A népnek gyakorlatilag semmihez semmi köze - majdnem mindent elgáncsol az NVB

Publikálás dátuma
2019.01.05 06:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az utóbbi egy évben 66-ból mindössze két, technikainak nevezhető kezdeményezés ment át a Nemzeti Választási Bizottságon.
Szinte minden, 2018-ban benyújtott népszavazási kérdés hitelesítését „elkaszálta” a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) – derül ki a választási honlapon szereplő statisztikákból. Legutóbb tegnap esti ülésén utasított el a testület összesen öt, a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban feltett kérdést, vagyis az NVB többsége ott folytatta az új évben, ahol tavaly abbahagyta. Ez pedig azt jelenti: továbbra is lehetetlen küldetés, hogy az ellenzéki pártok vagy magánszemélyek az emberekhez forduljanak egy-egy fontosabb ügyben. A hosszú ideig NVB-elnök Patyi András tavaly nyáron ugyan lemondott elnöki pozíciójáról, majd bizottsági tagságáról, de a korábbi elutasítások forgatókönyve nem sokat változott az új elnök, Rádi Péter alatt sem, ahogy az ellenzék meggyőződése is maradt azzal kapcsolatban, hogy a bizottság valójában a Fidesz érdekeit képviseli. Az pedig, hogy szinte lehetetlen népszavazást elrendelni (az utóbbi tíz évben egy, amúgy érvénytelenül zárult referendum volt, 2016 októberében, és azt is a kormány kezdeményezte a migránsok betelepítésével kapcsolatban) szöges ellentétben áll azzal a kormányzati kommunikációban gyakran előkerülő érvvel, miszerint számít nekik az emberek véleménye. Pedig 2010 előtt, ellenzékből épp a népszavazás intézménye volt a Fidesz egyik legfontosabb fegyvere az akkori szocialista-liberális kormányok ellen, elég csak a vizitdíjas vagy a tandíjjal kapcsolatos referendumokat említeni. Ehhez képest a választási honlap adatai szerint tavaly összesen 66 népszavazási kezdeményezést nyújtottak be pártok, magánszemélyek, illetve egy civil szervezet és az egyik szakszervezet a testület elé, amelyből november végéig 61 esetben hoztak döntést, tegnap pedig a maradék ötben, és két kivétellel valamennyi hitelesítését megtagadták. (A két, végül jóváhagyott kezdeményezés arról szólt, hogy az aláírásgyűjtő íveket az interneten keresztül is ki lehessen tölteni). Ez azt jelenti, hogy nem lehet az állampolgároknak közvetlenül, népszavazáson véleményt mondani például arról, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a letelepedési kötvényekkel vagy Paks 2 építésével kapcsolatos teljes dokumentációt, hogy a parlament törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket, vagy arról, hogy az ország vegyen részt az Európai Ügyészség munkájában. Ugyanígy nem járt sikerrel a többi között a korkedvezményes nyugdíj visszahozását célzó kezdeményezés, illetve arról sem lehet népszavazni, hogy egyes állami vezetőknek vajon megmaradjon-e a kiemelt egészségügyi ellátása. A kérdések hitelesítését több esetben az egyértelműség hiánya miatt utasították el, illetve mert az adott ügy eldöntése nem a parlament, hanem a kormány hatásköre. A jogi érvelés persze ennél jóval összetettebb volt. – A kérdés a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével ellentétes, valamint magatartása sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét – a többi között ezzel indokolt az NVB, amikor nem hitelesítette a már említett, a miniszterek kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetéséről szóló kérdést. De a tavalyi kérdések között szerepelt például az is: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?” Ez azért érdekes, mert a Fidesz 2006 őszén meghirdetett hétkérdéses kezdeményezésében is szerepelt, sőt, erről végül – a vizitdíj és a kórházi napidíj mellett – a 2008-as érvényes és eredményes népszavazáson véleményt is mondhattak az emberek, akiknek a nagy többsége a képzési hozzájárulás eltörlése mellett szavazott. Ezúttal viszont nem lehetett róla referendumot tartani, a választópolgárok pedig kizárólag a kormány jól irányított nemzeti konzultációjában vehetnek részt, ha akarnak. A korábbi években hasonló eredménnyel jártak a népszavazási kezdeményezések, nagy többségük fennakadt a Nemzeti Választási Bizottságon. Amikor valamit mégis átengedett a testület vagy a felülvizsgálati eljárásban a Kúria, akkor a kormány (vagy a kormánypárti vezetésű főváros) lendült akcióba. Nemcsak az olimpia elleni kezdeményezéssel, hanem a vasárnapi boltzárral vagy a korrupciós bűncselekmények elévülésével kapcsolatban is visszavonulót fújtak. Ezekben az esetekben jogszabály-módosítással oldotta meg a fideszes többség, hogy ne jusson el népszavazásig az adott kezdeményezés. – Az NVB alapvetően politikai testületként, a NER részeként működik. Klasszikus példa erre a kopaszbalhé, amikor egyes tagtársak a videofelvételek ellenére sem látták, hogy a szocialista Nyakó Istvánt akadályozták a kopasz, kigyúrt emberek a kérdése benyújtásában – mondta lapunknak Litresits András, a szocialista párt delegáltja. Emlékeztetett arra: az NVB elődjének, az Országos Választási Bizottságnak még öt, parlament által választott tagja volt, akiket négy évente választottak meg a választások előtt. Amikor azonban az Orbán-kormány megkezdte a jogállam lebontását és a többségében és alapvetően NER-kompatibilis embereinek beültetését a testületbe, a parlament már 7 tagot választott, méghozzá 9 évre. Szerinte egyébként Rádi Péter vezetésével a testület semmivel sem lett jobb, mint Patyi András idején. Az ügyben kerestük az NVB elnökét, jövő hétre ígért választ. 

Népszavazások Magyarországon

1989 – 4 igenes 1990 – A köztársasági elnök közvetlen választása 1997 – NATO-tagság 2003 – EU-tagság 2004 – Kórháztörvény, külhoniak állampolgársága 2008 – Vizitdíj, tandíj, kórházi napidíj 2016 – Migránsok betelepítése

Frissítve: 2019.01.05 08:35

Ólommal van tele egy gazdagréti iskola vize, az egész környék mérgezéstől fél

Publikálás dátuma
2019.03.22 10:44
A gazdagréti általános iskola
Milliós tétel lehet a javítás: a szakembereknek egy hete hiába keresik, honnan kerül az ólom az ivóvízbe.
Már egy hete csak palackos vizet ihatnak a Gazdagrét-Csíkihegyek Általános Iskola diákjai és dolgozói az ólomszennyezettség miatt, írja a Bors.
A mérések szerint az intézmény több pontján 22,6 mikrogrammnyi ólmot találtak egy liter csapvízben, ami a megengedett határérték kétszerese.
Az iskola igazgatója szerint nem a bejövő vízzel van a probléma, mivel ott még jó az ivóvíz minősége. "A szakértők szerint az iskolán belül van a probléma, de egyelőre nem tudjuk, hogy pontosan hol. Azon va­gyunk, hogy minél előbb visszaálljon a rend" - nyilatkozta Brucker László. Az iskola 1986-ban épült, amikor már elvileg nem használtak ólmot a vízvezetékrendszerben.
"Jó, hogy ez kiderült, de vajon mióta isszák a gyerekek az ólmos vizet?"
– tette fel a kérdést egy az iskolával szemben lakó nő. Ugyan elvileg csak az intézmény érintett, de a lap úgy tudja, a környékbeliek is aggódnak, vajon náluk is jelen van-e a probléma. A közelben lévő másik iskolában is inkább csak palackos vizet isznak a gyerekek.
Egy szakértő szerint akár milliós tétel is lehet megtalálni és helyrehozni a hibát az iskolában. Szerinte vagy a csövek szennyezik az ivóvizet, vagy a meleg víz előállításánál kerül bele az oda nem illő anyag.

Néppárti felfüggesztés: Gulyás harcolt meg a kompromisszumért

Publikálás dátuma
2019.03.22 08:00
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Informátoraink szerint nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált a magyar kormánymédiában.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Elmar Brok, a CDU egyik nagy tekintélyű veterán politikusa tárgyalta le azt a határozati javaslatot az Európai Néppárt (EPP) politikai gyűlésén, aminek eredményeképpen végül az EPP vezetése és a magyar delegáció is komolyabb arcvesztés nélkül távozhatott Brüsszelből – tudtuk meg néppárti forrásból. Informátorunk szerint az ülés elején kifejezetten ellenséges volt a hangulat a magyar kormánypárttal szemben, mivel főleg a pártkizárását indítványozó és az azt támogató tagpártok képviselői szólaltak fel. - Idővel azonban egyre világosabbá vált, hogy a nagy pártok, a franciák, a spanyolok, a németek kizárást semmiképpen nem támogatnának, és kezdett megváltozni a légkör. Ekkor Gulyás Gergely és Elmar Brok megegyezett abban: a Fidesz maga kezdeményezi, hogy ne vegyen részt az EPP munkájában, ezt belefoglalják a határozati javaslatba, ami így már elfogadható lenne mindenkinek – mondta forrásunk. Brok a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, az EP Külügyi-, valamint Alkotmányügyi Bizottságának is tagja, komoly szerepe volt a – végül el nem fogadott – uniós alkotmánytervezet kidolgozásában is. Arról szerda délelőtt lapunk írt először, hogy az utolsó pillanatban a Fidesz még az „önfelfüggesztést” is felajánlotta a Néppárt vezetésének. Forrásunk szerint „nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált”, a magyar kormánymédiában. Informátorunk szavai szerint a pártban már nagyjából arra is kezdenek felkészülni, hogy a jövőben a felfüggesztés miatt nem lesz jelentős tisztséget betöltő fideszes az Európai Parlamentben, és a Néppártban sem. – Valljuk be, az, hogy Járóka Lívia az EP alelnöke lehetett, inkább volt köszönhető annak, hogy nő és roma, így sem a baloldal, sem a liberálisok nem szavazhattak le egy ilyen jelöltet. Ez egyszeri, ha úgy tetszik, kegyelmi pillanat volt – mondta. Abban azért szavai szerint bíznak, hogy később az EP szakbizottságaiban azért helyzetbe kerülhetnek még Fideszesek. A jogállamiságot vizsgáló "bölcsek tanácsával” kapcsolatban a Fideszben abban bíznak, hogy a testület alapvetően azokat az uniós jelentéseket használja majd fel, amikre Orbán Viktor is hivatkozott a szerda esti sajtótájékoztatóján, és amelyek több ügyben valóban nem tudtak konkrét uniós jogsértést megállapítani. – Ettől függetlenül ez nyilvánvalóan egy politikai testület is, így politikai vizsgálatot is folytat majd – fogalmazott forrásunk.
Frissítve: 2019.03.22 08:00