Jellemző, hogy sokáig szinte semmilyen probléma nincs; úgy tűnik, a teherbírásunk, a stressztűrő képességünk végtelen. A férfiaknál a kardiológiai problémák jellemzően 40 éves kor körül és fölötte jelentkeznek, a nők 55 éves koruk körül és utána szembesülhetnek a tünetekkel.
Milyen tüneteket kell komolyan venni?
A mellkasi fájdalom és szorítás érzése nem ritka a középkorú vagy akár fiatalabb, stresszes életet élő személyeknél. Az esetek nagy részében valóban csak a feszültség okozza, de előfordulhat, hogy pánik szindróma, vagy akár szívprobléma áll a háttérben. A szívbetegség miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzően nem pihenés közben, hanem aktivitás során alakul ki, a tünet lassan teljesedik ki, és inkább nyomásérzés jelentkezik, mint szorítás - mondta a KardioKözpont szakorvosa.
A mellkasi fájdalom lesugározhat a nyakba, az állkapocsba vagy a vállakba. Ritkábban, de az is előfordulhat, hogy a mellkasban nem is jelentkezik panasz. A nyak- és az állkapocsfájdalom ugyanakkor utalhat angina pectorisra, amikor a szív nem jut elég oxigéndús vérhez. Mivel ezt legtöbbször a koszorúér-meszesedés miatt kialakult szűkület okozza, feltétlenül kardiológiai vizsgálatot igényel.
Erős szívdobogásérzés esetén az érintett rövid ideig gyors és szabálytalan szívdobogást észlel, esetleg egy-egy nagyobb bedobbanással vagy kimaradással. Néhányan repkedő érzésről számolnak be, van, akit a szívdobogás erőssége, van, akit a gyorsasága ijeszt meg. Maga a stressz is okozhat ilyen tünetet, de mivel számos betegség is állhat a háttérben, ajánlott utánajárni a kiváltó oknak.
Sokan csak az öregedésnek tudják be, ha a korábban gond nélkül végzett mozgás egyre jobban fárasztja őket, esetleg határozottan csökken a teljesítmény. Holott emögött az is állhat, hogy a szív romló teljesítőképessége miatt nem képes elég vért pumpálni a testbe. Ha pedig valaki pihenés után is kimerültnek érzi magát, mindenképpen érdemes kivizsgáltatnia magát.
A merevedési zavar a szívbetegség egyik jellemző tünete is lehet. Persze más ok is vezethet ehhez a panaszhoz, mint például a teljesítményszorongás és bizonyos urológiai folyamatok. Az erektilis diszfunkció egyik leggyakoribb szív-érrendszeri oka mégis az érelmeszesedés, ami szűkíti és merevíti az ereket, és az endothel diszfunkció, ami megakadályozza az erek megfelelő ellazulását, ami megnehezíti a véráramlást.
Az alvási apnoé során az érintettek egy hosszabb légzéskimaradás után levegőért kapkodva ébrednek. Ez pedig nem csak az alvás minőségét rontja, de növeli a magasvérnyomás-betegség, a szívinfarktus, a stroke, a pitvarfibrilláció rizikóját is. Éjjel gyakrabban alakulhatnak ki szívritmuszavarok is, ami veszélyes állapot. Ha rendszeres éjjeli ritmuszavarra derül fény, a kardiológus alvásvizsgálatot javasolhat.
A megfelelő terápia nem csupán kardiológiai eljárásokra, gyógyszerekre épülhet, de az életmódorvoslás eszközeit - a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápiát – alkalmazva a munkaképesség visszaszerezhető, a kóros folyamatok megállíthatók – mondta Vaskó Péter.
