Grévy-zebra született Nyíregyházán (fotók)

Publikálás dátuma
2019.01.03. 12:27

Fotó: Balázs Attila / MTI
Az ország egyedüli Grevy-zebra csapata új taggal bővült - írja közösségi oldalán az állatpark.
Megszületett a Nyíregyházi Állatpark idei első állatbébije. Az ország egyedüli Grevy- zebra csapata új taggal bővült. A kiscsikó érkezését január második hetére várták a park szakemberei, ám valószínűleg az év végi petárda durrogtatás miatt, hamarabb indult be az ellés s így s az újév első napján született meg. Bár a kis csődör a tervezettnél korábban látta meg a napvilágot, makkegészséges s mivel születése összefügg az óév búcsúztatásával, gondozóitól a Szilveszter nevet kapta.
Az erős csődör csikó, aki egyelőre anyjával él közösen a Tarzan ösvénye fűtött istállójában, de ahogy felerősödik, megismerkedik a fekete kontinens patás állatait bemutató több hektáros kifutórendszer többi lakójával; többek között a Rotchild- zsiráfokkal, a fekete lóantilopokkal vagy a nagy kudukkal. Tápláléka az első 6-7 hónapban elsősorban az anyatej lesz, de már 30-40 naposan elkezdi kóstolgatni a szálas takarmányt is.
A Grévy-zebra (Equus grevyi) a legnagyobb termetű zebrafaj és egyben a legnagyobb vadon élő lóféle. A többi zebrafajtól - az alföldi és hegyi zebrától- könnyen megkülönböztethető, mivel hasa töve fehér és a hátán a gerinc mentén fehérrel keretezett sáv fut végig, valamint a fülei is jóval nagyobbak. A faj, nevét Jules Grévy 19. századi francia köztársasági elnöktől kapta, aki egy ilyen állatot kapott ajándékba Abesszíniától. A Nyíregyházi Állatpark igazi kuriózum a zebra fajok kedvelőinek, mivel a Grévy- mellett az alföldi zebra két alfaja, a Böhm- és a Chapman-zebra is látható egy másik kifutóban.
Szerző

Megvan a 2019-es év hala

Publikálás dátuma
2019.01.01. 11:22

Fotó: Shutterstock
A 2019-es év hala megválasztása a korábbiaknál lényegesen nagyobb érdeklődés mellett zajlott le, azonban valaki meg nem engedett módon igyekezett befolyásolni az eredményt - közölte a Magyar Haltani Társaság.
Győzött a vörösszárnyú keszeg. A szavazatok száma a sebes pisztrángra leadott 2130 szabálytalan szavazat levonásával is meghaladta a tízezret, 11483-nak adódott. A voksok legnagyobb részét a vörösszárnyú keszeg kapta (44%), második helyen a szivárványos ökle végzett (32%), a sebes pisztráng harmadik lett (24%). A győztes vörösszárnyú keszeg formás testét ezüstös pikkelyek fedik, alsó úszói pedig, köztük a "szárnyai", azaz a mellúszói, általában élénkvörösek. Fölfelé nyíló szája elárulja, hogy táplálékát nem a mederfenéken, hanem a magasabb vízrétegekben, olykor a víz felszínén keresi. Kedveli az apróbb gerinctelen állatokat is, de táplálékának nagyobb részét növények, pl. fonalas algák, fiatal hajtások, rügyek, magvak teszik ki. Kedvelt élőhelyei a sekély, növényzetben gazdag állóvizek, a holtágak és mocsarak, de kisebb számban a lassú folyóvizekben is előfordul. Magyarországon a hegyi patakok és a kifejezetten gyors folyószakaszok kivételével szinte mindenütt megtalálható. Népszerűségéhez a széles körű elterjedés mellett az is hozzájárul, hogy nagyon sok kezdő horgásznak ez volt az első zsákmánya. Sűrűn irdalva és jól átsütve kitűnő halétel. 
Szerző
Témák
év hala
Frissítve: 2019.01.01. 15:53

Új élőhelyet kapott a világ legritkább madárfaja

Publikálás dátuma
2018.12.29. 16:00
Madagaszkári barátréce (Aythya innotata)
Fotó: OLIVIER LANGRAND / BIOSPHOTO / AFP
A szakértők átkutatták Madagaszkárt, végül az ország északi részén fekvő Sofia-tónál találták meg az állatoknak megfelelő területet.
Új élőhelyet kapott a világ legritkább madárfaja, a madagaszkári barátréce 21 példánya a szigetország északi részén egy tónál – írta a BBC hírportálja. A madagaszkári barátrécét (Aythya innotata) kihaltnak vélték, miután 15 éven keresztül egyetlen példányát sem látták. 2006-ban egy kisebb csoportot – a faj utolsó élő 25 példányát – fedeztek fel egy félreeső krátertónál. A szigetország lápi élőhelyeit addigra annyira tönkretette az emberi tevékenység, hogy a faj maroknyi maradéka erre az utolsó érintetlen területre szorult vissza. Rob Shaw, a The Wildfowl and Wetlands Trust (WWT) természetvédelmi programjának vezetője szerint azonban a krátertó nem volt alkalmas élőhely a faj számára, a víz túl mély és hideg volt a barátrécéknek. Egy nemzetközi csapat, amelynek több mint egy évtizedes munkájában a WWT mellett más természetvédelmi szervezetek és a madagaszkári kormányzat is részt vett, fogságban keltetett ki egy fészekaljnyi barátrécetojást, amit a megmentett állatok raktak. Ezután átkutatták Madagaszkárt a kikelt madarak számára megfelelő élőhelyet keresve, amíg végül az ország északi részén fekvő Sofia-tó mellett döntöttek. Nigel Jarrett, a WWT munkatársa elmondta: a nemzetközi csapat szorosan együttműködik a tó által nyújtott víztől és tápláléktól függő helyi közösségekkel, igyekeznek közösen megoldani azokat a problémákat, amelyek korábban a madárfaj szinte teljes eltűnéséhez vezettek. A csapat azt reméli, ha a projekt sikeres lesz, jó példát jelent majd nem csupán arra, hogyan lehet megmenteni a legveszélyeztetettebb állatfajokat is, hanem hogy miként tudnak az értékes élőhelyek közelében élő közösségek az emberek és az élővilág érdekeit is szem előtt tartva működni, még a nagyon szegény területeken is.
Szerző