Kiderült: öregedésgátló hatású egy kedvelt zöldség

Publikálás dátuma
2019.01.04. 13:13
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A gombák jelentős mennyiségben tartalmaznak olyan antioxidánsokat, amelyek segíthetnek az egészség megőrzése mellett az öregedés késleltetésében is.
A Penn State kutatói 13 gombafaj vizsgálatakor azt találták, hogy nagy mennyiségben tartalmaznak két fontos antioxidánst: ergotioneint és glutationt. Az egyes fajtákban azonban nem azonos mennyiségű az értékes anyag; a vadon élőkben van a legtöbb - írta a Professorhealth.org.
"Megállapítottuk, hogy a porciniben a legmagasabb"

- mondta Robert Beelman, a kutatás vezetője.

A gyakoribb gombafajok kevesebb antioxidánst tartalmaznak, de még mindig többet, mint más ételek - mondta Beelman, hozzátéve, hogy a jótékony hatásuk hő hatására is megmarad. Az eredmények szerint a két antioxidáns aránya is összefügg, a glutationban gazdag gombák ergotionein-tartalma is magasabb. 
A szervezet energiaképző folyamatai közepette úgynevezett szabadgyökök keletkeznek, amelyek károsíthatják a sejteket, a fehérjéket és még a DNS-t is. Az antioxidánsok ennek ellensúlyozására alkalmasak.
Beelman szerint a jövőbeli kutatások segíthetnek a Parkinson- és az Alzheimer-kór kialakulási valószínűségének csökkentésében.
"Az már látható, hogy azokban az országokban, ahol több ergotionein szerepel az emberek étrendjében, mint például Franciaországban és Olaszországban, alacsonyabb az idegrendszeri betegségek előfordulása, míg ahol ezeknek az antioxidánsoknak alacsonyabb a fogyasztása, így például az Egyesült Államokban, nagyobb a Parkinson- és az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége"

- mondta Beelman.

A kutató hozzátette, hogy azt azonban, hogy ennek van-e ok-okozati összefüggése, még nem tudják. Azokban az országokban, ahol alacsony az ilyen betegségek előfordulási valószínűsége, napi 3 milligramm antioxidánst fogyasztanak, ami öt gombát jelent naponta.
Szerző

Kína leszállt a Hold sötét oldalán

Publikálás dátuma
2019.01.03. 20:36
Szimulált kép a Csang’o-4 űrszonda 2019. január 3-i Holdra szállásáról
Fotó: Jin Liwang / AFP/ XINHUA
A kínaiak űrszondája elsőként érkezett meg az égitest soha nem látható térfelére, mérései tudománytörténeti mérföldkőnek számítanak majd.
Leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán a Csang’o-4 űrszonda, elsőként a világűr kutatásának történetében – jelentette be a kínai űrkutatási hivatal. A december 8-án útnak indított űrszonda pekingi idő szerint csütörtök délelőtt 10 óra 26 perckor landolt, és már továbbította az első jeleket a kapcsolattartását biztosító, júniusban pályára állított Csüecsiao (Szarka-híd) műhold segítségével – adta hírül a CCTV kínai központi televízió. A Csang’o-4 egy leszálló egységből és egy holdjáróból áll. Tudományos feladata többrétű lesz, segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat. 
A kínai holdkutatási program nemzetközi együttműködésben valósul meg. A misszió négy tudományos programjának műszereit holland, német, svéd és szaúd-arábiai kutatók fejlesztették. Amellett, hogy a sikeres landolás fontos lépés Kína űr-nagyhatalommá válásában, az innen nyert adatok valóban tudománytörténeti jelentőségűek lehetnek: hiába van viszonylag közel, mindeddig nem sikerült szondát küldeni rá.  

Nem is szürke mogyoró, hanem piros hóember az Ultima Thule

Kiderült, amire sokan számítottak, hogy az aszteroida igazából két sziklagolyóbis összekapcsolódva, valamint az is, hogy különböző mértékben veri vissza a fényt, és hogy a jelenlegi álláspont szerint olyasmi vöröses színe lehet, mint a Marsnak. A New Horizons újabb felvételeket küldött a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestjéről, a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű kisbolygóról, amely felett kedd hajnalban repült át az amerikai űrszonda. Ezek szerint alakja inkább hasonlít egy “hóember” formájához, mint egy mogyoróéhoz – adta hírül a BBC honlapja. A Kuiper-övben található jeges bolygókezdemény 6,5 milliárd kilométerre van a Földtől. A kisbolygóövben mintegy 800 ismert objektum van, amelyek kulcsként szolgálhatnak ahhoz, miként jöttek létre az égitestek mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt.

Szerző
Témák
Kína Hold

Meghalt az internet egyik alapító atyja

Publikálás dátuma
2019.01.01. 13:43

Fotó: Shutterstock
Nyolcvanegy éves korában meghalt Larry Roberts amerikai tudós, az internet egyik atyja, aki az 1960-as években vezette az amerikai Fejlett Kutatási Projektek (ARPA) Ügynökségét, amelynek feladata volt az ősinternet, az Arpanet létrehozása.
Roberts december 26-án halt meg szívrohamban - közölte családja.
Ő volt az, aki számtalan mérnököt toborzott arra a feladatra, hogy megépítse a rendszer hardverjét és a működtető programot. Az Arpanet technológiája alapozta meg napjaink világhálójának működését. Larry (Lawrence) Robertset tartják Bob Kahnnal, Vint Cerffel és Len Kleinrockkal az internet alapító atyjainak - olvasható a BBV hírportálján. Roberts szülei vegyészek voltak, de ő az elektronikát választotta, annak modern, előrenéző volta miatt. "Valami újat akartam, nem öreg tudományt, mint a vegyészet" - mondta egyszer egy interjúban. Robertsnek tulajdonítják az Arpanet szerkezetének és az útvonal választóknak a megtervezését. Az Arpanet az egyetemek és a fontosabb intézmények központi számítógépei között teremtette meg a kapcsolatot. Az 1969 szeptemberében megszületett rendszert még telefonvonalak kötötték össze. A rendszert eredetileg csak az állományok átvitelére fejlesztették ki. A felhasználók azonban hamarosan többet, elektronikus levelezést akartak. 1983-ban alakult ki egyfajta internet, amelynek gerincét az Arpanet adta.
Témák
internet gyász