A magyar lakáspolitika eredménye: 10-ből majdnem 7 huszonéves lakik a szüleinél

Nem lusták, csak nincs pénzük - a CSOK csak a hitelképes, vagyis tehetős családoknak szól, a lakástakarék éppen megszűnt, az albérlet-piac drámaian szabályozatlan, és a bérek is nevetségesek.

A 16 és 29 év közötti magyarországi férfiak 80 százaléka, a nőknek pedig 68 százaléka lakik a szüleivel – derül ki az Eurostat 2017-re vonatkozó, nemrég publikált adataiból, amit a Mérce szúrt ki. Abban persze még semmi meglepő nincs, hogy a 20 év alatti fiatalok még nem költöznek el. Ám a fiatal felnőtteket nézve sem változik sokat a helyzet:

Ez átlagban azt adja ki: a magyar huszonévesek 66,75 százaléka nem bír önálló lakhatással. Az EU-s átlag egyébként a 20-24 éves korosztályban 76,3 százalék, a 25-29 évesek között pedig 42,1, vagyis 5-10 százalékkal alacsonyabb.

Hogy nem éppen az önállóságra való törekvés hiányáról van szó Magyarországon, arra igen erősen utal a tény, hogy a gazdagabb, egyúttal kifinomultabb jóléti hálóval bíró országok között jóval alacsonyabb a szüleiknél élő fiatal felnőttek száma. Dániában például már a 25 év alattiak 72,2 százaléka él függetlenül, de akár már Ausztriában is alig haladja meg a 60 százalékot az otthonélők aránya.

Magyarországon nem csak az állami bérlakásrendszer épült le drámaian a rendszerváltás óta, de a Fidesz-KDNP kormányzása is sokat tett a fiatalok ellehetetlenítéséért. A fő lakáspolitikai eszköz, a CSOK például kizárólag a hitelképes - tehát biztos egzisztenciával bíró, tehetősebb - családokat támogatja. A többieknek megmaradó lakástakarék-rendszert pedig egyetlen nap alatt kivégezte a kormány. Az albérlet-árak szintén az egekben vannak a lakáspiac szabályozatlanságának köszönhetően, a fizetések és a megélhetés költségeinek viszonyáról pedig sok mindent elárul, hogy a bérminimumból éppen csak éhen halni nem lehet.