„Katalizátor üggyé vált a rabszolgatörvény” - avagy hogy lépett túl az ellenzék a szájkaratén

Publikálás dátuma
2018.12.20 07:30

Fotó: / Draskovics Ádám
Az ellenzéki politikusok nem beszéltek az összefogásról, hanem összefogtak – egy elemző szerint ez is hat a tüntetéssorozat erejére.
"Katalizátor üggyé vált" a rabszolgatörvény – vont mérleget Reiner Roland, az Integrity Lab alapítója az egy hete kirobbant tiltakozássorozatról. Ugyanerről, de másképp beszélt érdeklődésünkre Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa, amikor úgy fogalmazott:
– Az, aki annyira elégedetlen a kormánnyal, hogy hajlandó tüntetésen is részt venni, valószínűleg nem egyetlen törvény miatt teszi ezt. A demonstrálók transzparensei, jelszavai, a meghirdetett rendezvények sem csak erre hivatkoztak. Ugyanakkor a rabszolgatörvény sokaknak lehetett az utolsó csepp a pohárban: közvetlenül érinti az emberek mindennapi problémáit, emiatt olyanokat is az utcára vitt, főként a vidéki városokban, akik egyébként nem szoktak demonstrálni. A kormány érvelése a túlórákkal kapcsolatban pedig csak olaj volt a tűzre egy olyan országban, ahol sok munkahelyen közismerten ma sem fizetik ki a túlórákat.
A tüntetéssorozat indulását persze egészen másként magyarázzák a kormányközeli Nézőpont Intézetnél. Tóth Erik elemző érdeklődésünkre úgy fogalmazott: „A kezdeti időszakban a túlóra-törvény parlamenti vitáján tapasztalt felelőtlen, de mobilizálásra alkalmas ellenzéki politikusok tevékenysége miatt mentek a Kossuth térre az emberek.”
A mostani tüntetési hullám azért is más, mint az eddigiek, mert a tiltakozók "keményebbnek" tűnnek: a brutális hidegben is kitartóan demonstráltak, több órás sétákra is vállalkoztak – ráadásul a többségében békés résztvevők között voltak, akik dobálták a rendőröket, táblákat döntöttek ki, kukákat borogattak. – Ahogy keményednek az Orbán-rezsim autokratikus hatalomgyakorlási módszerei, úgy fognak radikalizálódni egyes ellenzéki csoportok. Lehet, hogy ezt szeretné a kormány is, hogy igazolhassa a maga verzióját – jelezte Juhász Attila. – Ma Magyarországon a kormánypárti politikusok, kormányközeli emberek bármilyen törvénytelenséget elkövethetnek, ez értelemszerűen dühöt vált ki sokakból. Ez végül komoly társadalmi feszültségekhez vezet majd, jóval nagyobbakhoz, mint a jelenlegi. Fontos hangsúlyozni azt is: nemcsak a civilek viselkedtek az elmúlt évekhez képest másképp, hanem az ellenzéki politikusok is. A parlamenti akció után újabb váratlant húztak: bementek az  MTVA épületébe azt követelve, hogy beolvashassák ötpontos követelésüket, és végül két ellenzéki képviselőt biztonsági őrök dobtak ki az épületből. Noha ezzel az megmozdulással magán tarthatta a reflektorfényt az ellenzék, Juhász Attila úgy vélte, itt már elkövettek egy hibát. – Tévedés volt úgy kijönni az épületből, hogy megint az ellenzéki kerekasztalról és főpolgármester-választásról lett szó az ötpontos követelés helyett. A szakértők egyébként – a Nézőpont Intézet elemzője kivételével – abban egyetértettek: az ellenzéknek jót tett az utóbbi pár nap, és nem folytathatják úgy a politizálást, ahogy eddig tették. A nézőpontos Tóth Erik szerint „a helyes magatartás az ünnepi időszak tiszteletben tartása lenne, az ellenzéki szereplők felelőssége pedig a tüntetések békés jellegének fenntartása volna.” Reiner Roland úgy vélte, három dolgot tanulhat az ellenzék: – Egyrészt meg kell érteni, hogy mindennapjainkat közvetlenül érintő ügyek jobban érdeklik az embereket, mint a szimbolikus, jogállami kérdések. Másrészt azt: az ország nem csak Budapestből áll. Harmadrészt pedig, hogy minél kevesebbet foglalkozzon az ellenzéki politika saját magával. Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa úgy fogalmazott: a kormányellenes tiltakozások felerősödésében szerepe van annak, hogy az ellenzéki politikusok nem beszéltek az összefogásról, hanem összefogtak, konkrét célok érdekében. Ez lehetőséget teremthet az ellenzéki pártok számára, hogy a kormányellenes érzelmű szavazók körében hitelesebbé váljanak, de csak akkor, ha az újfajta politizálást hosszú távon is fenn tudják tartani.

Mindenhol tüntetnek

A rabszolgatörvény néven hírhedté vált törvény botrányos megszavazása után nemcsak Budapesten kezdődtek a tüntetések. A vidék is megmozdult: Sopronban, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Vácon, Kecskeméten, Orosházán, Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán is tüntettek. Sőt Európa-szerte tüntettek: Bécsben bejelentett demonstrációt szerveztek Orbán Viktor érkezése alkalmából, de Helsinkiben, Dublinban, Hágában, Stuttgartban, Edinburgh-ban, Zürichben, Bernben, Münchenben, Párizsban és Reykjavíkban is tiltakozást hirdettek. A fővárosban legközelebb péntek éjszaka lesz demonstráció "Ne írd alá János!" címmel. Ezzel a szervezők – civilek és ellenzéki pártok , Áder János köztársasági elnökre próbálnak nyomást gyakorolni.

2018.12.20 07:30
Frissítve: 2018.12.20 08:47

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35

Ilyen EP-listát akar az MSZP elnöksége

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:27

Fotó: / Tóth Gergő
A pártelnökkel semlegesítenék a széttartó törekvéseket.
Mindjárt véleményt mond az MSZP választmánya a szombati kongresszus elé kerülő EP-listáról – amit Tóth Bertalan vezet. Az, hogy a pártelnök került a szocialista névsor élére, elejét vette, hogy huzakodás alakuljon ki a listavezető személye körül. Emlékeztetőül: a helyi szervezetek érdemi többsége azt jelezte korábban, hogy Ujhelyi István legyen az első az EP-lajstromban, és ezt támogatta az elnökség is. Csakhogy az utolsó pillanatokban Szanyi Tibor is bejelentkezett listavezetőnek, célját a választmány segítségével érte volna el – azért lobbizott, hogy a választmány emelje pajzsra a listavezetőt. (Megjegyzendő: a szabályok szerint az elnökségnek és a választmánynak együttesen kell döntenie a listára, egyik sem erőszakolhatja rá az akaratát a másikra.) Bár a többségi vélemény szerint Ujhelyi behúzta volna a listavezetői pozíciót, így azonban nem lesz konfliktus, illetve az elnök személye segíthet abban, hogy átmenjen a lista. Amelyiknek második helyén Ujhelyi István áll, így őt követi Szanyi Tibor, utána Tüttő Kata jön, majd Kálló Dániel következik, és a hatodik hely Gurmai Zitáé. Érdemes Kállót kiemelni, aki a Független Diákparlament szóvivője volt, és a civil erőt képviseli. (Az egyelőre kérdéses, mit szól hozzá a választmány.) Mint emlékezetes, ő az a fiatalember, akit tavaly februárban az Echo TV Napi aktuális című műsorában próbált sarokba szorítani a műsorvezető - kétes sikerrel. A nagy vihart kavart adás felvételét a csatorna törölte ugyan saját oldaláról, de ezen a linken még megnézhető.
Természetesen listán mindenki csúszik egyet előre. Hiszen Tóth Bertalan szimbolikus szereplő – az EP-választás után visszalép. A jelenlegi számítások szerint az MSZP mintegy három képviselői helyre számíthat, ebből vélhetően egyet átenged majd a közös listához csatlakozó Párbeszédnek, így Ujhelyi István és Szanyi Tibor újrázhat Brüsszelben.
2019.02.15 19:27
Frissítve: 2019.02.15 19:40