Törvénytelenül működhet a volt MÁV Kórház sebészete

Publikálás dátuma
2018.12.18 17:55

Fotó: Népszava/
Szeptember óta nincs radiológus szakorvos az ügyeleti időszakokban a Honvédkórház II-es telephelyén. Egy ember már meghalt, mégsem változott semmi.
Annak ellenére, hogy óriási felháborodást váltott ki egy beteg halála, amelyben szerepe lehetett a Honvédkórház szervezetlen és jogszabálysértő működésének, a mai napig minden ugyanúgy megy, mint eddig - írja Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a 444.hu-n.
A válság azzal kezdődött, hogy a vezetés felrúgta a tavasszal a kórház baleseti sebészeivel kötött egyezséget. Ez oda vezetett, hogy a traumatológusok felmondták az önként vállalt túlmunkát. A lavina elindult, rövidesen a sürgősségi osztály is bajban volt, majd a Központi Anesztezilógiai-Intenzív Osztály, aztán a koraszülöttcentrum zárt be ideiglenesen, orvoshiány miatt. Végső soron ez a válság, a munkaerőhiány okozhatta – a rendkívül szervezetlen betegellátás mellett – nemrégiben egy ember halálát is. A Honvédkórház II-es telephelyén - a korábbi MÁV Kórházban - ugyanis
szeptember óta nem elérhető a helyszínen radiológus szakorvos az ügyeleti időszakokban, így a helyszíni ultrahang-diagnosztika sem.
A volt MÁV Kórházban szeptember óta tehát úgy működik a sebészet, hogy nem felelt meg a hatályos jogszabályoknak, azaz törvénytelenül. A betegeket így az I-es telephelyre kell átszállítani vizsgálatra, ami komoly időveszteség.
A kialakult problémát – az ügyeletben rendelkezésre álló helyszíni radiológust és ezzel a bonyolultabb ultrahang-diagnosztika elérhetőségét – a mai napig nem oldották meg, és a kérdéses osztály sem zárták be, tehát további betegek életét kockáztatják a cikk szerint. Kunetznek van is néhány unortodox ötlete a helyzet gyors és olcsó rendezésére, de azt is felveti: jelezni kell a problémát az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, illetve a Központi Ágynyilvántartó felé, és ekkor az országos tisztifőorvos kijelöli azokat az intézményeket, amelyek a sebészeti ügyleteket megoldják.
Ám hiába, hogy emberek halnak meg az ellátatlanság miatt, a kórház vezetése semmit sem lép.

Már márciusban megvolt, kik nyerik a centrumkórházak tervpályázatát

Nyílt titok volt az építészszakmában, hogy kik nyerik majd az Egészséges Budapest Program három budapesti centrumkórházának tervpályázatát - írja a hvg.hu. A jóslatok beigazolódtak: a dél-budai centrumkórház tervezését valóban Noll Tamás építészirodája, az M-Teampannon Építészmérnöki Kft., a dél-pestiét pedig Zoboki Gábor építészirodája, a ZDA-Zoboki Építésziroda Kft. nyerte meg. A harmadikat, az észak-pestit pedig az Állatkert biodómját és a Ligetbeli Magyar Innováció Házát is tervező Paulinyi-Reith and Partners Zrt. tervezheti.
A lap még márciusban értesül arról, hogy a pályázatok eredménye már akkor eldőlt. De bennfentes információk nélkül is legalább gyanússá teszi a pályázatot, hogy a kórházak tervezésére lehetetlenül rövid idő, mindössze két hónap állt rendelkezésre. A szerencsés nyertesek pedig már a tervpályázatot megelőző vázlattervek elkészítésében is részt vehettek. Ezért egyébként az összeférhetetlenség problémája is felmerül a hatályos közbeszerzési törvény 25. paragrafusa értelmében.

2018.12.18 17:55

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30

Tíz hónapos vágányzárra készül a MÁV a Budapest-Hatvan vonalon

Publikálás dátuma
2019.01.18 20:44
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Február 4-én megy el az utolsó vonat a budapesti Keletiből egyenesen Hatvanra, aztán a legközelebbi talán majd decemberben.
Február 4-től várhatóan december végéig nem járnak a vonatok Pécel és Aszód között a Budapest-Hatvan vasútvonal felújítása miatt - közölte a MÁV. A tíz hónapos vágányzár ideje alatt mindkét sínpárt elbontják és újjáépítik, illetve Péceltől Turáig elkezdődik az állomások és megállóhelyek teljes átépítése is.
Idén négy állomás és mintegy 22 kilométernyi vonalszakasz teljes átépítése történik meg. A Budapest-Hatvan vonalszakasz felújítása tavaly tavasszal kezdődött, és a tervek szerint 2020-ig tart. Az uniós és hazai forrásból finanszírozott beruházás idején a munkálatokhoz igazodva több fázisban változik a vonatok közlekedése. Jelenleg egy vágányon, de menetrend-módosítással fenntartható a vonatközlekedés.

Pótlóbuszok járnak majd

A munka első ütemében, május 12-ig az S80-as személyvonatok csak Budapest-Keleti pályaudvar és Pécel, illetve Aszód és Hatvan között közlekednek.  Pécel és Aszód között S80-as és G80-as jelzéssel pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az S80-as pótlóbuszok minden állomáson és megállóhelyen megállnak, míg a G80-as járatok csak Bag, Dózsa György út 8. autóbusz-megállóhelyen állnak meg.
A Pécel-Hatvan szakaszon gyors pótlóbuszok közlekednek, és biztosítják a csatlakozást a MÁV-HÉV járataira - melyeken a vasúti jegyeket és bérleteket is elfogadják. Aszódot a lényegesen hosszabb közúti eljutási idő miatt a gyors pótlóbuszok nem érintik, ezért az eljutást Aszód és Hatvan között személyvonatok, a főváros felől pedig Pécelről pótlóbuszok biztosítják.
A Keleti pályaudvar és Hatvan között a miskolci, a kassai, a nyíregyházi és a debreceni InterCityk helyett IC-pótlóbuszok szállítják az utasokat. Közölték továbbá, hogy a hatvani vonal vágányzári menetrendje miatt február 4-től március 31-ig az Aszód-Balassagyarmat vonalon több vonat menetrendje módosul. Április 1-től május 12-ig Aszód és Galgamácsa között nem közlekednek a vonatok, helyettük vonatpótló buszok viszik az utasokat.
2019.01.18 20:44