Előfizetés

Legalább az ünnepek alatt muszáj – lenne – lazítani

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.12.19. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Sokan éreznek szorongást a közelgő ünnepek miatt, hiszen nem mernek, nem tudnak kiszakadni a mindennapok rohanásából. A menedzserbetegség gyógyszeresen és életmód terápiával eredményesen kezelhető.
„Ma már egyértelműen kijelenthető: a stressz önálló rizikófaktor számos betegség kialakulásában, így a szív- és érrendszeri betegségek esetében. Az úgynevezett menedzserkardiológia a stressz kardiológiai következményeit vizsgálja

– mondta Vaskó Péter kardiológus.

Jellemző, hogy sokáig szinte semmilyen probléma nincs; úgy tűnik, a teherbírásunk, a stressztűrő képességünk végtelen. A férfiaknál a kardiológiai problémák jellemzően 40 éves kor körül és fölötte jelentkeznek, a nők 55 éves koruk körül és utána szembesülhetnek a tünetekkel. 

Milyen tüneteket kell komolyan venni?

A mellkasi fájdalom és szorítás érzése nem ritka a középkorú vagy akár fiatalabb, stresszes életet élő személyeknél. Az esetek nagy részében valóban csak a feszültség okozza, de előfordulhat, hogy pánik szindróma, vagy akár szívprobléma áll a háttérben. A szívbetegség miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzően nem pihenés közben, hanem aktivitás során alakul ki, a tünet lassan teljesedik ki, és inkább nyomásérzés jelentkezik, mint szorítás - mondta a KardioKözpont szakorvosa.
A mellkasi fájdalom lesugározhat a nyakba, az állkapocsba vagy a vállakba. Ritkábban, de az is előfordulhat, hogy a mellkasban nem is jelentkezik panasz. A nyak- és az állkapocsfájdalom ugyanakkor utalhat angina pectorisra, amikor a szív nem jut elég oxigéndús vérhez. Mivel ezt legtöbbször a koszorúér-meszesedés miatt kialakult szűkület okozza, feltétlenül kardiológiai vizsgálatot igényel.
Erős szívdobogásérzés esetén az érintett rövid ideig gyors és szabálytalan szívdobogást észlel, esetleg egy-egy nagyobb bedobbanással vagy kimaradással. Néhányan repkedő érzésről számolnak be, van, akit a szívdobogás erőssége, van, akit a gyorsasága ijeszt meg. Maga a stressz is okozhat ilyen tünetet, de mivel számos betegség is állhat a háttérben, ajánlott utánajárni a kiváltó oknak. 
Sokan csak az öregedésnek tudják be, ha a korábban gond nélkül végzett mozgás egyre jobban fárasztja őket, esetleg határozottan csökken a teljesítmény. Holott emögött az is állhat, hogy a szív romló teljesítőképessége miatt nem képes elég vért pumpálni a testbe. Ha pedig valaki pihenés után is kimerültnek érzi magát, mindenképpen érdemes kivizsgáltatnia magát.
A merevedési zavar a szívbetegség egyik jellemző tünete is lehet. Persze más ok is vezethet ehhez a panaszhoz, mint például a teljesítményszorongás és bizonyos urológiai folyamatok. Az erektilis diszfunkció egyik leggyakoribb szív-érrendszeri oka mégis az érelmeszesedés, ami szűkíti és merevíti az ereket, és az endothel diszfunkció, ami megakadályozza az erek megfelelő ellazulását, ami megnehezíti a véráramlást.
Az alvási apnoé során az érintettek egy hosszabb légzéskimaradás után levegőért kapkodva ébrednek. Ez pedig nem csak az alvás minőségét rontja, de növeli a magasvérnyomás-betegség, a szívinfarktus, a stroke, a pitvarfibrilláció rizikóját is. Éjjel gyakrabban alakulhatnak ki szívritmuszavarok is, ami veszélyes állapot. Ha rendszeres éjjeli ritmuszavarra derül fény, a kardiológus alvásvizsgálatot javasolhat.
A megfelelő terápia nem csupán kardiológiai eljárásokra, gyógyszerekre épülhet, de az életmódorvoslás eszközeit - a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápiát – alkalmazva a munkaképesség visszaszerezhető, a kóros folyamatok megállíthatók – mondta Vaskó Péter.

Puhán regulázza az autógyárakat az EU

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.12.19. 10:30

Fotó: Shutterstock
Az új személyautók esetében 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest.
Megállapodtak az EU intézményei a személyautók és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről: eszerint az új személyautók esetében 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárművek esetében 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást 2030-ra a 2021-es szinthez képest. A még hivatalos jóváhagyásra váró egyezségről az Európai Bizottság számolt be, hangsúlyozva, hogy ez fontos lépés a közlekedési szektor modernizálása felé, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé válhasson.  A brüsszeli testület eredeti javaslata 30 százalékról szólt mindkét kategória esetében. Az intézményközi tárgyalásokon az Európai Parlament 40 százalékot próbált elérni, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig 35 százalékot a személyautók, 30 százalékot a kisteherautók vonatkozásában. A kompromisszum értelmében 2025-re közbülső célként 15 százalékos csökkentést kell elérni. A célszámok a különböző vállalatok által legyártott járművek átlagára vonatkoznak majd, így továbbra is lesznek magasabb kibocsátású modellek, ugyanakkor ezeket zéró- vagy alacsony kibocsátásúakkal kell majd ellensúlyozni. Az elfogadott értékek lényegesen magasabbak annál, mint amit az autóipar és több tagállam, például Németország szeretett volna. Számos környezetvédelmi szervezet azonban ezeknél is tovább ment volna.  - A végcél, hogy Európában gyártsák a legjobb, legtisztább, legversenyképesebb járműveket, itt használják a legmodernebb infrastruktúrát, illetve hogy csökkenjen a légszennyezettség - közölte Maros Sefcovic energiaunióért felelős uniós biztos. A lépés egyértelmű politikai jelzést küld az iparnak, a befektetőknek és a fogyasztóknak. 

Rekordot dönt az emberiség szén-dioxid-kibocsátása 2018-ban

Az elmúlt hét évben csekély mértékben növekedett a globális szén-dioxid-kibocsátás, idén azonban már mintegy 2,7 százalékos emelkedésre számítanak a kutatók. A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb tanulmányában arra figyelmeztetett, hogy a század végére akár a 3-5 Celsius-fokot is elérheti a globális átlaghőmérséklet emelkedése, ez jelentősen meghaladja a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött 2 Celsius-fokos maximumot. A fosszilis üzemanyagokból és az iparból eredő szén-dioxid-kibocsátás előre jelzett növekedése 2018-ban 2,7 százalék, de vannak bizonytalanságok, a növekedési ráta 1,8-3,7 százalék között lehet. A szén-dioxid-kibocsátás az ember által előidézett üvegházhatású gázok jelentős részét teszi ki. A számítások alapján a kibocsátás idén rekordnagyságúra, 37,1 milliárd tonnára fog növekedni, míg az összes emberi tevékenységből eredő emisszió a 41,5 milliárd tonnát érheti el. A kibocsátás növekedéséhez szinte valamennyi ország hozzájárul, Kínában például 4,7 emelkedik idén a kibocsátás, míg az Európai Unióban 0,7 százalékos növekedésre számítanak. A globális szén-dioxid-kibocsátás az elmúlt 20 évben 55 százalékkal emelkedett, míg a földi átlaghőmérséklet 0,38 Celsius-fokkal lett magasabb.  

Stroke-os betegek gyógyulását segítheti egy magyar fejlesztés

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.12.18. 21:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Magyar fejlesztésű hatóanyag segítheti a stroke-on átesett betegek sérült agyi területeinek gyógyulását.
Málnási Csizmadia András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) biokémiai tanszékének kutató professzora az M1 szombati műsorában elmondta, hogy egy korábbi kutatásból kiindulva fejlesztettek ki új hatóanyagot, amely új hatásmechanizmussal, úgynevezett motorfehérjékkel dolgozik.
"Ezek a hatóanyagok, amiket kifejlesztettünk, az agy regenerációjára és vérátáramlás-javítására szolgálnak, miatt a stroke utáni gyógyulást jelentősen elősegíti."

Gyimesi Máté, az ELTE TTK biokémiai tanszékének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy stroke esetén az erek elzáródnak, az agyszövet sérül, az idegsejtek elkezdenek pusztulni. 
"Ezek a hatóanyagok, amiket most fejlesztünk, alkalmasak arra, hogy szabályozzák az idegsejtek nyúlványnövekedését és újra kapcsolódni tudjanak, de ugyanezek a molekulák alkalmasak arra is, hogy az eret elzáró simaizom sejteket relaxálják, és újra lehetővé tegyék, hogy a véráram elinduljon a sérült agyi területen. Így a regenerációt elő tudják segíteni az idegsejteknél és a véráramot is helyre tudják tenni."

Málnási Csizmadia András elmondta, hogy Szent-Györgyi Albert fedezte fel, izolálta és jellemezte az első motorfehérjét, amely az izmok működtetéséért felelős. Azonban csupán mintegy 20 évvel ezelőtt fedezték fel azt, hogy a szervezetben nagyon sok ilyen motorfehérje található, amelyek sokféle funkcióért, például sejtmozgásokért, sejtfeszüléséért vagy az idegi regenerációért felelősek.
"Ezek különböző típusú motorfehérjék, ezért különböző típusú gyógyszerszerű hatóanyagokat tudunk kifejleszteni és előállítani belőlük. Mi az agyi motorfehérjékre fejlesztettünk hatóanyagokat"

Gyimesi Máté elmondta, hogy a kutatás egyelőre az állatkísérletek szakaszában van, és az eredmények azt mutatják, hogy a motoros funkciókat képesek javítani ezek a hatóanyagok a stroke után. Jelenleg azt vizsgálják, hogy hogy a véráram hogyan áll vissza az agyban egy agyvérzés után. 
Málnási Csizmadia András kifejtette, hogy a stroke utáni regenerációban még nagyon hiányzik egy olyan hatóanyag, amely segíti a gyógyulást. A szakemberek kísérletei arra irányulnak, hogy a stroke-on átesett betegek egy speciális hatóanyaggal gyorsítani tudják az agy regenerációját a vérrög műtéti úton történő eltávolítása után. Jelenleg külföldi kollaborációval főemlősökön tervezik a kísérletek folytatását, ha ezek sikeresek lesznek, néhány éven belül már a humán vizsgálatok is elkezdődhetnek.