Grévy-zebra született Nyíregyházán (fotók)

Publikálás dátuma
2019.01.03 12:27

Fotó: MTI/ Balázs Attila
Az ország egyedüli Grevy-zebra csapata új taggal bővült - írja közösségi oldalán az állatpark.
Megszületett a Nyíregyházi Állatpark idei első állatbébije. Az ország egyedüli Grevy- zebra csapata új taggal bővült. A kiscsikó érkezését január második hetére várták a park szakemberei, ám valószínűleg az év végi petárda durrogtatás miatt, hamarabb indult be az ellés s így s az újév első napján született meg. Bár a kis csődör a tervezettnél korábban látta meg a napvilágot, makkegészséges s mivel születése összefügg az óév búcsúztatásával, gondozóitól a Szilveszter nevet kapta.
Az erős csődör csikó, aki egyelőre anyjával él közösen a Tarzan ösvénye fűtött istállójában, de ahogy felerősödik, megismerkedik a fekete kontinens patás állatait bemutató több hektáros kifutórendszer többi lakójával; többek között a Rotchild- zsiráfokkal, a fekete lóantilopokkal vagy a nagy kudukkal. Tápláléka az első 6-7 hónapban elsősorban az anyatej lesz, de már 30-40 naposan elkezdi kóstolgatni a szálas takarmányt is.
A Grévy-zebra (Equus grevyi) a legnagyobb termetű zebrafaj és egyben a legnagyobb vadon élő lóféle. A többi zebrafajtól - az alföldi és hegyi zebrától- könnyen megkülönböztethető, mivel hasa töve fehér és a hátán a gerinc mentén fehérrel keretezett sáv fut végig, valamint a fülei is jóval nagyobbak. A faj, nevét Jules Grévy 19. századi francia köztársasági elnöktől kapta, aki egy ilyen állatot kapott ajándékba Abesszíniától. A Nyíregyházi Állatpark igazi kuriózum a zebra fajok kedvelőinek, mivel a Grévy- mellett az alföldi zebra két alfaja, a Böhm- és a Chapman-zebra is látható egy másik kifutóban.

A vászonszatyor sem jobb, mint a műanyag

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:10

Fotó: Shutterstock
A műanyagzacskók lettek a tengerek szennyezettségének szimbólumai, sokan ezért inkább vászonszatyrokkal járnak. Most azonban kiderült, lehet, hogy ez még nagyobb veszélybe sodorja a Földet.
Ha a nejlonzacskó majdnem a legrosszabb, akkor a biopamutból készült szatyor a legrosszabb verzió, legalábbis ezt állítják most különböző táskák előállításának ökológiai lábnyomát vizsgáló szakemberek – írta az Index Ma is tanultam valamit című, tudományos blogja. 
A vászonszatyor előállítása kevésbé környezetbarát, mint a műanyagszatyroké, mert sokkal több vízre és energiára van hozzá szükség. Egy 2011-es tanulmányból az derült ki, egy vászontáska előállítása a nulláról kezdve 271,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár, egy nagy sűrűségű polietilén szatyoré másfél kilogramm. Egy 2018-as tanulmány szerint a nagyon ócskának és vékonynak tűnő táskák előállítása terheli meg a legkevésbé a környezetet, azaz jobbak még a papírszatyroknál is. A vizsgálat arra nem tért ki, hogy melyik van károsabb hatással az óceánokra és az ökoszisztémára.  
A dán környezetvédelmi hivatal számításai szerint viszont egy vászonszatyrot 7100 alkalommal, azaz közel 20 évig kell használni ahhoz, hogy ugyanannyi legyen az előállításának környezetre gyakorolt hatása, mint a műanyagszatyoré. A biopamut szatyrok esetében még nagyobb a szám: 20 ezer alkalommal, azaz 55 évig kellene használni. Igaz, a tanulmány azt feltételezte, hogy a kiszolgált vászonszatyrokat elégetik, pedig az újrahasznosításuk kevésbé terhelné meg a környezetet. A Greenpeace magyarországi szervezete szerint a tanulmány a dán állapotokra igaz, más országban végzett elemzések ettől eltérő eredményeket is mutathatnak.
A blog szerint a megoldás az lehet, hogy a szatyrokat, legyen az vászonból vagy műanyagból, sokszor és sokáig használjuk. Mindig legyünk nálunk néhány darab, hogy ne kelljen újat vásárolni.
Frissítve: 2019.04.20 10:10

Kacsát költött ki egy bagoly Floridában

Publikálás dátuma
2019.04.19 10:10

Fotó: Facebook/Laurie Wolf/ Laurie Wolf
Bagolyfióka helyett kiskacsa kandikált ki egy floridai ház mesterséges fészkéből. A karolinai récék fészekparaziták, azaz nem csak a saját fészkükbe tesznek tojásokat.
A kis szőrös madár láttán Laurie Wolf azt gondolta, kikelt annak a lármás füleskuviknak az első tojása, amely egy hónappal korábban költözött be floridai házuk mesterséges fészkébe. Sötétedéskor azonban kiderült, az új lakó nem bagoly, hanem egy sárga-fekete kiskacsa – írta a National Geographic alapján a Sokszínű Vidék.
Mivel a nő aggódott, hogy a bagoly megeszi majd a kiskacsát, egy ragadozómadár-szakértőhöz fordult, aki megerősítette, az állat veszélyben lehet. A házaspár meg akarta fogni a kiskacsát, hogy egy állatvédő szervezethez vigye, de az ijedtében elrepült a közeli tóhoz repült, és azóta nem látták. 
Azt már tudományosan is bizonyították, hogy a karolinai récék (vagy más néven kisasszonyrécék) ha kell, megférnek a lármás füleskuvikkal, Christian Artuso kutató 2005-ben azt figyelte meg, hogy egy bagoly három kiskacsát is kiköltött.
A kisasszonyrécék fészek- vagy költésparazitiák, ez azt jelenti, hogy a szülő egy-két tojást más fészkébe pottyant. Több olyan esetet is dokumentáltak már, amikor ragadozómadarak költötték ki vízimadarak tojásait. Volt, hogy egy tarka vércse egy fehérfejű kercerécéről gondoskodott, és hogy egy halászsas segítette elő egy kanadai lúd világra jöttét.
Az azonban kérdés, hogy a nőstény bagolynak hogyan nem tűnt fel, hogy rossz, azaz oválisabb és dupla akkora tojáson ül, mint szokott. Artuso szerint lehetetlen megmondani, hogy mi járhat a vadon élő bagoly fejében, de egy evolúciós jelenség állhat a háttérben.
Frissítve: 2019.04.19 10:10