A népnek gyakorlatilag semmihez semmi köze - majdnem mindent elgáncsol az NVB

Publikálás dátuma
2019.01.05 06:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az utóbbi egy évben 66-ból mindössze két, technikainak nevezhető kezdeményezés ment át a Nemzeti Választási Bizottságon.
Szinte minden, 2018-ban benyújtott népszavazási kérdés hitelesítését „elkaszálta” a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) – derül ki a választási honlapon szereplő statisztikákból. Legutóbb tegnap esti ülésén utasított el a testület összesen öt, a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban feltett kérdést, vagyis az NVB többsége ott folytatta az új évben, ahol tavaly abbahagyta. Ez pedig azt jelenti: továbbra is lehetetlen küldetés, hogy az ellenzéki pártok vagy magánszemélyek az emberekhez forduljanak egy-egy fontosabb ügyben. A hosszú ideig NVB-elnök Patyi András tavaly nyáron ugyan lemondott elnöki pozíciójáról, majd bizottsági tagságáról, de a korábbi elutasítások forgatókönyve nem sokat változott az új elnök, Rádi Péter alatt sem, ahogy az ellenzék meggyőződése is maradt azzal kapcsolatban, hogy a bizottság valójában a Fidesz érdekeit képviseli. Az pedig, hogy szinte lehetetlen népszavazást elrendelni (az utóbbi tíz évben egy, amúgy érvénytelenül zárult referendum volt, 2016 októberében, és azt is a kormány kezdeményezte a migránsok betelepítésével kapcsolatban) szöges ellentétben áll azzal a kormányzati kommunikációban gyakran előkerülő érvvel, miszerint számít nekik az emberek véleménye. Pedig 2010 előtt, ellenzékből épp a népszavazás intézménye volt a Fidesz egyik legfontosabb fegyvere az akkori szocialista-liberális kormányok ellen, elég csak a vizitdíjas vagy a tandíjjal kapcsolatos referendumokat említeni. Ehhez képest a választási honlap adatai szerint tavaly összesen 66 népszavazási kezdeményezést nyújtottak be pártok, magánszemélyek, illetve egy civil szervezet és az egyik szakszervezet a testület elé, amelyből november végéig 61 esetben hoztak döntést, tegnap pedig a maradék ötben, és két kivétellel valamennyi hitelesítését megtagadták. (A két, végül jóváhagyott kezdeményezés arról szólt, hogy az aláírásgyűjtő íveket az interneten keresztül is ki lehessen tölteni). Ez azt jelenti, hogy nem lehet az állampolgároknak közvetlenül, népszavazáson véleményt mondani például arról, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a letelepedési kötvényekkel vagy Paks 2 építésével kapcsolatos teljes dokumentációt, hogy a parlament törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket, vagy arról, hogy az ország vegyen részt az Európai Ügyészség munkájában. Ugyanígy nem járt sikerrel a többi között a korkedvezményes nyugdíj visszahozását célzó kezdeményezés, illetve arról sem lehet népszavazni, hogy egyes állami vezetőknek vajon megmaradjon-e a kiemelt egészségügyi ellátása. A kérdések hitelesítését több esetben az egyértelműség hiánya miatt utasították el, illetve mert az adott ügy eldöntése nem a parlament, hanem a kormány hatásköre. A jogi érvelés persze ennél jóval összetettebb volt. – A kérdés a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével ellentétes, valamint magatartása sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét – a többi között ezzel indokolt az NVB, amikor nem hitelesítette a már említett, a miniszterek kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetéséről szóló kérdést. De a tavalyi kérdések között szerepelt például az is: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?” Ez azért érdekes, mert a Fidesz 2006 őszén meghirdetett hétkérdéses kezdeményezésében is szerepelt, sőt, erről végül – a vizitdíj és a kórházi napidíj mellett – a 2008-as érvényes és eredményes népszavazáson véleményt is mondhattak az emberek, akiknek a nagy többsége a képzési hozzájárulás eltörlése mellett szavazott. Ezúttal viszont nem lehetett róla referendumot tartani, a választópolgárok pedig kizárólag a kormány jól irányított nemzeti konzultációjában vehetnek részt, ha akarnak. A korábbi években hasonló eredménnyel jártak a népszavazási kezdeményezések, nagy többségük fennakadt a Nemzeti Választási Bizottságon. Amikor valamit mégis átengedett a testület vagy a felülvizsgálati eljárásban a Kúria, akkor a kormány (vagy a kormánypárti vezetésű főváros) lendült akcióba. Nemcsak az olimpia elleni kezdeményezéssel, hanem a vasárnapi boltzárral vagy a korrupciós bűncselekmények elévülésével kapcsolatban is visszavonulót fújtak. Ezekben az esetekben jogszabály-módosítással oldotta meg a fideszes többség, hogy ne jusson el népszavazásig az adott kezdeményezés. – Az NVB alapvetően politikai testületként, a NER részeként működik. Klasszikus példa erre a kopaszbalhé, amikor egyes tagtársak a videofelvételek ellenére sem látták, hogy a szocialista Nyakó Istvánt akadályozták a kopasz, kigyúrt emberek a kérdése benyújtásában – mondta lapunknak Litresits András, a szocialista párt delegáltja. Emlékeztetett arra: az NVB elődjének, az Országos Választási Bizottságnak még öt, parlament által választott tagja volt, akiket négy évente választottak meg a választások előtt. Amikor azonban az Orbán-kormány megkezdte a jogállam lebontását és a többségében és alapvetően NER-kompatibilis embereinek beültetését a testületbe, a parlament már 7 tagot választott, méghozzá 9 évre. Szerinte egyébként Rádi Péter vezetésével a testület semmivel sem lett jobb, mint Patyi András idején. Az ügyben kerestük az NVB elnökét, jövő hétre ígért választ. 

Népszavazások Magyarországon

1989 – 4 igenes 1990 – A köztársasági elnök közvetlen választása 1997 – NATO-tagság 2003 – EU-tagság 2004 – Kórháztörvény, külhoniak állampolgársága 2008 – Vizitdíj, tandíj, kórházi napidíj 2016 – Migránsok betelepítése

2019.01.05 06:30
Frissítve: 2019.01.05 08:35

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30

Tíz hónapos vágányzárra készül a MÁV a Budapest-Hatvan vonalon

Publikálás dátuma
2019.01.18 20:44
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Február 4-én megy el az utolsó vonat a budapesti Keletiből egyenesen Hatvanra, aztán a legközelebbi talán majd decemberben.
Február 4-től várhatóan december végéig nem járnak a vonatok Pécel és Aszód között a Budapest-Hatvan vasútvonal felújítása miatt - közölte a MÁV. A tíz hónapos vágányzár ideje alatt mindkét sínpárt elbontják és újjáépítik, illetve Péceltől Turáig elkezdődik az állomások és megállóhelyek teljes átépítése is.
Idén négy állomás és mintegy 22 kilométernyi vonalszakasz teljes átépítése történik meg. A Budapest-Hatvan vonalszakasz felújítása tavaly tavasszal kezdődött, és a tervek szerint 2020-ig tart. Az uniós és hazai forrásból finanszírozott beruházás idején a munkálatokhoz igazodva több fázisban változik a vonatok közlekedése. Jelenleg egy vágányon, de menetrend-módosítással fenntartható a vonatközlekedés.

Pótlóbuszok járnak majd

A munka első ütemében, május 12-ig az S80-as személyvonatok csak Budapest-Keleti pályaudvar és Pécel, illetve Aszód és Hatvan között közlekednek.  Pécel és Aszód között S80-as és G80-as jelzéssel pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az S80-as pótlóbuszok minden állomáson és megállóhelyen megállnak, míg a G80-as járatok csak Bag, Dózsa György út 8. autóbusz-megállóhelyen állnak meg.
A Pécel-Hatvan szakaszon gyors pótlóbuszok közlekednek, és biztosítják a csatlakozást a MÁV-HÉV járataira - melyeken a vasúti jegyeket és bérleteket is elfogadják. Aszódot a lényegesen hosszabb közúti eljutási idő miatt a gyors pótlóbuszok nem érintik, ezért az eljutást Aszód és Hatvan között személyvonatok, a főváros felől pedig Pécelről pótlóbuszok biztosítják.
A Keleti pályaudvar és Hatvan között a miskolci, a kassai, a nyíregyházi és a debreceni InterCityk helyett IC-pótlóbuszok szállítják az utasokat. Közölték továbbá, hogy a hatvani vonal vágányzári menetrendje miatt február 4-től március 31-ig az Aszód-Balassagyarmat vonalon több vonat menetrendje módosul. Április 1-től május 12-ig Aszód és Galgamácsa között nem közlekednek a vonatok, helyettük vonatpótló buszok viszik az utasokat.
2019.01.18 20:44