„Katalizátor üggyé vált a rabszolgatörvény” - avagy hogy lépett túl az ellenzék a szájkaratén

Publikálás dátuma
2018.12.20 07:30

Fotó: Draskovics Ádám
Az ellenzéki politikusok nem beszéltek az összefogásról, hanem összefogtak – egy elemző szerint ez is hat a tüntetéssorozat erejére.
"Katalizátor üggyé vált" a rabszolgatörvény – vont mérleget Reiner Roland, az Integrity Lab alapítója az egy hete kirobbant tiltakozássorozatról. Ugyanerről, de másképp beszélt érdeklődésünkre Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa, amikor úgy fogalmazott:
– Az, aki annyira elégedetlen a kormánnyal, hogy hajlandó tüntetésen is részt venni, valószínűleg nem egyetlen törvény miatt teszi ezt. A demonstrálók transzparensei, jelszavai, a meghirdetett rendezvények sem csak erre hivatkoztak. Ugyanakkor a rabszolgatörvény sokaknak lehetett az utolsó csepp a pohárban: közvetlenül érinti az emberek mindennapi problémáit, emiatt olyanokat is az utcára vitt, főként a vidéki városokban, akik egyébként nem szoktak demonstrálni. A kormány érvelése a túlórákkal kapcsolatban pedig csak olaj volt a tűzre egy olyan országban, ahol sok munkahelyen közismerten ma sem fizetik ki a túlórákat.
A tüntetéssorozat indulását persze egészen másként magyarázzák a kormányközeli Nézőpont Intézetnél. Tóth Erik elemző érdeklődésünkre úgy fogalmazott: „A kezdeti időszakban a túlóra-törvény parlamenti vitáján tapasztalt felelőtlen, de mobilizálásra alkalmas ellenzéki politikusok tevékenysége miatt mentek a Kossuth térre az emberek.”
A mostani tüntetési hullám azért is más, mint az eddigiek, mert a tiltakozók "keményebbnek" tűnnek: a brutális hidegben is kitartóan demonstráltak, több órás sétákra is vállalkoztak – ráadásul a többségében békés résztvevők között voltak, akik dobálták a rendőröket, táblákat döntöttek ki, kukákat borogattak. – Ahogy keményednek az Orbán-rezsim autokratikus hatalomgyakorlási módszerei, úgy fognak radikalizálódni egyes ellenzéki csoportok. Lehet, hogy ezt szeretné a kormány is, hogy igazolhassa a maga verzióját – jelezte Juhász Attila. – Ma Magyarországon a kormánypárti politikusok, kormányközeli emberek bármilyen törvénytelenséget elkövethetnek, ez értelemszerűen dühöt vált ki sokakból. Ez végül komoly társadalmi feszültségekhez vezet majd, jóval nagyobbakhoz, mint a jelenlegi. Fontos hangsúlyozni azt is: nemcsak a civilek viselkedtek az elmúlt évekhez képest másképp, hanem az ellenzéki politikusok is. A parlamenti akció után újabb váratlant húztak: bementek az  MTVA épületébe azt követelve, hogy beolvashassák ötpontos követelésüket, és végül két ellenzéki képviselőt biztonsági őrök dobtak ki az épületből. Noha ezzel az megmozdulással magán tarthatta a reflektorfényt az ellenzék, Juhász Attila úgy vélte, itt már elkövettek egy hibát. – Tévedés volt úgy kijönni az épületből, hogy megint az ellenzéki kerekasztalról és főpolgármester-választásról lett szó az ötpontos követelés helyett. A szakértők egyébként – a Nézőpont Intézet elemzője kivételével – abban egyetértettek: az ellenzéknek jót tett az utóbbi pár nap, és nem folytathatják úgy a politizálást, ahogy eddig tették. A nézőpontos Tóth Erik szerint „a helyes magatartás az ünnepi időszak tiszteletben tartása lenne, az ellenzéki szereplők felelőssége pedig a tüntetések békés jellegének fenntartása volna.” Reiner Roland úgy vélte, három dolgot tanulhat az ellenzék: – Egyrészt meg kell érteni, hogy mindennapjainkat közvetlenül érintő ügyek jobban érdeklik az embereket, mint a szimbolikus, jogállami kérdések. Másrészt azt: az ország nem csak Budapestből áll. Harmadrészt pedig, hogy minél kevesebbet foglalkozzon az ellenzéki politika saját magával. Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa úgy fogalmazott: a kormányellenes tiltakozások felerősödésében szerepe van annak, hogy az ellenzéki politikusok nem beszéltek az összefogásról, hanem összefogtak, konkrét célok érdekében. Ez lehetőséget teremthet az ellenzéki pártok számára, hogy a kormányellenes érzelmű szavazók körében hitelesebbé váljanak, de csak akkor, ha az újfajta politizálást hosszú távon is fenn tudják tartani.

Mindenhol tüntetnek

A rabszolgatörvény néven hírhedté vált törvény botrányos megszavazása után nemcsak Budapesten kezdődtek a tüntetések. A vidék is megmozdult: Sopronban, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Vácon, Kecskeméten, Orosházán, Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán is tüntettek. Sőt Európa-szerte tüntettek: Bécsben bejelentett demonstrációt szerveztek Orbán Viktor érkezése alkalmából, de Helsinkiben, Dublinban, Hágában, Stuttgartban, Edinburgh-ban, Zürichben, Bernben, Münchenben, Párizsban és Reykjavíkban is tiltakozást hirdettek. A fővárosban legközelebb péntek éjszaka lesz demonstráció "Ne írd alá János!" címmel. Ezzel a szervezők – civilek és ellenzéki pártok , Áder János köztársasági elnökre próbálnak nyomást gyakorolni.

Frissítve: 2018.12.20 08:47

Ebben sem mondtak igazat: szó sincs arról, hogy egyéni számlán kezeljék a volt magánnyugdíj-pénztári tagok pénzét

Publikálás dátuma
2019.04.18 22:04
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Nincs is értelme, de ezt mindig is tudni lehetett.
Az egyik fő ígéret az volt a magánnyugdíjak államosításánál, hogy a megtakarításokat egyéni számlákon kezelik majd az állami rendszerben. Ez azóta sem valósult meg, viszont az akkor államosított 3000 milliárd forintot rég elköltötték, ezért Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdéssel kereste meg Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát a témában - számolt be az RTL Klub híradója. Rétvári válasza szerint viszont a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása  a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. (A mondatnak valójában úgy kellene hangzania, hogy az állami rendszerben egyéni számla nem létezhet.) Ennek ellenére senkit nem ér kár - közölte Rétvári -, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint a jelenlegi rendszerből azt lehet látni, hogy ki, milyen nyugdíjra számíthat majd, így nincs is szükség az egyéni, virtuális számlákra. Mesterházy szerint ez azt jelenti, hogy az államosítás idején nyíltan hazudtak annak céljáról és módjáról az embereknek. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerben egyéni számlának valóban nincs értelme, ilyet nem is lehet ígérni.  A mai Kormányinfón Gulyás Gergely is azt közölte, hogy ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kiróvó rendszeren a következő években nem változtatnak. 

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35