Könnyebben kutathatók az élet nyomai a Marson, mint Földön

Publikálás dátuma
2018.12.20. 10:10
Illusztráció
Fotó: NASA/JPL-Caltech/University of Arizona / NASA/JPL-Caltech/University of Arizona
Könnyebb lehet felkutatni a Marson az akár 3,9 milliárd évvel ezelőtti lehetséges élet nyomait, mint a Földön - vélik az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 2020-as Mars-missziójának kutatói.
A Mars 2020 munkanevű kutatórobot a tervek szerint 2021-ben landol a vörös bolygón azzal céllal, hogy az esetleges múltbeli élet jelei után kutasson. A tudósok reményei szerint a hatkerekű marsjáró útjába kerülő kőzetek között lesznek 3,9 milliárd évesek is - írta az MTI a BBC alapján.
"Úgy véljük, hogy a Marson például nincsenek olyan tektonikus mozgások, mint amelyek végigkísérik a Föld történetének döntő részét"

- mondta Ken Williford, a NASA kaliforniai Jet Propulsion laboratóriumának munkatársa.

 A szakemberek szerint a Föld kőzeteinek többsége megsemmisül a kőzetlemezek alábukásakor, de még a felszínen maradók is olyan hő és az egyéb behatásoknak vannak kitéve, amelyek a Marson talán nem fordulnak elő.
"Szóval paradox módon könnyen lehet, hogy a Marson lévő ősi kőzetek jobb állapotban vannak, mint a Földön lévő jóval fiatalabb kőzetek."

Az új kutatórobot a marsi egyenlítőhöz közeli Jezero-kráterbe fog leereszkedni, amely a műholdas megfigyelések szerint egykor egy mély tónak adott otthont. A kutatók reményei szerint a kráter ősi szerves molekulák és a mikrobiális élet más jeleit is őrzi üledékében, amelyhez fúrásokkal könnyedén hozzá lehet férni. A legnagyszerűbb forgatókönyv az lenne, ha a marsjáró az úgynevezett sztromatolitokra - cianobaktériumok, azaz fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledékszerkezet a Földön - hasonló képződményekre bukkanna a Marson.
marsjáró, amely a 2012-ben landolt egytonnás Curiosity átdolgozott változata, a begyűjtött kőzet- és talajmintákat egy rejtekhelyen fogja a tárolni a bolygó felszínén. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) jelenleg azt kutatja, hogy a nagyjából 40 mintát miként tudja lejuttatni a Földre a 2030-as évek elején. 
Ken Farley, a misszió vezető kutatója az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) őszi találkozóján beszélt arról, hogy az új marsjáró ugyanazt a technológiát fogja használni a landoláshoz, mint a Curiosity, egyetlen új kiegészítéssel, amely még precízebbé teszi majd a landolást. A szakember szerint már azt az útvonalat is kidolgozták, amelyen közvetlenül a landolást követően fog haladni a robot.
A marsjárót egy olyan navigációs rendszerrel is felszerelték, amely révén a jármű "szabad kezet kap" abban, hogy kiválassza a legjobb útvonalat az egyes célállomások között.

A szervezet antibiotikumai győzhetik le a szuperbaktériumokat

Publikálás dátuma
2018.12.19. 20:20
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Szegedi tudósok kutatásai szerint a szervezet antibiotikumai segíthetnek a baktériumok kordában tartásában és az újgenerációs antibiotikumok fejlesztésében.
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak eredményét a legrangosabb mikrobiológiai folyóirat, a Nature Microbiology közölte - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írják, egyre gyakrabban jelennek meg híradások olyan "szuperbaktériumokról", amelyek ellen szinte semmilyen antibiotikum nem hatásos. A jelenség oka, hogy a széleskörű antibiotikum-használat hatalmas szelekciós nyomást gyakorol a baktériumokra, így előbb-utóbb valahol felbukkan egy olyan változat, amelynek sikerül kivédenie egy adott antibiotikum hatását és így kialakul az antibiotikum-rezisztencia.
Ismert ugyanakkor, hogy az emberi bőr és a belek felszínén sokmilliárdnyi baktérium található, amelyek közül egyesek képesek fertőzéseket is okozni. Általában mégsem ez történik, mert a bőr és a bélnyálkahártyák immunrendszere antibakteriális anyagokat, úgynevezett antimikrobiális fehérjéket termel ellenük. Ezek a szervezet saját antibiotikumai. A szegedi kutatók azt vizsgálták, hogy miért nem alakul ki ezekkel szemben is ugyanolyan rezisztencia, mint a mesterségesen előállított antibiotikumokkal szemben. 

Ellenállás másképp

Pál Csaba, Papp Balázs és Kintses Bálint kutatók abból a ma már ismert tényből indultak ki, hogy az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulásának fő oka a baktériumok közötti génátadás. Ezek a mikrobák képesek antibiotikumrezisztencia-géneket átadni egymásnak, így az ellenállóképesség gyorsan át tud terjedni az egyik fajta baktériumról a másikra. A kutatók bioinformatikai és kísérletes módszerek kombinációjával kimutatták, hogy az emberi szervezet saját antibiotikumaival, az antimikrobiális fehérjékkel szemben ez a génátvitel alig működik, azért, mert az antimikrobiális fehérjék olyan összetett sejtfolyamatokat támadnak a baktériumok felszínén, amelyek a baktériumok egyes csoportjaiban nagyon különbözőek. Így ha az egyik baktériumban ki is alakul a rezisztencia, a másik baktérium számára ez már haszontalan.
Pál Csaba és Papp Balázs kutatócsoportjaiban több projekt foglalkozik az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának hátterével. A cél újgenerációs terápiás stratégiák kidolgozása a rezisztens kórokozókkal szemben. Pál Csaba azzal vált nemzetközileg elismerté az antibiotikum-rezisztencia kutatásának területén, hogy elsőként írta le a kollaterális szenzitivitás jelenségét, azt, amikor számos antibiotikummal szemben ellenállóvá válik a baktérium, más sajátságai rosszabbak lesznek, és így érzékenyebbé válik más antimikrobiális szerekkel szemben. A jelenség jelentőségét ma már klinikai szinten is igazolták.
 Ezen kívül a csoport olyan módszerek fejlesztésével is foglalkozik, amelyekkel előrejelezhető a rezisztencia kialakulása és terjedése. A csoport nemzetközi szabadalommal is védeni kívánja a találmányát.

Megvan, hogy érezhetjük lassabbnak a rohanó időt

Publikálás dátuma
2018.12.19. 19:01

Fotó: Shutterstock
A fogyasztási szokások lassítása segíthet abban, hogy az ember úgy érezze, lassabban telik az idő és bőségesen elegendő áll rendelkezésre belőle - állítják a kutatók a Journal of Consumer Research című folyóiratban publikált tanulmányukban.
"Az emberek egyre inkább keresik a lehetőségeket, hogy kiszabaduljanak a felgyorsult ütemű életükből, amelyben úgy érzik, hogy állandó időhiánnyal küzdenek és képtelenek lépést tartani az olyan kötelezettségek végtelen áradatával, mint például a munkahelyi határidők"

- mondta Giana Eckhardt, a londoni Royal Holloway Egyetem munkatársa.

A professzor és kollégája, Katharina Husemann a Szent Jakab nevét viselő spanyolországi zarándokútra, az El Caminóra érkező vándorokhoz csatlakozva figyelte meg, hogy milyen hatással van az emberekre, ha lassabb ütemben élik az életüket - írta az MTI a PhysOrg alapján.
 A két szakember a zarándokúton szerzett tapasztalatai alapján alkotta meg a fogyasztói lelassulás fogalmát, amely az idő lelassulásának érzékelését jelenti a fogyasztás bizonyos formáinak megváltoztatásával, követésével és elkerülésével.
"Megfigyeltük, hogy az El Camino teljesítése közben az emberek képesek voltak lassítani a fogyasztásukon, az ételtől kezdve egészen a műszaki eszközökig"

- mondta Husemann.

A kutatók a lelassulás három módját azonosították: a szervezet fizikai lelassítása azáltal, hogy a közlekedés gyorsabb formái helyett a séta kerül előtérbe; a technológia használatának lassítása azáltal, hogy kizárólag kifelé irányuló kommunikáció történik (az otthoniakkal) és a zarándokok az egymással való közvetlen beszélgetésre összpontosítanak; valamint az epizodikus lelassulás azáltal, hogy az ember mindössze egy-két tevékenységet - séta, evés - végez napközben, csökkentve a fogyasztással összefüggő döntéshozatalok számát.
"Mindezek hatására az emberek elkezdik úgy érezni, mint ha az idő lassabban telne és bőségesen rendelkezésre állna"

- magyarázta Husemann, hozzátéve, hogy a jótékony hatás megéléséhez azonban mind a három tényezőnek teljesülnie kell.

"A tengerparton nyaralni és hosszú sétákat tenni, miközben az ember folyamatosan ellenőrzi az e-mailjeit, vagy három percig meditálni egy mobiltelefonos applikáció segítségével nem jelent lelassítást. Az ember ugyanis ilyenkor nem szakad el a felgyorsult világ mókuskerekéből"

- fűzte hozzá a szakember.

Témák
fogyasztás idő