Manfred Weber: Orbán Viktor "nehéz partner"

Publikálás dátuma
2019.01.04. 13:47

Fotó: AFP
A Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt európai bizottsági elnökjelöltje nem tudja elfogadni a magyar kormánynak a CEU költözéséhez vezető lépéseit.
A magyar kormányfő is szóba került abban az interjúban, amelyet Manfred Weber az osztrák hírügynökségnek adott - írja az Index. A Európai Néppárt csúcsjelöltje, akinek a májusi EP-választások után esélye lehet arra, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen, úgy fogalmazott vele kapcsolatban: "Orbán Viktor nehéz partner. Hozott néhány olyan döntést, amelyet nem tudok elfogadni, amelyet a frakcióban nem tudunk elfogadni". Weber konkrét példaként említette azokat a lépéseket, amelyek végül a CEU költözéséhez vezettek.

"A tudományos élet szabadsága az Európai Unió egyik alapelve.
Jómagam is arra szavaztam az Európai Parlamentben, hogy megindítsák a hetes cikk szerinti eljárást Magyarországgal szemben,

annak ellenére, hogy Orbán Viktor az Európai Néppárt tagja. Az Európai Néppártban nem lehet alkudozni az alapjogokról és az alapértékekről" - idézi Webert a portál az MTI hírére hivatkozva. A politikus arról is beszélt, hogy szükség van az Európai Unió egységére a mostani időkben, amikor a nemzetközi politikában egyre zordabb szelek fújnak.

A nacionalista politikával kapcsolatban Weber hangsúlyozta: nem számítanak egy csapatnak azok, akiknek világképe fényévekre van egymástól.
Szerző

Hackertámadás: német politikusok adatai kerültek ki a netre

Publikálás dátuma
2019.01.04. 12:45
Képünk illusztráció
Fotó: JENS BUTTNER / AFP
Több száz német politikus ellen indult hackertámadás. Részben teljesen személyes adataikat tették ki tömegesen a Twitterre – közölte a berlini közszolgálati televízió, az RBB. Az akció az összes parlamenti pártot érintette a jobboldali radikális Alternatíva Németországnak (AfD) kivételével. Egyebek mellett parlamenti képviselők, illetve tartományi politikusok kapcsolati adatait, telefonszámait, címeit, netes beszélgetéseit, levelezéseit tették közzé, de pártok belső dokumentumait is. Nem ismerhető fel semmiféle rendszer a közzétett dokumentumok kapcsán, ezért feltételezhető, hogy a hackerek mindent feltettek az internetre, amit elértek. Ez már csak azért is valószínű, mert olyan szövegeket is megjelentettek, amelyek már több évesek. A német média szerint első ránézésre nem jelent meg olyan dokumentum, amely politikai szempontból kényes lehet, a kár mégis nagy a személyes adatok tömeges közzététele miatt. Akadt például képviselő, akinek a személyi igazolványát, számláit vagy különféle engedélyeit tették közzé. A dokumentumokat a Twitteren közölték. Ami azonban kissé rejtélyessé teszi az ügyet, hogy már karácsony előtt feltették az internetre egyfajta adventi naptár formájában, ám csak most derült fény minderre. Pedig nem egy eldugott Twitter-fiókról van szó, hiszen 16 ezer követővel rendelkezik. Egy olyan internetes platformhoz tartozik, amelynek Hamburgban található a központja. Az sem világos, hogyan jutottak a hackerek az adatokhoz. Olyan mennyiségű dokumentumról van azonban szó, hogy valószínűsíthető: több részletben töltötték le azokat. Nem tudni, ki áll a támadás mögött. A pártok parlamenti frakciói csütörtökön este értesültek az ügyről, azóta is azt próbálják kiértékelni, mekkora kár keletkezett.

7-es cikk, Brexit, EP-választás: történelmi döntések előtt az EU

Publikálás dátuma
2019.01.04. 12:00
Juncker gyakran viccelődik társaival, ezúttal Tusk adott kokit neki – ősszel mindketten távoznak
Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
Rendkívüli év vár a brüsszeli döntéshozókra. 2019-ben megújulnak az Európai Unió intézményei, és amire még nem volt példa: távozik a közösség egyik meghatározó tagállama.
Az idei esztendő kétségkívül legfontosabb uniós eseménye a május 23-26-ika között tartandó európai parlamenti választás lesz. Ezután megalakul az új Európai Parlament (EP), és megváltozik a jogalkotást kezdeményező, illetve az uniós szerződések betartatásáért felelős Európai Bizottság összetétele is. Az év második felében új elnök kerül az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank élére is. A parlamenti voksolást 27 tagállamban tartják meg, mivel az Egyesült Királyság - a tervek szerint - március 29-ikén távozik az Európai Unióból. Bár a Brexit pontos időpontját jelenleg senki nem meri teljes biztonsággal megjósolni, általános vélemény szerint a szigetország – megállapodással vagy anélkül — négy hónapon belül elhagyja a közösséget. A brit kilépéssel meggyengül az EU, hiszen elveszíti egyik legerősebb nettó befizető tagállamát, de megrövidül az Egyesült Királyság is, miután kivonul a világ legnagyobb és legfejlettebb belső piacáról. A Brexit után az EP létszáma a jelenlegi 751-ról 705 fősre csökken. A májusi választások tétje, hogy megmarad-e a törvényhozásban az Európa-párti többség, vagy átveszik a hatalmat a nacionalista, populista, szélsőjobboldali erők. Szakértők szerint az utóbbiak megerősödhetnek, de nem kerülnek fölénybe. A kereszténydemokrata Európai Néppárt megőrzi vezető szerepét, de a mostaninál kevesebb képviselője lesz az új parlamentben. A szocialisták még náluk is nagyobb vérveszteséget szenvedhetnek el, miközben a radikális bal- és jobboldaliak, valamint a Zöldek megizmosodhatnak. Többségi vélemény, hogy a következő EP jóval szétdaraboltabb lesz, mint a jelenlegi, és emiatt nehezebben tud majd törvényeket alkotni. Az új képviselőtestület választja majd meg az Európai Bizottság következő elnökét és tagjait. Jean-Claude Juncker elnök és a biztosok mandátuma október 31-ikén jár le. Akárcsak az Európai Tanács élén álló Donald Tuské, akinek az utódjáról az állam- és kormányfőknek kell gondoskodniuk. Az Európai Unió új vezetőinek hivatalba lépésével nagyjából egyidőben kellene megállapodniuk a tagállamoknak és az EP-nek a közösség 2020 utáni hétéves költségvetéséről. Az állam- és kormányfők decemberi brüsszeli csúcstalálkozójukon 2019 őszéig adtak időt a kompromisszumkeresésre, eloszlatva a reményt, hogy még az uniós képviselőtestület áprilisban lejáró mandátuma előtt nyélbe lehet ütni az egyezséget. A következő hosszútávú büdzséből már csak azok a tagállamok juthatnak hozzá a nekik megítélt kifizetésekhez, amelyek betartják az EU demokratikus értékeit — feltéve, hogy a jogalkotók egyetértésre jutnak a feltétel törvénybe foglalásáról. Az európaiakat az idén is szorongatni fogják nemzetközi partnerei: az egyre agresszívabb Oroszország, a kíméletlen technológiai versenyt támasztó Kína és a washingtoni Fehér Ház kiszámíthatatlan lakója. Utóbbi súlyos gazdasági károkat okozhat, ha beváltva ígéretét, az Egyesült Államok újabb árucikkekre, elsősorban az európai gépjárművekre és a gépjármű-alkatrészekre vet ki importvámot. De ha minden jól megy, az Európai Központi Bank az idén emel először kamatot 2011 óta. A tagállamok minisztereiből álló EU Tanácsot az év első felében Románia, júliustól Finnország irányítja. 2019-ben így alapvetően ez a két tagállam határozza meg a Magyarország — és Lengyelország — ellen zajló 7. cikkelyes eljárás következő lépéseit.

Az Európai Bizottság 2019-ben:

• javaslatot tesz a jogállami értékek betartását minden egyes tagállamban ellenőrző új mechanizmus létrehozására • közzéteszi a tagállamokban működő “aranyvízum”, más néven letelepedési kötvény programokról szóló jelentését • kezdeményezni fogja a minősített többségi szavazás alkalmazásának a kibővítését az adózás és a szociálpolitika, az energetika és az éghajlat-politika területére