Karácsonyi ajándékot adott a robotgeológus űrszonda a kutatóknak

Publikálás dátuma
2018.12.21. 15:19

Fotó: NASA
Elhelyezte első mérőműszerét az InSight amerikai robotgeológus űrszonda a marsi talajon, a kutatók szerint ezzel újabb mérföldkövéhez érkezett a misszió - írta az MTI.
Az űrszonda új fotóin látható a vörös bolygó felszínén álló szeizmométer, rézszínű borítását halványan világítja meg a marsi napfelkelte.
„Az InSight a reméltnél is pontosabban hajtja végre a menetrend szerinti programot. Csodálatos karácsonyi ajándék számunkra, hogy biztonságban a talajra helyezte a szeizmométerét”

– idézte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pasadenai laboratóriumában dolgozó Tom Hoffmant, a projekt vezetőjét.

Az űrszonda november 26-i landolása óta a kutatók azon dolgoztak, hogy elhelyezzék a Mars felszínén a két érzékeny műszert. Eközben a RISE (Rotation and Interior Structure Experiment) nevű kísérlet, amelynek nincs önálló mérőműszere, az űrszonda rádióösszeköttetését használva már gyűjti az adatokat a Mars magjáról.
A SEIS (Seismic Experiment for Interior Structure) nevű, valamint a hővezetést mérő HP3 (Heat Flow and Physical Properties Probe) nevű mérőműszerek beindításához először meg kellett bizonyosodni arról, hogy az űrszonda robotkarja rendben működik-e. A projekt mérnökei ezért tesztelték, hogy az utasításokat olyan pontosan hajtja-e végre, ahogy tervezték, a tudósok pedig elemezték az űrjármű körüli talajt, hogy megállapítsák, hova kerüljenek a mérőműszerek. Kedden küldték el a parancsot az InSightnak, szerdán a robotkar óvatosan elhelyezte a SEIS-t az űrszondával szemben olyan messzire, ameddig a kar elért, 1,6 méterre.
„A szeizmométer a misszió legjelentősebb műszere, működésbe helyezése olyan fontos, mint maga a landolás a Marson. Tudományos terveink nagyjából háromnegyede függ a SEIS-től”

– mondta Bruce Banerdt, az InSight vezető kutatója.

A szeizmométer teszi lehetővé, hogy a tudósok a Mars belsejébe pillantsanak és tanulmányozhassák az úgynevezett “marsrengéseket”.
"A Mars felszínére helyezett szeizmométer olyan, mintha a telefont a fülünkhöz tartanánk"

- magyarázta Philippe Lognonné, a SEIS vezető tudósa, a párizsi Földfizikai Kutatóintézet és a Diderot Egyetem munkatársa.

Az elhelyezést követő napokban az InSight azon dolgozik, hogy függőlegesre állítsa a műszert, amely jelenleg 2-3 fokos dőlésben áll. Az első tudományos adatok akkor indulhatnak el a Földre, ha felvette a helyes pozíciót.

Hatalmas, négy ujjú húsevőt találtak az Alpokban

Publikálás dátuma
2018.12.20. 21:02
Illusztráció
Fotó: Getty Images
A 8 méteres lényt halála után vízi állatok rágták meg, lesüllyedt a tenger fenekére, majd belekeveredett egy képződő hegységbe, és végül felrobbantották a bányászok is.
Hatalmas húsevő, négy ujjú dinoszaurusz maradványait tárták fel az olasz Alpokban paleontológusok, akik a mintegy 200 millió éve, a kora jurakorban élt ragadozó dinoszaurusznak a Saltriovenator zanellai nevet adták. Ebből a Saltrio a település neve, ami közelében előkerült a lelet, a ventrator pedig annyit tesz: vadász. 
Ez az első jura időszaki dinoszaurusz, amelyet Olaszországban találtak.

A milánói Természettudományi Múzeum szakemberei szerint ez a legősibb ismert ceratosaurus, és a legnagyobb teremtű - súlya egy tonnát nyomhatott - húsevő dinoszaurusz, amely ebből a földtörténeti időszakból származik - olvasható a Live Science tudományos ismeretterjesztő oldalon. A ceratosaurusok a theropoda dinoszauruszok egy csoportja. Az egyik elmélet szerint a ceratosaurusokhoz tartoznak a késő jura és a késő kréta korok között élt olyan theropodák, mint a ceratosaurus, az elaphrosaurus és az abelisaurus, amelyek fosszíliáit főleg a déli féltekén találták meg.
A maradványokon talált nyomok alapján a tudósok úgy gondolják, hogy az állat teteme a tenger mélyére került, ahol az ott élő tengeri állatok megrágcsálhatták azt. Aztán mintegy 30 millió éve az Alpok formálódni kezdett, és a tengerfenékről hegytetőre került a tetem.
"Csoda, hogy túlélt ennyi eseményláncolatot: elsodorta a tenger, majd úszott a felszínen, elsüllyedt és majszolták a tengeri állatok. A mélytengeri áramlatok megmunkálták, eltemették, majd egy hegyláncba emelkedett és nem olyan rég robbanóanyagok szétrobbantották"

- magyarázta Cristiano Dal Sasso, a múzeum paleontológiai osztályának kurátora. A maradványok feltárása bonyolult művelet volt, mert ipari munkások dinamittal felrobbantották a bányát, amely a megkövült tetemet rejtette, és a robbanás több száz darabra törte a fosszíliákat.
A megkövült csontokra 1996-ban bukkant a Milánótól mintegy 80 kilométerre északkeletre fekvő Saltrio közelében lévő márványbányában egy amatőr fosszíliavadász. Del Sasso és kollégái ez után szállták meg a térséget és tárták fel a maradványokat. A feltárt 132 csont közül sok töredezett, de elég bizonyítékot találtak arra, hogy ennek a dinoszaurusznak négy ujja volt. Az S. zanellai nagy testű volt, mintegy nyolc méter hosszú.

Fájdalmat is csillapít a simogatás

Publikálás dátuma
2018.12.20. 15:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A gyengéd simogatás csökkenti a kisbabák fájdalomérzetét egy új brit tanulmány szerint, amelyről az MTI írt a BBC ismertetése alapján.
Az Oxfordi Egyetem és a liverpooli John Moores Egyetem kutatói 32 kisbaba agytevékenységét vizsgálták, amikor vért vettek tőlük. A kisbabákat két csoportra osztották, a gyerekek felét a vérvétel előtt gyengéden simogatták egy puha kefével. Ebben a csoportban a kicsik 40 százalékkal kevésbé érezték a fájdalmat, agytevékenységük alapján.
"A tapintásnak úgy tűnik fájdalomcsillapító hatása van, ráadásul mellékhatások nélkül"

- összegezte a kutatás tapasztalatait a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, Rebeccah Slater.

 A kutatók azt is megállapították, hogy az optimális fájdalomcsökkentő simogatás sebessége másodpercenként 3 cm.
"A szülők ösztönösen ezzel a tempóval simogatják a kisbabájukat."

 A tudós szerint megértve a gyermekek simogatásának, illetve masszírozásának neurobiológiai alapjait, az orvosok jobban tudnak segíteni a szülőknek abban, hogyan tudják megvigasztalni kisbabájukat. Az említett simogatási sebesség a bőr egy érzékelő neuroncsoportját - a C-tapintási afferenseket - aktiválja, ami korábban a felnőtteknél is fájdalomcsillapító hatásúnak bizonyult. Az azonban eddig nem volt világos, hogy a kisbabákra ugyanolyan hatása van-e, vagy ez csak később fejlődik ki. A kutatással sikerült bizonyítani, hogy a kisbabákban is lehet aktiválni ezeket a neuronokat, és hogy a lassú, gyengéd simogatás képes változást előidézni a kisbabák agyműködésében - jelentette ki Slater.
"Korábbi munkák nyomán kiderült, hogy a tapintás növelheti a szülői kötődést, csökkentheti a stresszt a szülőben és a gyermekben, és csökkentheti a kórházi tartózkodás idejét is"

- mondta a tudós.

 A kutatók most azt tervezik, hogy koraszülött kisbabákkal is megismétlik a kísérletet, akiknek érzékelő pályái még kifejlődőben vannak.