Szinte minden, 2018-ban benyújtott népszavazási kérdés hitelesítését „elkaszálta” a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) – derül ki a választási honlapon szereplő statisztikákból. Legutóbb tegnap esti ülésén utasított el a testület összesen öt, a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban feltett kérdést, vagyis az NVB többsége ott folytatta az új évben, ahol tavaly abbahagyta. Ez pedig azt jelenti: továbbra is lehetetlen küldetés, hogy az ellenzéki pártok vagy magánszemélyek az emberekhez forduljanak egy-egy fontosabb ügyben.
A hosszú ideig NVB-elnök Patyi András tavaly nyáron ugyan lemondott elnöki pozíciójáról, majd bizottsági tagságáról, de a korábbi elutasítások forgatókönyve nem sokat változott az új elnök, Rádi Péter alatt sem, ahogy az ellenzék meggyőződése is maradt azzal kapcsolatban, hogy a bizottság valójában a Fidesz érdekeit képviseli. Az pedig, hogy szinte lehetetlen népszavazást elrendelni (az utóbbi tíz évben egy, amúgy érvénytelenül zárult referendum volt, 2016 októberében, és azt is a kormány kezdeményezte a migránsok betelepítésével kapcsolatban) szöges ellentétben áll azzal a kormányzati kommunikációban gyakran előkerülő érvvel, miszerint számít nekik az emberek véleménye. Pedig 2010 előtt, ellenzékből épp a népszavazás intézménye volt a Fidesz egyik legfontosabb fegyvere az akkori szocialista-liberális kormányok ellen, elég csak a vizitdíjas vagy a tandíjjal kapcsolatos referendumokat említeni.
Ehhez képest a választási honlap adatai szerint tavaly összesen 66 népszavazási kezdeményezést nyújtottak be pártok, magánszemélyek, illetve egy civil szervezet és az egyik szakszervezet a testület elé, amelyből november végéig 61 esetben hoztak döntést, tegnap pedig a maradék ötben, és két kivétellel valamennyi hitelesítését megtagadták. (A két, végül jóváhagyott kezdeményezés arról szólt, hogy az aláírásgyűjtő íveket az interneten keresztül is ki lehessen tölteni). Ez azt jelenti, hogy nem lehet az állampolgároknak közvetlenül, népszavazáson véleményt mondani például arról, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a letelepedési kötvényekkel vagy Paks 2 építésével kapcsolatos teljes dokumentációt, hogy a parlament törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket, vagy arról, hogy az ország vegyen részt az Európai Ügyészség munkájában.
Ugyanígy nem járt sikerrel a többi között a korkedvezményes nyugdíj visszahozását célzó kezdeményezés, illetve arról sem lehet népszavazni, hogy egyes állami vezetőknek vajon megmaradjon-e a kiemelt egészségügyi ellátása. A kérdések hitelesítését több esetben az egyértelműség hiánya miatt utasították el, illetve mert az adott ügy eldöntése nem a parlament, hanem a kormány hatásköre. A jogi érvelés persze ennél jóval összetettebb volt.
– A kérdés a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével ellentétes, valamint magatartása sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét – a többi között ezzel indokolt az NVB, amikor nem hitelesítette a már említett, a miniszterek kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetéséről szóló kérdést. De a tavalyi kérdések között szerepelt például az is: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?” Ez azért érdekes, mert a Fidesz 2006 őszén meghirdetett hétkérdéses kezdeményezésében is szerepelt, sőt, erről végül – a vizitdíj és a kórházi napidíj mellett – a 2008-as érvényes és eredményes népszavazáson véleményt is mondhattak az emberek, akiknek a nagy többsége a képzési hozzájárulás eltörlése mellett szavazott. Ezúttal viszont nem lehetett róla referendumot tartani, a választópolgárok pedig kizárólag a kormány jól irányított nemzeti konzultációjában vehetnek részt, ha akarnak.
A korábbi években hasonló eredménnyel jártak a népszavazási kezdeményezések, nagy többségük fennakadt a Nemzeti Választási Bizottságon. Amikor valamit mégis átengedett a testület vagy a felülvizsgálati eljárásban a Kúria, akkor a kormány (vagy a kormánypárti vezetésű főváros) lendült akcióba. Nemcsak az olimpia elleni kezdeményezéssel, hanem a vasárnapi boltzárral vagy a korrupciós bűncselekmények elévülésével kapcsolatban is visszavonulót fújtak. Ezekben az esetekben jogszabály-módosítással oldotta meg a fideszes többség, hogy ne jusson el népszavazásig az adott kezdeményezés.
– Az NVB alapvetően politikai testületként, a NER részeként működik. Klasszikus példa erre a kopaszbalhé, amikor egyes tagtársak a videofelvételek ellenére sem látták, hogy a szocialista Nyakó Istvánt akadályozták a kopasz, kigyúrt emberek a kérdése benyújtásában – mondta lapunknak Litresits András, a szocialista párt delegáltja. Emlékeztetett arra: az NVB elődjének, az Országos Választási Bizottságnak még öt, parlament által választott tagja volt, akiket négy évente választottak meg a választások előtt. Amikor azonban az Orbán-kormány megkezdte a jogállam lebontását és a többségében és alapvetően NER-kompatibilis embereinek beültetését a testületbe, a parlament már 7 tagot választott, méghozzá 9 évre. Szerinte egyébként Rádi Péter vezetésével a testület semmivel sem lett jobb, mint Patyi András idején.
Az ügyben kerestük az NVB elnökét, jövő hétre ígért választ.