8 éve államtitkár, papíron még sincs se háza, se befektetése Kovács Zoltánnak

Publikálás dátuma
2019.01.03. 12:13

Fotó: Molnár Ádám
Vagyonnyilatkozatában csak egy 10 éves autót és 8 millió forint készpénzt tüntetett fel a fideszes politikus, illetve egy nem túl jövedelmező céges érdekeltséget.
A kormány honlapján közzétették a volt kormányszóvivő, Kovács Zoltán vagyonnyilatkozatát - szúrta ki az Mfor.hu. A 2010 óta több államtitkári pozícióban megforduló, időközben a Miniszterelnöki Kabinetirodán poszthoz jutó, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelő fideszes politikus bevallása szerint
összes vagyona egy több mint 10 éve vásárolt Ford Mondeo, valamint 8 millió forint.

Utóbbit a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénz feltüntetésére szolgáló sorban jelezte az államtitkár. A dokumentum szerint nincs a nevén ingatlan és nincsenek pénzügyi befektetései. Nem tartozik továbbá sem pénzintézetnek, sem magánszemélyeknek - utóbbi egyébként egyre népszerűbb forrásmegjelölési forma a képviselői vagyonnyilatkozatokban, családtagoktól, barátoktól kapott 10 milliók szoktak ezeken a sorokon megjelenni.
Kovács mindezeken túl egyetlen céges érdekeltséget tüntetett fel, egy nem túl jól pörgő oktatási vállalkozásban. Az államtitkár 50 százalékos tulajdoni résszel bír a debreceni székhelyű Unicornus Oktatási és Szolgáltató Betéti Társaságban, melynek kültagja. A vállalkozás 2018-ban 2,7 millió forint árbevétel mellett 115 ezer forintos adózás előtti nyereséget ért el.
Persze az államtitkári beosztásához járó juttatásokban - laptop, szolgálati autó, lakásbérlet, mobil- Kovács is részesül.
Szerző

"Akár azt is be lehetne tiltani, ha valakinek barna a haja" - joghallgatók a magyar törvényekről

Publikálás dátuma
2019.01.03. 11:45

Fotó: Népszava
Pécsi joghallgatókat kérdeztünk törvényhozásról, ügyészségről, bíróságról, sajtóról. Beszéltek félelemről, az idomulás kényszeréről és a kíváncsiság fontosságáról.
– Félelmetes egy leendő jogász számára, hogy Magyarországon sorra megszülethetnek olyan törvények, amelyek egy szűk politikai elit hatalmi érdekeit szolgálják. Vajda Szabolcs, a pécsi egyetem 21 éves joghallgatója fogalmazott ekképp. A harmadik évfolyamba járó diák – kérdéseimre válaszolva – azt állította, hogy a jogi pályára készülő fiatalok döntő többségének ugyanez a véleménye. Nem tanáraik sugallják ezt; ők igyekeznek politikamentesen leadni a tananyagot, a hallgatók maguk döbbennek rá, hogy a törvényalkotás gyakran nem az igazságosságot, hanem a hatalmi érdekeket szolgálja. A pécsi joghallgatók között egyébként a felsőoktatási törvény azon módosítása verte ki leginkább a biztosítékot, ami CEU ellehetetlenítését szolgálta. Vajda úgy látja, hogy  
ez a törvénymódosítás súlyosan sérti az egyetemi autonómiát, és annyira önkényes, hogy ezen az alapon akár azt is be lehetne tiltani, hogy valakinek barna legyen a haja.

Legalább ennyire támadható az a törvény, ami a migránsoknak segítséget nyújtó civil szervezeteket már nem minősíti közhasznúnak és különadóval sújtja őket, mondta Vajda. Hozzátette, biztos abban: a NAV képtelen lesz majd végrehajtani a törvényt és behajtani az így kivetett adót. Főleg, hogy nálunk nincsenek olyan szervezetek, amelyek migránsokat akarnának betelepíteni az országba, csak olyanok vannak, amelyek a hozzánk érkező menekülteknek valamilyen segítséget nyújtanak, amíg azok jogszerűen tartózkodnak itt. Már pedig ez a segítség emberi és társadalmi kötelesség, ezt büntetni alaptörvényellenes. Arról nem is beszélve, hogy a migránsokat segítő szervezetek – ha például élelmet, ruhát osztanak és magyar nyelvet tanítanak – tulajdonképpen hazájuknak segítenek, mert az állam válláról vesznek le terhet, és erősítik Magyarország jó hírét a világban. – Ezek a törvények mind választási fogások, a migránsok iránti félelemkeltés a feladatuk – jegyezte meg Vajda Szabolcs. – A törvény azt üzeni, hogy a kétharmaddal bármi megtehető. Mindebből akár arra is következtethetünk, 
hogy előbb-utóbb – nemzeti érdekekre hivatkozva – regisztrálják azokat, akik részt vesznek egy ellenzéki rendezvényen.

Amúgy Vajda szerint az efféle törvényekkel az a legnagyobb gond, hogy a választópolgárok túlnyomó többsége nem tiszteli azokat, így nem is tartja magára nézve morálisan kötelező érvényűnek. Egy törvény akkor működik, ha az a jó erkölcsből fakad, ha élvezi a többség támogatását, akkor a becsületes embernek eszébe se jut azt kijátszani, hangsúlyozta a pécsi joghallgató. Az előzőkből adódik, hogy ha az erkölccsel ütköző törvényt nem tiszteli a polgár, akkor tiszteli-e az ilyen törvény megalkotóját? Vajda erre röviden azt felelte, hogy költői a kérdés, vagyis benne van a válasz. A joghallgató számára az is nyilvánvaló, hogy a törvényalkotót nem sokra tartja a polgár, akkor előbb-utóbb a humánus törvények tisztelete is gyengül, s ez már veszélyezteti a társadalom nyugalmát, harmonikus működését. A hallgatók körében visszatérő téma, hogy az ügyészség miképp látja el feladatát. A leendő jogászok az ügyészeket rendkívül felkészültnek tartják, részben ezért is felfoghatatlan a számukra, hogy a sok, egyértelműen korrupciógyanús ügyben miért nem folyik soha átfogó nyomozás. Emiatt szinte mindenki arra gondol, hogy az ügyészség és a rendőrség a politikai vezetés parancsára nem vizsgálja a kormányhoz közel álló gazdasági körök törvénytelen meggazdagodását. Mielőtt folytatnánk, meg kell említsem, hogy amikor még csak terveztem a beszélgetést a pécsi joghallgatókkal, akkor abban bíztam, a megkérdezettek névvel nyilatkoznak. Végül azonban négyen visszaléptek, s Vajdán kívül még két végzős lány vállalta a beszélgetést, ám azt kérték, hogy ne legyenek felismerhetők a cikkben. A szakmai véleményt névtelenül megfogalmazó lányok egyike az ügyészségről így beszélt: – Egyértelmű, hogy az ügyészség a hatalmon lévők ügyeit nem vizsgálja. De ez mindig így volt, az ügyészség nálunk a hatalomtól függő, hierarchikus szervezet. Naponta tapasztalható, hogy a nagy értékű közbeszerzéseken csakis a kormányközeli cégek nyernek, általában nem is indul ellenük senki, mert tudják, hogy úgy sincs esélyük. Ezt az OLAF- és a Sargentini-jelentés is megállapította. Az ügyészség még se tesz semmit. Elgondolkodtam azon, hogy ha én az ügyészségen dolgoznék, és kapnék egy utasítást, hogy egy ügyet nem vizsgálhatok, akkor mit tennék? Nyilván bántana, de nem ellenkeznék.  
Amikor a 22 éves hallgatónak megjegyeztem, hogy ezek szerint elfogadná a tisztességtelen játékszabályokat, akkor ő rábólintott: – Aki az ügyészséghez megy, annak ezt el kell fogadnia – mondta.

Az általam kérdezett három joghallgató a Sargentini-jelentés minden szavával egyetértett. Ugyanakkor a két lány úgy látta, hogy Sargentini és csapata a korábbi magyar kormányok munkájáról is tehetett volna hasonló megállapításokat, elsősorban a korrupció dolgában. Ismert, hogy a jelentés részletesen foglalkozik a sajtó- és a szólásszabadság magyarországi leépülésével. A joghallgatók nem vitatták e téren sem a megállapítások indokoltságát, s a kormánymédiát rendkívül elfogultnak minősítették. A két lány azonban nem értékelte ezt a helyzetet társadalmilag veszélyesnek, mivel a sajtó továbbra is sokszínű, és aki akarja, az megtudhatja – főleg az internetnek köszönhetően –, hogy egy-egy kérdésben mi is a valóság. Azt viszont elismerték, hogy az igazság megismeréséhez kell műveltség és egészséges kíváncsiság, s aki megelégszik a kormánytévé és -rádió híreivel, annak fogalma sincs arról, mi van ma Magyarországon. Felvetettem, hogy aki a kormánymédia migránsozó tudósításai alapján voksolt a tavaszi választáson, azt csúnyán félrevezették. Hisz a menekülthullám a harmincadára-negyvenedére esett vissza, és egy párt vagy politikus sem akar menekülteket tömegesen és kontrollálatlanul betelepíteni Európába, illetve hazánkba, emellett aránytalanul eltúlzottak a migránsbűnökről szóló hírek. Felvetődik a kérdés: amikor a kormány és médiája a valóságtól ennyire elrugaszkodva migránsozott, akkor nem történt-e választási csalás? Valamennyien azt mondták, hogy ez még nem meríti ki a csalás fogalmát, s mindez belefér a szokásos kampányhazugságokba. Ezt a gyakorlatot nem lehet törvényalkotással megszüntetni, mondták egyöntetűen, amúgy meg a választók többsége tudta és érezte, hogy hazudik a kormány, mégis rájuk szavazott. A választás kapcsán megkérdeztem: milyen visszhangja volt a jogászhallgatók közt annak, amikor az Állami Számvevőszék a kampány idején – szabálytalan gazdálkodás miatt - súlyosan megbüntette és csaknem ellehetetlenítette a Jobbikot. A három leendő jogász biztos abban, hogy valamennyi párt szabálytalankodott, s azért utaztak a Jobbikra, mert a Fidesz egyedül tőlük félt. Ez is egyfajta visszaélés volt a joggal, ám ezen a választóknak át kellett volna látniuk, vélték. A bíróságokat a joghallgatók jól működő szervezetnek látják, arról, hogy a politika be akarja gyűrni ezt a hatalmi ágat is, hallottak, ám ennek részleteit nem ismerik. Prognózisuk szerint a bíróságot nem tudja a hatalom megtörni. Ahogy szerintük az Alkotmánybíróság is jogszerűen működik, annak ellenére, hogy az AB tagjainak túlnyomó többsége a „kormányhoz köthető politikai előélettel rendelkezik”.

Nem szeretik a Fideszt – de más pártot sem

A három, lapunk által megkérdezett joghallgató azt tapasztalja, hogy az egyetemisták körében a Fidesz roppant népszerűtlen, ám az is egyértelmű, hogy a diákok többségét nem érdekli a politika, így a választás se nagyon. Akit mégis, az inkább az új pártpróbálkozásokkal szimpatizál. A politikai érdektelenség egyik fő oka, az, hogy a pártok – érzésük szerint – nem igen foglalkoznak az egyetemi ifjúság sorsával, a másik ok pedig az, hogy az ország helyzetét – gazdasági fejlődését, politikai megosztottságát – látva az igyekvő fiatalok többsége külföldön képzeli jövőjét.

Ellenzéki fogadalom és fideszes bojkott a parlamentben

Publikálás dátuma
2019.01.03. 10:24

Fotó: Vajda József
Decemberben még a Tisztelt Ház hatékony működése miatt aggódtak a fideszesek, ma viszont már be sem mentek munkahelyükre. Az ellenzék közös fogadalmat tett.
Gyorsan változik a Fidesz véleménye. December közepén a rabszolgatörvény miatt az ülésteremben hangosan tiltakozó ellenzéki politikusok akciójára válaszul még az volt az álláspont: „a rendszerváltás óta példátlan az, ahogy az ellenzék szerdán az Országgyűlésben viselkedett, ez megszervezett kísérlet volt a döntéshozatal megakadályozására.” Ezt visszhangozta a Fidesz egyik szócsövének minősíthető Alapjogokért Központ vezetőjének, Szántó Miklósnak nyilatkozata is: a demokratikus jogállam működésének szerves része a parlament hatékony működése.
Ehhez képest ma reggel már egyetlen kormánypárti képviselőt sem érdekelt a T. Ház hatékony működése.

Senki nem ment el közülük az ellenzék kezdeményezte rendkívüli parlamenti ülésre, amely így határozatképtelen lett. Emiatt az ülést vezető Latorcai János berekesztette az ülést. Az ellenzéki képviselők közös fogadalmat olvastak fel. Megfogadták, hogy az ellenállás céljaihoz és a magyar emberek ötpontos követeléseihez hűek lesznek. Elítélték az ellenzéki képviselők bántalmazását. Követelték a fizetett propaganda eltörlését és azt, hogy a közmédia ne pártszolgálatot lásson el.

A rendkívüli ülést az atv.hu Facebook-oldala élőben közvetítette. Az alábbi videóban az ellenzéki képviselők fogadalma 5:45-től látható:
A fogadalom felolvasása után Tóth Bertalan (MSZP) és Vadai Ágnes (DK) nem kívánt élni a napirend előtti felszólalás lehetőségével és kivonult a teremből. Jakab Péter (Jobbik) viszont felszólalt és arról beszélt: amikor a közpénzen fenntartott közmédia már nemcsak az ellenzékről, hanem a munkásokról és a diákokról is hazudozik, akkor nekik kutya kötelességük volt bemenni a köztévébe és megkérdezni a hírigazgatótól: Te miért hazudsz? Az LMP társelnöke, Keresztes Lóránt László szerint a „nemzet elárulása” az, amit a Fidesz művel. „Ők megszavazták a törvényt, úgy érzik, elvégezték a munkát és otthon pihennek. Nem érdekli őket a magyar munkavállalók sorsa. Nem érdekli a tiltakozáshullám.


Ez egy szimbolikus lépés a fideszesektől. Nem vártunk mást.”

– tette hozzá.

Az ülés berekesztése után a Parlament lépcsőjén is megismételték a fogadalmat az ellenzékiek (az alábbi videóban 9:00-tól), de már a Parlamenten kívüli Momentummal kiegészülve:
A fogadalomtétel után Tóth Bertalan, az MSZP elnöke elmondta: január ötödikén mindenkit várnak a Hősök terére, ahol összellenzéki tüntetés lesz.
 
„Azonnali válaszokat követelünk a kormánytól arra, hogy mi történt az MTVA székházánál. Hogyan merészelik megtenni, hogy nem olvassák be annak a 2,5 millió embernek a követeléseit, akik az ellenzékre szavaztak?” – fogalmazott Szabó Tímea.

 „Amíg nincs valódi közmédia, nincs független bíróság, nincs független ügyészség, nem beszélhetünk szabad választásról, Parlamentről – mondta Hadházy Ákos független képviselő.

 – Ha egy ország kormánya elárulja saját népét, akkor eljött az ideje a lázadásnak – mondta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke. Az ellenállás az védekezés. A lázadás több ennél, mindazoknak az elveknek, a gyakorlatnak a kultúrával való szembefordulás, amivel ez a kormány folytat saját népével szemben.
Azt kívánom az országnak, hogy legyen mersze, ereje és képessége fellázadni Orbánnal szemben

– fogalmazott Gyurcsány.

 – Ma újabb szintet lépett a Fidesz a jogsértésben: megtiltották egy ellenzéki képviselőknek, hogy vendéget hozhasson be a Parlamentbe – mondta Szél Bernadett, akit a Momentum elnökségi tagja kísért volna el. – Ez nem köztársaság, nem demokrácia, nem jogállam! Fekete-Győr András, a Momentum elnöke arról beszélt: – Az elmúlt időszak tüntetéshulláma csapatmunka eredménye volt. A most megfogalmazott öt pontos követelés pedig összeköti a parlamenti pártokat, a civileket, a Momentumot, a rendőröket, a társadalom több mint nyolcvan százalékát. „A Momentum részéről mi a vasat forrósítani fogjuk.
2019 az ellenállás éve lesz”

– fogalmazott Fekete-Győr, aki mindenkit arra buzdított, hogy legyen ott a szombati tüntetésen.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója már a hétvégén azt közölte, hogy „az ellenzéki pártok csak színészkedtek és megpróbálták a magyar emberek átverni, a Fidesz-KDNP pedig nem asszisztál az ellenzék hamis képmutató színjátékához, ezért nem vesz részt az ellenzék által kezdeményezett parlamenti ülésen.”

A kormánypárt nem először bénítja meg távollétével a parlament működését, gyakorlatilag menetrendszerűen bojkottálja a törvényhozást, ha nem a Fidesz kezdeményezéséről van szó. Így márciusban az országot sújtó lakhatási válság és annak kezelése miatt hívott össze rendkívüli ülést az ellenzék. Ekkor erre csak Gulyás Gergely, a Fidesz akkori frakcióvezetője ment el. Augusztusban a jobbikos, LMP-s, DK-s és független képviselők az ápolási díj emeléséről és a devizahitel-károsultak segítéséről hívtak össze rendkívüli ülésnapot, ám nem vettek részt rajta a kormánypárti képviselők.

De a kormánypárt ugyanezt a trükköt játssza el az egyik legfontosabb parlamentáris ellenőrző szerv, a nemzetbiztonsági bizottsággal is, ott egy fél tucat alkalommal akasztották meg a bizottság működését azzal, hogy nem mentek el az ülésekre, mivel olyan kérdések kerültek volna terítékre, amelyek kedvezőtlenek a Fidesznek vagy Orbán Viktornak és családjának.

Frissítve: 2019.01.03. 13:14