A népnek gyakorlatilag semmihez semmi köze - majdnem mindent elgáncsol az NVB

Publikálás dátuma
2019.01.05. 06:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az utóbbi egy évben 66-ból mindössze két, technikainak nevezhető kezdeményezés ment át a Nemzeti Választási Bizottságon.
Szinte minden, 2018-ban benyújtott népszavazási kérdés hitelesítését „elkaszálta” a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) – derül ki a választási honlapon szereplő statisztikákból. Legutóbb tegnap esti ülésén utasított el a testület összesen öt, a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban feltett kérdést, vagyis az NVB többsége ott folytatta az új évben, ahol tavaly abbahagyta. Ez pedig azt jelenti: továbbra is lehetetlen küldetés, hogy az ellenzéki pártok vagy magánszemélyek az emberekhez forduljanak egy-egy fontosabb ügyben. A hosszú ideig NVB-elnök Patyi András tavaly nyáron ugyan lemondott elnöki pozíciójáról, majd bizottsági tagságáról, de a korábbi elutasítások forgatókönyve nem sokat változott az új elnök, Rádi Péter alatt sem, ahogy az ellenzék meggyőződése is maradt azzal kapcsolatban, hogy a bizottság valójában a Fidesz érdekeit képviseli. Az pedig, hogy szinte lehetetlen népszavazást elrendelni (az utóbbi tíz évben egy, amúgy érvénytelenül zárult referendum volt, 2016 októberében, és azt is a kormány kezdeményezte a migránsok betelepítésével kapcsolatban) szöges ellentétben áll azzal a kormányzati kommunikációban gyakran előkerülő érvvel, miszerint számít nekik az emberek véleménye. Pedig 2010 előtt, ellenzékből épp a népszavazás intézménye volt a Fidesz egyik legfontosabb fegyvere az akkori szocialista-liberális kormányok ellen, elég csak a vizitdíjas vagy a tandíjjal kapcsolatos referendumokat említeni. Ehhez képest a választási honlap adatai szerint tavaly összesen 66 népszavazási kezdeményezést nyújtottak be pártok, magánszemélyek, illetve egy civil szervezet és az egyik szakszervezet a testület elé, amelyből november végéig 61 esetben hoztak döntést, tegnap pedig a maradék ötben, és két kivétellel valamennyi hitelesítését megtagadták. (A két, végül jóváhagyott kezdeményezés arról szólt, hogy az aláírásgyűjtő íveket az interneten keresztül is ki lehessen tölteni). Ez azt jelenti, hogy nem lehet az állampolgároknak közvetlenül, népszavazáson véleményt mondani például arról, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a letelepedési kötvényekkel vagy Paks 2 építésével kapcsolatos teljes dokumentációt, hogy a parlament törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket, vagy arról, hogy az ország vegyen részt az Európai Ügyészség munkájában. Ugyanígy nem járt sikerrel a többi között a korkedvezményes nyugdíj visszahozását célzó kezdeményezés, illetve arról sem lehet népszavazni, hogy egyes állami vezetőknek vajon megmaradjon-e a kiemelt egészségügyi ellátása. A kérdések hitelesítését több esetben az egyértelműség hiánya miatt utasították el, illetve mert az adott ügy eldöntése nem a parlament, hanem a kormány hatásköre. A jogi érvelés persze ennél jóval összetettebb volt. – A kérdés a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével ellentétes, valamint magatartása sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét – a többi között ezzel indokolt az NVB, amikor nem hitelesítette a már említett, a miniszterek kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetéséről szóló kérdést. De a tavalyi kérdések között szerepelt például az is: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?” Ez azért érdekes, mert a Fidesz 2006 őszén meghirdetett hétkérdéses kezdeményezésében is szerepelt, sőt, erről végül – a vizitdíj és a kórházi napidíj mellett – a 2008-as érvényes és eredményes népszavazáson véleményt is mondhattak az emberek, akiknek a nagy többsége a képzési hozzájárulás eltörlése mellett szavazott. Ezúttal viszont nem lehetett róla referendumot tartani, a választópolgárok pedig kizárólag a kormány jól irányított nemzeti konzultációjában vehetnek részt, ha akarnak. A korábbi években hasonló eredménnyel jártak a népszavazási kezdeményezések, nagy többségük fennakadt a Nemzeti Választási Bizottságon. Amikor valamit mégis átengedett a testület vagy a felülvizsgálati eljárásban a Kúria, akkor a kormány (vagy a kormánypárti vezetésű főváros) lendült akcióba. Nemcsak az olimpia elleni kezdeményezéssel, hanem a vasárnapi boltzárral vagy a korrupciós bűncselekmények elévülésével kapcsolatban is visszavonulót fújtak. Ezekben az esetekben jogszabály-módosítással oldotta meg a fideszes többség, hogy ne jusson el népszavazásig az adott kezdeményezés. – Az NVB alapvetően politikai testületként, a NER részeként működik. Klasszikus példa erre a kopaszbalhé, amikor egyes tagtársak a videofelvételek ellenére sem látták, hogy a szocialista Nyakó Istvánt akadályozták a kopasz, kigyúrt emberek a kérdése benyújtásában – mondta lapunknak Litresits András, a szocialista párt delegáltja. Emlékeztetett arra: az NVB elődjének, az Országos Választási Bizottságnak még öt, parlament által választott tagja volt, akiket négy évente választottak meg a választások előtt. Amikor azonban az Orbán-kormány megkezdte a jogállam lebontását és a többségében és alapvetően NER-kompatibilis embereinek beültetését a testületbe, a parlament már 7 tagot választott, méghozzá 9 évre. Szerinte egyébként Rádi Péter vezetésével a testület semmivel sem lett jobb, mint Patyi András idején. Az ügyben kerestük az NVB elnökét, jövő hétre ígért választ. 

Népszavazások Magyarországon

1989 – 4 igenes 1990 – A köztársasági elnök közvetlen választása 1997 – NATO-tagság 2003 – EU-tagság 2004 – Kórháztörvény, külhoniak állampolgársága 2008 – Vizitdíj, tandíj, kórházi napidíj 2016 – Migránsok betelepítése

Szerző
Témák
NVB népszavazás
Frissítve: 2019.01.05. 08:35

Kovács Zoltán szerint nem ment el Magyarországról a CEU

Publikálás dátuma
2019.01.04. 21:40

Fotó: Molnár Ádám
A politikus közölte, hogy Manfred Weber téved, az intézmény a továbbiakban is Budapesten fog üzemelni.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára szerint Manfred Weber, Európai Néppárt (EPP) európai bizottsági elnökjelöltje téved, ugyanis a CEU nem ment el Magyarországról – írja az MTI. A politikus ezt arra reagálva írta pénteken a Twitteren, hogy Manfred Weber az egyetem ügyével kapcsolatban azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök „hozott néhány olyan döntést, amelyet nem tudok elfogadni, amelyet a frakcióban nem tudunk elfogadni”. Weber konkrét példaként említette azokat a lépéseket, amelyek végül a CEU költözéséhez vezettek. „A tudományos élet szabadsága az Európai Unió egyik alapelve. Jómagam is arra szavaztam az Európai Parlamentben, hogy megindítsák a hetes cikk szerinti eljárást Magyarországgal szemben, annak ellenére, hogy Orbán Viktor az Európai Néppárt tagja. Az Európai Néppártban nem lehet alkudozni az alapjogokról és az alapértékekről” – tette hozzá.       Kovács Zoltán most kijelentette, hogy a CEU nem ment el Magyarországról és a továbbiakban is Budapesten fog üzemelni. Szerinte az EPP csúcsjelöltjének inkább amiatt kellene aggódnia, hogy a baloldali pártok összeszövetkeztek a „xenofób és antiszemita” Jobbikkal.
Szerző

Pécsett is sötétség várta a tüntetőket

Publikálás dátuma
2019.01.04. 21:24

Fotó: Csortos Szabolcs
A rendszerváltás óta nem volt olyan népes politikai tüntetés a baranyai megyeszékhelyen, mint amilyen péntek este. A kormányt kritizáló szónokok szavait a hallgatóság gyakran azt skandálva szakította meg, hogy: Orbán takarodj!
A demonstrációra ezúttal is a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály adott okot. A rendezvény a várfal keleti körbástyájánál, a Barbakánnál kezdődött. Az ideérkezőket - a decemberben Érden rendezett korábbi tiltakozáshoz hasonlóan - az fogadta, hogy a bástya előtti tér lámpáit kikapcsolták, így a tüntetés sötétben kezdődött. Ezt még a demonstrációra kivezényelt nagyszámú rendőr is kedvetlenül fogadta. Egy 60 éves tanárnő – aki azért csatlakozott a tüntetőkhöz, mert a héten a harmadik gyermeke is külföldre költözött – megjegyezte: ez a rendszer azt akarja, hogy sötétség legyen ebben az országban. A fáklyákkal érkező tüntetőket nem zavarta az elsötétítési trükk, azt mondták, valami ilyesmit vártak a város vezetőitől. A bástya előtt egy koporsót állta körbe a tüntetők, amiben jelképesen eltemették a munkavállalói jogokat, a demokráciát és független bíróságokat. A ravatal előtt az LMP, a Jobbik és az Új kezdet politikusai szólaltak fel, s összegezték, hogy a „bolsevikké váló” fideszesek miképp fosztották meg jogaiktól és lehetőségeiktől Magyarországot. - Az úrhatnám pöfeteg fideszesek azt gondolják, hogy az lenne a legjobb, ha az anyjuk sertéstelepén látástól vakulásig dolgoztathatnák a jobbággyá nyomorított magyar dolgozókat – mondta Ander Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki később ironizált a kormánypártok hazugnak tartott kereszténységén, korlátlan szerzésvágyán. A Barbakántól mintegy 1300-an elindulva, két kilométeres körutat tettek meg Pécs történelmi belvárosában a résztvevők. Közben a tömeg azt kiabálta, hogy „Mocskos Fidesz”, „Európa”, „Fidesz maffia”, „Kleptokrácia”, s az ablakból kinézőket arra biztatták, hogy ők is álljanak közéjük. A tüntetők a Széchenyi térre, a város ikonikus épülete, a keresztény templomként működő dzsámi elé vonultak, s ott előbb a demonstrációt rendező Momentum szóvivője, a pécsi Nemes Balázs szólította meg az egybegyűlteket. Itt már legalább másfél ezren voltak (ennyi tüntető Pécsett 1989 óta sosem gyűlt össze), s Nemes, afféle karvezetőként kórusban elmondatta a demonstrálókkal a tüntetők legfőbb követeléseit: a rabszolgatörvény visszavonását, a kevesebb rendőri túlórát, a független bíróságot, az európai ügyészséghez való csatlakozást, független közmédiát. A tüntetés fő szónoka Péterffy Attila volt: a 49 éves mérnök több párt – így a Momentum, az MSZP és a Demokratikus Koalíció - támogatását élvezve független polgármesterjelöltként kíván elindulni az idei önkormányzati választáson. Péterffy született pécsi, korábban a város hőerőműjének alkalmazottja majd vezérigazgatója volt, jelenleg a Főtáv műszaki igazgatója. Összegezte a tízmilliárdos adósság által szorongatott Pécs cudar helyzetét, s azt ígérte, hogy összefogással a város képes lesz úrrá lenni nehézségein. A tömeg addig azzal szakította meg a szónokok szavait, hogy azt skandálta, „Orbán takarodj!”. Péterffy beszédére azzal reagáltak, hogy „Páva takarodj!”, ami egyértelmű üzenet volt a város jelenlegi első emberének, a fideszes Páva Zsoltnak.  Pécs mellett pénteken ugyancsak kormányellenes tüntetés volt Baján - ahol egészen véletlenül szintén lekapcsolták a világítást -, Gödöllőn és Szombathelyen. Vas megye székhelyén, illetve Pápán félpályás útlezárással is tiltakoztak a nap folyamán a rabszolgatörvény ellen. A tiltakozások szombaton tizenhat városban - beleértve nyugat-európai és észak-amerikai helyszíneket is - folytatódnak.
Frissítve: 2019.01.04. 22:04