Törvénytelenül működhet a volt MÁV Kórház sebészete

Publikálás dátuma
2018.12.18 17:55

Fotó: Népszava
Szeptember óta nincs radiológus szakorvos az ügyeleti időszakokban a Honvédkórház II-es telephelyén. Egy ember már meghalt, mégsem változott semmi.
Annak ellenére, hogy óriási felháborodást váltott ki egy beteg halála, amelyben szerepe lehetett a Honvédkórház szervezetlen és jogszabálysértő működésének, a mai napig minden ugyanúgy megy, mint eddig - írja Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a 444.hu-n.
A válság azzal kezdődött, hogy a vezetés felrúgta a tavasszal a kórház baleseti sebészeivel kötött egyezséget. Ez oda vezetett, hogy a traumatológusok felmondták az önként vállalt túlmunkát. A lavina elindult, rövidesen a sürgősségi osztály is bajban volt, majd a Központi Anesztezilógiai-Intenzív Osztály, aztán a koraszülöttcentrum zárt be ideiglenesen, orvoshiány miatt. Végső soron ez a válság, a munkaerőhiány okozhatta – a rendkívül szervezetlen betegellátás mellett – nemrégiben egy ember halálát is. A Honvédkórház II-es telephelyén - a korábbi MÁV Kórházban - ugyanis
szeptember óta nem elérhető a helyszínen radiológus szakorvos az ügyeleti időszakokban, így a helyszíni ultrahang-diagnosztika sem.
A volt MÁV Kórházban szeptember óta tehát úgy működik a sebészet, hogy nem felelt meg a hatályos jogszabályoknak, azaz törvénytelenül. A betegeket így az I-es telephelyre kell átszállítani vizsgálatra, ami komoly időveszteség.
A kialakult problémát – az ügyeletben rendelkezésre álló helyszíni radiológust és ezzel a bonyolultabb ultrahang-diagnosztika elérhetőségét – a mai napig nem oldották meg, és a kérdéses osztály sem zárták be, tehát további betegek életét kockáztatják a cikk szerint. Kunetznek van is néhány unortodox ötlete a helyzet gyors és olcsó rendezésére, de azt is felveti: jelezni kell a problémát az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, illetve a Központi Ágynyilvántartó felé, és ekkor az országos tisztifőorvos kijelöli azokat az intézményeket, amelyek a sebészeti ügyleteket megoldják.
Ám hiába, hogy emberek halnak meg az ellátatlanság miatt, a kórház vezetése semmit sem lép.

Már márciusban megvolt, kik nyerik a centrumkórházak tervpályázatát

Nyílt titok volt az építészszakmában, hogy kik nyerik majd az Egészséges Budapest Program három budapesti centrumkórházának tervpályázatát - írja a hvg.hu. A jóslatok beigazolódtak: a dél-budai centrumkórház tervezését valóban Noll Tamás építészirodája, az M-Teampannon Építészmérnöki Kft., a dél-pestiét pedig Zoboki Gábor építészirodája, a ZDA-Zoboki Építésziroda Kft. nyerte meg. A harmadikat, az észak-pestit pedig az Állatkert biodómját és a Ligetbeli Magyar Innováció Házát is tervező Paulinyi-Reith and Partners Zrt. tervezheti.
A lap még márciusban értesül arról, hogy a pályázatok eredménye már akkor eldőlt. De bennfentes információk nélkül is legalább gyanússá teszi a pályázatot, hogy a kórházak tervezésére lehetetlenül rövid idő, mindössze két hónap állt rendelkezésre. A szerencsés nyertesek pedig már a tervpályázatot megelőző vázlattervek elkészítésében is részt vehettek. Ezért egyébként az összeférhetetlenség problémája is felmerül a hatályos közbeszerzési törvény 25. paragrafusa értelmében.

Kásler nem ad számot az egészségügy helyzetéről

Publikálás dátuma
2019.03.26 10:17

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Korózs Lajos kiemeli, hogy ha a miniszter nem megy el Népjóléti bizottság ülésére, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.
Rétvári Bence hétfő este, 20 óra után írt egy levelet, mely szerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nem megy el a kedden, délelőtt 10 órakor kezdődő Népjóléti bizottsági ülésre, ahol az egészségügy katasztrofális helyzetéről kellett volna számot adnia – közölte Korózs Lajos a Facebook-oldalán. Az MSZP képviselője, az Országgyűlés Népjóléti bizottságának elnöke az erről szóló levelet is közzétette a közösségi oldalon. Ebben Rétvári azt írta, hogy az éves kötelező meghallgatás 2019. évi időpontjáról a későbbiekben tud a minisztérium egyeztetni. Erre a bizottsági ülésre – az eddigi gyakorlat szerint – a minisztert a bizottság feladatköre szerint érintett államtitkárok is – tette hozzá. Azonban megjegyezte, hogy szerinte az elnöki minőségben kiküldött meghívólevél mögött nincs bizottsági döntés. Azt írta, ez Korózs személyes javaslata, és „a Népjóléti bizottság nem döntött ilyen pont napirendre vételéről”.
Korózs a közösségi oldalon ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy – a Bizottság összehívása szabályosan megtörtént, – és ha nem megy el a miniszter, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.

Ökokatasztrófa fenyeget a Dráván

Publikálás dátuma
2019.03.26 09:30

Fotó: ROHRIG DANIEL
A horvátok erőművet építenek. Mindenáron.
Drasztikusan lecsökkent a folyó vízszintje, minden kút kiszáradt, eltűnt a talajvíz, a földek tönkrementek, a régi meder most egy kavicssivatag – mondta a Dráva horvát-magyar szakaszára tervezett öt horvát vízerőmű elleni hétvégi tiltakozáson Marijan Varga, Donja Dubrava (Alsódomború) polgármestere.
Az alig kétezres Muraköz megyei település polgármestere pontosan tudja, milyen károkat okoz egy síkvidéki, tározós erőmű, hiszen a kilencvenes évek elején a faluja mellé is építettek egyet, mely nemcsak ökológiai katasztrófát okozott, de egyszer már át is szakadt a töltése… A környezetvédelmi szakemberek szerint beláthatatlan ökológiai változásokat jelentene, ha a horvát kormány valóban megépítené az öt erőművet. A terv nem újkeletű: a dubravai csak az első lépcsőjét jelentette annak a vízerőmű-rendszernek, amely Őrtilos és Barcs között a horvát oldalon 30 kilométer hosszan húzódott volna, s a kanyargó-holtágas folyót egy betoncsatornába terelte volna. A több mint százmilliárd forintos beruházás a magyar állam tiltakozása miatt meghiúsult, ám negyedszázad múltán ismét előkerült a fiókból. Hivatalosan a Kapronca-Kőrös megyei önkormányzat fordult a horvát parlamenthez az ügyben, hogy a Dráva ezen részén Eszékig öt, egyenként 50 megawattos erőmű épüljön. Ami azt jelentené, hogy a közös határszakaszon négy helyen, Gyékenyesnél, Somogyudvarhelynél, Barcsnál és Drávaszabolcsnál épülne vízerőmű.
– Érthetetlen, hogy a horvátok miért nem a hegyeikbe építenek átfolyós erőműveket, vagy pláne szélerőműveket – mondta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke, aki szervezetével részt vett a hétvégi tiltakozáson. – Ezen a sík szakaszon az erőművekhez víztározót kellene építeni, hiszen nem elég nagy a sodrás. Vagyis a turbinák feletti szakaszon tulajdonképpen egy mesterséges tavat kell kialakítani, ami azt jelenti, a jelenlegi folyami élővilág teljesen eltűnik, s helyét klasszikus, tavi ökoszisztéma veszi át. És eltűnik a Dráva egyedülálló élővilága, pedig a folyóban több, a Kárpát-medencében őshonosnak számító, veszélyeztetett faj él, mint például a dunai ingola, a drávai tegzes, vagy különböző küllőfajok.
– Az érintett települések persze ellenzik az erőműveket, viszont a horvát kormány arra hivatkozik, hogy energiaszegény az ország – folytatta Toldi Miklós. – Más kérdés, hogy ezek az 50 megawattos erőművek mennyire tudnak segíteni ezen az állapoton. Sokkal inkább szerintem arról van szó, hogy egy ilyen beruházás komoly lehetőséget jelent egyes cégeknek, így elég erős a gazdasági presszió a döntéshozókon. A Dráva Szövetség elnöke utóbbira példaként Szlovéniát említette, ahol a Mura magyar határ közeli szakaszára terveztek egy vízerőművet, ám a kormányváltás után az új környezetvédelmi miniszter kijelentette, amíg pozíciójában van, nem engedélyezi a beruházást, sőt beterjeszti a parlament elé a szlovén vízerőmű-építési koncessziók visszavonását. A miniszter a közelmúltban benyújtotta a lemondását, ugyanis korrupciós vádakkal illették – éppen az egyik koncesszióbirtokos cég részéről.
Témák
Dráva
Frissítve: 2019.03.26 09:30