Egy csapat tizenéves lány ül a 15-ös busz hátsó traktusában. Elsőre nem is tudom, mi a legfurcsább bennük, de aztán rájövök: nincs a kezükben a mobil. Helyette elmélyült, történelmi tárgyú beszélgetésben vannak. Ha jól veszem ki, veszélyesnek ítélik Ibrahim pasa és Hatice szerelmét, mondván, a szultán húgát úgysem engedik a törekvő pasához, mert Szulejmán őt Celebinek szánja. Aztán a Szent István körút és a Hegedűs Gyula utca sarkán szerepet osztanak: a legidősebb lesz Mahidevran (a szultán második asszonya), a legszebb természetesen Hürrem szultána, a többit már nem hallom, mert leszállnak. Történik mindez egy gyaurokkal teli, európai város kellős közepén, az úr 2018. esztendejében. Nem sokkal azelőtt, hogy végleg befejeződött minden idők egyik legnépszerűbb történelmi sorozata.
Nem sokkal a fenti, történelminek mondható események után a Belváros egyik kávézójában ülök Fatima Melekkel, a török-magyar gyökerekkel büszkélkedő íróval, a Hürrem boszorkánya és a Szulejmán szíve című könyvek szerzőjével. Fatima Melek természetesen álnév, a szerző kérte, hogy valódi személyazonosságát ne fedjük fel. „Volt néhány balesetem író-olvasó találkozókon, amikor véletlenül kiderült, hogy én és a könyv szerzője egy és ugyanaz a személy vagyunk, de furcsa módon az olvasók ezen sokkal könnyebben átsiklottak, mint azon, hogy a szereplőim néha másképp cselekszenek, mint ahogy azt ők a sorozatban megszokták” – mondja Fatima.
Szurkolunk a szultánnak
Televíziós sorozatból regényt írni egyszerre könnyű és nagyon is bonyolult feladat. Könnyű, mert a szerzőnek nem kell bajlódnia a főbb szereplők, a kor és a környezet kitalálásával. Nehéz viszont, mert állandóan meg kell felelni a sorozat nézői elvárásainak. És – ha igényes szerzőről van szó, márpedig Fatima Melek magát annak tartja – a történelmi hűség is fontos szempont. Rengeteget dolgozott azon, hogy a regényeiben a helyszínek, az épületek, sőt a ruhák is pontosak, korhűek legyenek. Járt Törökország különböző városaiban, elsősorban Isztambulban, de a magyar helyszíneket is bebarangolta. Rengeteg forrásmunkát elolvasott, szinte minden szereplőjét a legapróbb részletekig kidolgozta, de – mint mondja – az olvasót sajnálatos módon mégsem ezek érdeklik. „Nehéz elfogadni, de tény, hogy amíg én azon aggódom, hogy vajon a török szultán és az osztrák császár 1647-es tárgyalásának leírásakor pontosan idézem-e az ott megvitatott világpolitikai kérdéseket, az olvasóim elsősorban akkor elégedettek, ha Hürrem szultána a kérdéses jelenetben ugyanazt a zöld ruhát viseli, mint a sorozatban.”
A latin-amerikai szappanoperákon, a Barátok köztön és a Szomszédokon edződött magyar nézők meglepő módon nagyon hamar megszerették a közel-keleti sztorit. Olyannyira, hogy hiába adta a csatorna éjjel 11-kor az epizódokat, az első években (hét évadot élt meg a széria) a milliót verdeste a nézőszám, és – kisebb hullámvölgyek után – a vége felé is több mint félmillióan izgulták végig hétről hétre a szultán és nagy hatalmú felesége kalandjait. (Sőt 2014-ben kisebb lázadás tört ki, mert az RTL Klub hetekig szüneteltette a sorozatot.) Furcsa, de a nemzeti érzületű magyar nézők képesek voltak a szultánnak szurkolni akkor is, amikor éppen a magyarok ellen indult csatába. És miközben a sorozat nem annyira a történeti hűségre, mint inkább a császári palota belső életére, az intrikákra és a szerelmi szálra épít, a török-magyar Fatima Melek fontosnak tartja a történelmi ismeretterjesztést. „Fatima arra döbbent rá – mondja a szerző –, a magyarok az évek óta futó sorozat dacára sem rakják össze, hogy a Szigeti veszedelem és az Egri csillagok Szulejmánja ugyanaz az ember, mint a mohácsi vész török császára. Hogy amikor Bornemissza Gergőék az Egri csillagokban elmennek Isztambulba, hogy kiszabadítsák Török Bálintot, az ugyanaz az Isztambul, amit a Szulejmánból ismernek. Hogy az Egri csillagok magyarjaival nyugodtan szembejöhetett volna az álruhás Hürrem, mert ő is valós személy volt, és éppen akkor élt.
A sorozat nézőpontja természetesen török: törökök az alkotók és a szereplőgárda is. És ez még akkor is így van, ha a török kormány éppen a „nemzetietlen” nézőpont miatt akarta betiltani a Szulejmánt (Erdoğan pártja hevesen kikelt a sorozat ellen, végül a bíróság az alkotóknak adott igazat, és a sorozat mehetett tovább). Magyarok csak kisebb mellékszerepekben tűnnek fel. Fatima Melek viszont úgy gondolta, fontos, hogy a magyar olvasó a korabeli magyar közélet és a hétköznapok honi hőseit is megismerje, így könyveiben magyar főszereplőket is behozott a történetbe. Ráadásul elsősorban nőket.
Nőkről nőknek
A televíziós szappanoperák, de különösen a kosztümös darabok fő célközönsége a 25–50 éves nők. Ez persze nem jelenti azt, hogy a megfelelő időben nem ül le a tévé elé a 15 éves középiskolás vagy a 70 éves nagyi, de a sorozatkészítők már csak olyanok, hogy szeretnek az átlagnak dolgozni. Fatima Melek tulajdonképpen „készen” kapta az olvasóit, de azért meg is dolgozott értük. „Fatima szinte az összes, Szulejmánnal kapcsolatos Facebook-csoportban beszélget a tagokkal. Író-olvasó találkozókra jár, ahol a résztvevők többsége nő. Tudja, mi érdekli őket. Furcsa, az ember azt gondolná, hogy a nőktől távol áll a háremek világa, ahol az asszonyok csak ülnek és arra várnak, hogy a szultán kegyeskedik rájuk emelni a tekintetét.
A valóság azonban ennél bonyolultabb. „A Szulejmán-sorozat férfi szereplőinek többsége úgynevezett ideális férfi: határozott, kemény, könyörtelen az ellenségeivel, de bőkezű az asszonyaival – mondja Fatima Melek. – Egy királyfi fehér lovon, fején turbánnal. Ha pedig kivennénk a sorozatból az öt-hat fontosabb férfit, maradna húsz-harminc nagyon erős, rámenős, intelligens nő. Sőt! Hürrem sztorija szerintem egy igazi feminista történet. A kis ukrán-orosz lányt elrabolják otthonról, beviszik a palotába, ahol a senkiből végül a birodalom legerősebb, legbefolyásosabb asszonya lesz. Egy nő, aki sokkal okosabb a férfiak többségénél, sőt néha magánál a szultánnál is, hiszen képes őt manipulálni. A végén azt mondja Szulejmánnak, hogy meg kéne támadni Velencét, és ő megtámadja Velencét. Nem a szerelem miatt, hanem mert bízik Hürremben. Mi ez, ha nem a megvalósult álom?” Fatima könyveinek főszereplői is nők. Igaz, elsősorban magyar nők. Köztük rablók, boszorkányok és hétköznapi asszonyok, akik elég erősek ahhoz, hogy maguk formálják a sorsukat. „Szeretem a női szereplőimet, talán jobban is, mint a férfiakat” – mondja a szerző.
Tízszer annyi
A Szulejmán-sorozat mindent elsöprő népszerűsége (az utolsó adatok szerint csaknem 300 millióan követték világszerte) a könyvek eladására is pozitív hatással volt. A Demet Altınyeleklioğlu által jegyzett eredeti Szulejmán-sorozat itthoni példányszáma körülbelül húszszorosa volt az ugyanazon a polcon kínált más lektűrökének. Fatima Melek kiadója is körülbelül nyolcszor-tízszer annyit adott el a két regényből, mint más hasonló szerzők. Hogy mi a titka ennek a népszerűségnek, nem tudni pontosan, de a hatásmechanizmus nagyjából olyan lehet, mint az évek óta futó teleregényeké. A sorozat – így a könyv – szereplői „beköltöznek” az otthonainkba. Szeretnénk tudni, mit csinálnak, amikor nincsenek a képernyőn: két epizód között, a sorozat ideje előtt vagy után.
És ez nem csak nálunk van így. A törökökkel állandó ellenséges Görögországban például a sorozat népszerűsége miatt Szaloniki püspöke és az Arany Hajnal nacionalista párt is tiltakozott, mondván, az felér egy megadással a törököknek. Macedóniában a helyi parlament rendeletben tiltotta meg a török sorozatok vetítését, és 2012-ben hazai programokra cserélte azokat.
