Előbb egy hadsereg, majd egy tárgyalócsoport felállításáról döntött Koszovó

Publikálás dátuma
2018.12.16. 09:43
A koszovói parlament
Fotó: Erkin Keci / ANADOLU AGENCY
A Szerbiával való konfliktus területcserés rendezése is ismét felmerülhet, miután megkezdi munkáját az ellenzék által hevesen bírált tárgyalócsoport.
Megszavazta a koszovói parlament annak a tárgyalócsoportnak a felállítását, amely a jövőben a Szerbiával folytatandó párbeszédet fogja vezeti - közölte a Koha Ditore című napilap vasárnap. A pristinai képviselőház szombati döntése egy igencsak feszültségekkel terhelt időszakban született:

a parlament ugyanis egy nappal korábban szavazta meg a koszovói hadsereg felállítására vonatkozó törvénycsomagot, amit Szerbia, a NATO és Oroszország is élesen bírált.

A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintett Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről, ám valódi előrelépés az utóbbi öt évben nem történt. A szerb és a koszovói államfő is többször azt hangoztatta az év során, hogy minél hamarabb kompromisszumos megoldásra van szükség. Hashim Thaci koszovói köztársasági elnök a nyár elején a területcserét is felvetette a két fél között. Ezzel az ellenzék nem értett egyet, és követelte, hogy tiltsák el Tachit a tárgyalások vezetésétől. A kormánypártok ekkor egy, tárgyalásokat vezető testület felállítását kezdeményezték, a létrehozásáról azonban csak most döntött az országgyűlés.

Az ellenzék nem értett egyet a kormánypárti, ellenzéki és civil megbízottakból álló, 12 tagú tárgyalócsoport felállításával sem, ezért bojkottálta az ülést.

A területcserére vonatkozó elképzelések szerint a többségében albánok lakta dél-szerbiai Presevó-völgy, valamint Bujanovac és Medvedja települések Koszovóhoz kerülnének, míg a szerbek lakta Észak-Koszovót Szerbiához csatolnák. A területcsere vagy egy lehetséges határmódosítás lehetőségét sem a Pristinát mindig is támogató Washington, sem Brüsszel nem vetette el egyértelműen, aggályok merültek viszont fel arra vonatkozóan, hogy egy ilyen lépés lehetővé tehetné a teljes etnikai tisztogatást abban a térségben, ahol éppen ennek kísérlete miatt tört ki konfliktus 1998-ban.
Témák
Koszovó Szerbia

Földalatti közlekedési baleset végzett hét kínai bányásszal

Publikálás dátuma
2018.12.16. 09:31
A chongquingi Fengchun szénbánya, a 2006-os baleset után.
Fotó: Imaginechina
A szénbányát üzemeltető cégcsoport felfüggesztette a termelést az összes bányájában. Kínában egy átfogó biztonsági ellenőrzés is zajlik egy októberi szerencsétlenség óta.
Hét halálos áldozatot követelő baleset történt egy kínai szénbányában, Chongqing városában szombat délután - írja a Reuters. További három bányász megsérült.
Egy földalatti közlekedési útvonalon történt a szerencsétlenség. A bányát vezető Chongqing Energy Group cégcsoport ezt követően felfüggesztette a termelést az összes szénbányájában a Xinhua állami hírügynökség szerint.
Ugyanebben a bányában 2006-ban 6-an vesztették életüket egy robbanásban az AFP hírügynökség szerint.
Kínában a tájékoztatás szerint október és június között egy átfogó biztonsági vizsgálatot végeznek, hogy csökkentsék a balesetek számát. Legutóbb októberben vesztette életét 8 kínai bányász, ami után 41 szénbánya működését kellett átmenetileg felfüggeszteni.
Szerző

Megegyeztek a klímacsúcson, két fok alatt tartják a globális felmelegedést

Publikálás dátuma
2018.12.16. 09:14
A klímatalálkozó résztvevői ünnepelnek - az előtérben Michal Kurtyka.
Fotó: Janek SKARZYNSKI / AFP
Bár kétséges volt, hogy a kéthetes tárgyalássorozatnak végül lesz-e eredménye, a résztvevő közel 200 ország mégis meg tudott egyezni.
Eredményesen zárult az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 24. ülése (COP24) Katowicében: politikai ellentéteiket félretéve, végül sikerült megegyeznie az ENSZ klímacsúcsán résztvevő közel 200 országnak szombat késői óráiban, írja a Reuters. A két hete kezdődött tárgyalások végén a 2015-ös párizsi klímaegyezmény végrehajtásának részleteiről úgy állapodtak meg:

a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését az ipari forradalom előtti szinthez képest plusz két Celsius-fok alatt tartják.

"A csomaggal ezer apró lépést tettek egymás felé. Büszkék lehetnek magukra" - gratulált a résztvevőknek a tárgyalás elnöke, Michal Kurtyka, a lengyel Energiaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára. A tárgyalások előtt még kétséges volt, hogy annak lesz-e bármi érdemi eredménye. Nehezítette többek közt az egyeztetést, hogy az egyik legnagyobb kibocsátót, az Egyesült Államokat kiléptette annak elnöke, Donald Trump a klímaegyezményből. De Brazília sem volt kifejezetten kompromisszumkész a széndioxid-kibocsátást számontartó karbonkredit mérését illetően.
A tárgyalás eredményeit egy 156 oldalas dokumentumban rögzítették a résztvevők.
Szerző