Csoda történt: a mérsékeltebb vonal nyert a Fideszben

Publikálás dátuma
2018.12.17 16:00

Fotó: Népszava
Több forrásból származó információink szerint Kövér László valóban nagyon meg akarta büntetni a múlt szerdán a házelnöki pulpitust elfoglaló képviselőket, de ezt a Fidesz vezetésében többen – köztük maga Orbán Viktor is – egyelőre ellenezte ezt. Az indok: nem akartak „mártírt csinálni” az érintettekből.
Nem döntött a múlt szerdán a rabszolgatörvény szavazását megakadályozni próbáló képviselők megbüntetéséről a parlament Házbizottsága hétfői ülésén. Mint ismert, Kövér László egyenesen puccskísérletnek nevezte, hogy DK-sm MSZP-s és Párbeszéd-képviselők elfoglalták a házelnöki pulpitust, így Kövér Lászlónak a terem közepén kellett „megnyitnia” az ülést, ami az ellenzék szerint nem is lehetett szabályos emiatt. A Házelnök utólag több nyilatkozatában is „a lehető legsúlyosabb” büntetést követelte a pulpitusfoglalóknak, ami kilenc üléstől való eltiltást jelentene. A Népszava több egymástól független forrásból származó információi szerint Kövér László komolyan gondolta, hogy példát kell statuálni, a Fidesz felsővezetése azonban megosztott volt. Többen amellett érveltek ugyanis, hogy – bár valóban súlyos, ami történt – csak „mártírt csinálnának” az érintettekből. Emiatt ők mérsékelt, vagy éppen semmilyen büntetést szerettek volna. Úgy tudjuk, Orbán Viktor is az utóbbiak közé tartozott, ő egyébként szerdán is úgy nyilatkozott, hogy „bízzuk a történészekre”, hogy belefért-e a tiltakozásnak ez a formája. „Ha a jövőben egymás után ötször akarja elfoglalni a pulpitust az ellenzék, akkor foglalja el egymás után ötször, szerintem előbb-utóbb magukat járatják le, de olyat nem akarok a médiában viszontlátni, hogy a magyar Országgyűlésben a parlamenti őrség parlamenti képviselőket rángat” - mondta egy forrásunk. Az ellenzék egyébként hétfőn „ellentámadásba” ment át a Házbizottságon, Tóth Bertalan MSZP frakcióvezető az ülés után elmondta, hogy kezdeményezték Kövér László megbüntetését is, mert a Házelnök a múlt szerdai akció során azt mondta egy szocialista képviselőre, hogy „Ki ez a f…?”, de a Fideszes képviselők ezt megakadályozták. Vadai Ágnes szerint Kövér László „nagyon bátor, ha büntetéseket kell osztogatni, de ahhoz gyáva, hogy az ellenzékiek szemébe nézzen”, ezért el sem ment az ülésre, a „samesza, akit maga helyett küldött, azt sem tudta, hova kell leülnie”. Az ellenzéki képviselők egyébként napirendre akarték vetetni az MTVA székháznál történteket is, mivel parlamenti képviselőket ért fizikai inzultus egy közintézményben, de a kormánytöbbség ezt is megakadályozta. Az ellenzék ettől függetlenül rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi.
Frissítve: 2018.12.17 16:45

Kis bank, hatalmas kedvezményekkel - Budapesten keresztül így tölthetné fel Putyin kémekkel Európát

Publikálás dátuma
2019.03.25 11:21

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nem csak diplomáciai fedést, de pénzmozgásokat is álcázhat a meglepően csekély tőkével bíró IIB, az embereit pedig a magyar kormány segíti a schengeni övezeten belülre.
Alaposan feladhatja a leckét a magyar kémelhárításnak, hogy az orosz Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapesten teljes mentességet kap a magyar hatóságok felügyelete alól, vezetői és vendégei pedig a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak Magyarországon és így az Európai Unióban, írja az Index.hu, ugyanis
a kémek többsége éppen hogy diplomáciai fedésben érkezik a célországba, és diplomáciai mentességet élvezve dolgozik.
Amikor egy ország jelzi, hogy kiket küld diplomáciai képviselőként, a fogadó állam kémelhárítása - Magyarországon az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai - ellenőrzi a listán szereplő neveket. A listát elküldik a NATO-tagállamok partnerszolgálatainak is a, a partnerek pedig ha van mit, akkor visszajeleznek, hogy kivel, hol volt már dolguk. Ha valaki gyanús, arra aztán a kémelhárítás odafigyel, de az, hogy mit lépnek vele szemben, függ a diplomata tevékenységétől is.
a budapesti bázist építő orosz Nemzetközi Beruházási Bank azért kockázatos nemzetbiztonsági szempontból, mert az ott dolgozók ugyanolyan mentességben részesülnek majd, mint azok, akiket az orosz külképviseletekre telepítenek.
A bank elsősorban fedést biztosíthat a kémeknek, írja a portál. Méghozzá egy külképviselettel szemben nem csak diplomáciai fedést, de a pénzmozgások elfedését is biztosíthatja, elrejtve ezzel ellenséges üzleti felvásárlást, de használhatja a pénzt kivédhetetlen versenyhelyzet teremtésére, vagy hitelek útján tehet függővé kulcspozícióban lévő személyeket. Ráadásul az orosz titkosszolgálatok embereinek él-személyazonosságát is biztosíthatja a pénzintézet, mivel 
a kormánnyal kötött megállapodás értelmében nemcsak a bank személyzetének, azok eltartott rokonainak, ide járogató tanácsadóknak, de voltaképpen bárkinek az utazását meg kell könnyítenie a magyar államnak, akit a bank meghív.
A kémek a bank embereiként érkezhetnek Magyarországra, ahonnan - ismét identitást váltva - bárhova könnyedén eljuthatnak a schengeni övezetben. Mindezeken túl a beruházási bank vállalatfinanszírozásban való részvétele elképesztően jó információszerzési, tippkutatási és befolyásolási pozíciót is biztosít.
Az IIB a fejlesztési bankok viszonylatában nagyon kicsi, 1,3 milliárd eurós tőkéje olyan – szemben például a luxemburgi EIB-vel, melynek 243 milliárd euró a tőkéje. Mindez kémelhárítási szakemberek szerint csak erősíti a gyanút, hogy budapesti megjelenésében nem a névleges, hivatalos tevékenysége a döntő. Az már csak hab a tortán, hogy a beruházási bank igazgatója, a korábbi diplomata Nyikolaj Koszov szovjet hírszerző családból származik. Apja – a KGB vezérőrnagyaként – Magyarországon is dolgozott, és neki magának is köze lehet a KGB-utód Külföldi Hírszerző Szolgálathoz.
A magyar kormány lépése, azaz a bank befogadása és a mentességek biztosítása azért is meglepő, mert Magyarországot 2000-ben éppen az első Orbán-kormány idején léptették ki az IIB-ből, azzal az indokkal, hogy nem elég átlátható a ténykedése. Azaz már akkor nemzetbiztonsági kockázatot láttak benne. A szakítás 2014-ig tartott.
Önmagában persze nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat. De mindezek fényében egyáltalán nem földtől elrugaszkodott állítást fogalmazott meg egy biztonsági szakértő a New York Timesnak, amikor azt mondta: a magyar kormány és az IIB között létrejött "megállapodás lehetőséget nyújt Vlagyimir Putyinnak, hogy feltöltse kémhadtestét Európában, miután innen és az Egyesült Államokból is orosz diplomatákat utasítottak ki a Szkripal-ügy megtorlásaként".

Kiakadt az állambiztonság: a Soros Alapítvány demokratikus mozgalmakat akar támogatni

Publikálás dátuma
2019.03.25 11:00

Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
A gyanús formációk egyike, amiért a szocialista szolgálat prüszkölt, a Fidesz volt.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tette ki azt a napi operatív információs jelentést, amelyet majdnem napra pontosan 30 éve írt le a Belső elhárítás (BM III/III. Csoportfőnökség): a Soros Alapítvány "demokratikus, alternatív mozgalmakat" akar támogatni - írja a hvg.hu. A Soros Alapítvány honlapjáról kiderül, hogy 1989-ben "Demokratikus szervezetek támogatására" 16 804 000 forintot fordítottak.  A támogatási lista is elérhető, ebből kiderült, hogy a Fidesz helyi csoportjai százezreket kaptak fénymásolóra, a központi pártszervezet pedig 3,2 milliót az infrastruktúra kiépítésére. Ebből lett 5 számítógép szövegszerkesztő programmal, 6 fénymásoló, 6 üzenetrögzítő, 6 telefax és egy lézerprinter.