, Magyarország területén a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte.” Rossz ómen.

Azt állította a Fidesz (közleményében), hogy „azok a szocialisták csinálják a balhét, akik egymillió embert tettek munkanélkülivé.”

Ezzel szemben a tény az, hogy nem tettek. 2010-ben, amikor a munkanélküliségi ráta a legmagasabbra nőtt, a munkanélküliek száma 492 ezer volt. Lehet, hogy a Fidesznek ez mindegy, de annak a másik félmilliónak, aki nem volt munkanélküli, biztos nem.

Azt állította Bayer Zsolt (a Magyar Időkben), hogy „a Szabó Tímea nevű Szamuely odaáll a miniszterelnök elé, és lehengerlő butaságtól eltorzult képével belesípol Orbán Viktor arcába.”

Ezzel szemben a tény az, hogy Tímea nem Tibor, a képe nem buta, a sípja nem lőfegyver, a vörösterror célpontját, a miniszterelnököt pedig nem érte bántódás. Ehelyett az ő testőrei lökdösték félre a képviselő hölgyeket és urakat.

Azt állította Orbán Viktor (az Antall József emlékkonferencián), hogy az egykori miniszterelnök „sohasem állt össze a posztkommunistákkal.”

Ezzel szemben a tény az, hogy dehogynem. Például bevette őket a kormányába. Martonyi János államtitkár lett a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, majd a külügyben. Ugyanott Somogyi Ferenc is államtitkárként dolgozott, de ne felejtkezzünk el Bogár László államtitkárról sem, aki azóta főleg a rejtélyes globális háttérhatalomról értekezik. Rájuk talán még Orbán is emlékszik, elvégre Martonyi és Bogár neki is dolgozott.

Azt állította Gulyás Gergely miniszter (kormányinfóján), hogy a miniszterelnök januártól a Várba költözik, és ezzel véget ér „az a rossz kommunista örökség, amely a törvényhozást és a végrehajtást egy épületbe kényszerítette.”

Ezzel szemben a tény az, hogy ez nem kommunista örökség. Hollandiában például, ahol nincs és sosem volt „kommunizmus”, szintén a Parlament épületében van a miniszterelnök hivatala. De ugyanez a helyzet Dániában is, ahol – horribile dictu – még a Legfelsőbb Bíróság is ugyanabban az épületben van elhelyezve. Nem kellene ezeket a komcsikat kiraknunk az EU-ból?