Túlóra nélkül egymillió forintot keres egy tapasztalt villanyszerelő

Publikálás dátuma
2019.01.05. 15:04

Fotó: Shutterstock
Feltéve, hogy a szakember átfárad Svédországba.
Miközben idehaza a kormány azt állítja, azért emeli minden tiltakozás ellenére 400 órára az éves túlórakeretet, hogy az emberek eleget keressenek, Európa más részein ezt anélkül is meg lehet tenni, hogy az ember belenyomorodna a robotba. Nem véletlen, hogy a Portfolio júliusi elemzése szerint nagyjából 330 ezer munkavállaló hiányzik a hazai munkaerőpiacról. A legégetőbb hiány talán szakmunkásokból van, a magyar dolgozók kint a hazai bérek többszörösét kereshetik meg. Egy a portfolio.hu által talált álláshirdetés szerint heti 40 óra munkavégzéssel és 15 eurós órabérrel számolva egy hónapban 768 ezer forintnak megfelelő összeget lehet keresni. Ugyanakkor heti 50 órát is lehet vállalni, ez esetben már 960 ezer forintnak megfelelő összegű fizetés üti a villanyszerelő markát. Ha egy tapasztaltabb, végzettséggel rendelkező munkás megy ki, már 20 eurós órabérrel számolhat, vagyis heti 40 órás munkavállalás esetén kicsivel több mint egymillió forintot lehet keresni, ám heti 50 óra munka vállalásával 1 millió 280 ezer forintnak megfelelő összeget fizetnek a magyar munkavállalónak. Jóval többet lehet keresni, mint Magyarországon Az egyik hazai álláshirdetési portálon közel 100 állásajánlatot találtunk. Az egyik budapesti erősáramú villamosipari cég nettó 210 ezer forintot tüntetett fel a hirdetésben, egy másik cég pedig nettó 250 ezer forintos fizetést ajánl a villanyszerelői vagy gyengeáramú végzettséggel rendelkező szakembereknek.
Szerző
Témák
villanyszerelő

Erdőt telepít a magyar állam a Balkánon

Publikálás dátuma
2019.01.05. 09:00
Erdőtelepítés a Balkánon
Fotó: MN-image
A párizsi klímamegállapodás alapján adunk pénzt hat országnak környezetvédelmi projektekre.
Az újonnan létrehozandó Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft.-n keresztül évi több százmilliós költségvetési forrással támogat szerbiai, bosznia-hercegovinai, macedón, észak-montenegrói, albán és koszovói környezetvédelmi beruházásokat a magyar állam – következtethető ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minapi közleményéből. A kormány december végi határozata szerint 2019 és 2021 között évente 600-600 millió forintot biztosítunk e célra, az országnak ingyenesen járó úgynevezett szén-dioxid-kvóták értékesítési bevételéből. (A kabinet eme, árfolyamtól függően évi néhány tízmilliárdos forrásból fedezi például a hazai magánlakások felújítási, vagy épp az elektromos autók vásárlási támogatását is.) A 3 milliós törzstőkével létrehozandó állami cég ezen évi 86 milliót kap működtetésre is. A határozat mindezt egy nagyobb léptékű, Nyugat-Balkáni Zöld Alap elnevezésű terv első fázisának nevezi. A második szintet Nyugat-Balkáni Multidonor Zöld Alapnak hívják majd. Ehhez már a többi visegrádi ország is kapcsolódik. Az uniós csatlakozás előtt álló balkáni államok légszennyezés-csökkentő beruházásainak támogatásra a magyar állam a párizsi klímamegállapodás négy évvel ezelőtti aláírása kapcsán tett ígéretet. A V4-ek – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – már 2015-ben létrehozta az úgynevezett Nyugat-Balkán Alapot. A mostani támogatási terv első lépését ugyanakkor elsőként Magyarország tette meg. A közlemény szerint a „kiterjedtebb és ambiciózusabb” második fázis 2021-ben indulhat. Az ITM szerint elsősorban vízgazdálkodási, erdészeti és a fenntartható energiahasználatot segítő fejlesztéseket támogatnának. Megjegyzendő: az elkülönített összeg a hazai, energiahatékonysági támogatásokra rendelkezésre álló forrás érzékelhető hányadát teszi ki; az nagyjából megfelel egy-egy hazai lakossági program teljes keretének. Információink szerint ugyanakkor tényleges beruházásokhoz vajmi kevés. Így azt elsősorban előkészítésre, illetve a nálunk felhalmozódott ismeretek átadására pályáztathatják. A közlemény szerint a támogatási rendszer kidolgozásában a dél-koreai központú Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) is részt vesz, amit Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár vezet. Idézett szavai szerint az alap minden 100 ezer dolláros támogatása a beruházások érdekében 10 millió dollárt mozgathat meg.   

Javuló pozíció

Decemberben egy helyet javított Budapest a lakosság vásárlóerő szerinti európai áramárlistáján – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján közzétett kimutatásból. Eszerint a 29 tagú mezőnyben a magyar főváros helyezése ismét a 11. legkedvezőbb. Ősszel már álltunk hasonló pozíción. Ám Tallinn novemberben beelőzött. A helyezést most is épp az észt fővárostól szereztük vissza. A többi – ennél jellemzően kedvezőbb – pozíciónk változatlan. Így az áramár a 4. legolcsóbb. A 26 tagú gázárlistán a tényleges ár szerint az első, a vásárlóerőhöz képest pedig a harmadik helyen állunk. Mint arról korábban beszámoltunk, az EU statisztikai hivatalának részletesebb rezsiadatsorai átlagában Magyarország az alsó középmezőnybe tartozik. 

Szerző

A kisebb panzióknál lehet gond a Szép-kártya megváltozott szabályai miatt

Publikálás dátuma
2019.01.04. 20:01

Az elfogadók számára a kormány jelentősen megdrágította a kedvezményes adózású Széchenyi pihenő- (Szép-) kártya elfogadását. A megszűnő Erzsébet-kártyát pedig más cégek étkezési utalványai helyettesíthetik.
Jelentősen megdrágítja a Szép-kártyák elfogadását a Magyar Közlönyben szilveszter előtt megjelent kormányrendelet - vette észre az Azenpenzem.hu. A szolgáltató a kibocsátónak tavaly még a levont összeg nettó másfél százalékát fizette meg. Mostantól azonban a plasztikpénz beváltása ügyletenként legalább 12 forintba, illetve legfeljebb a forgalom 3,6 százalékába kerül. Ennek felét ugyanakkor a hitelintézetnek fel kell ajánlania a Magyar Turisztikai Szövetség (MTSZ) Alapítvány számára. Ha a 2018. évi folyamatokkal számolunk - tavaly tíz hónap alatt 18 milliárd forint értékben fogadtak el szálláshelyek Szép-kártyát -, az éves forgalom után mintegy 300 millió forint jutalékot fizethettek a panziók és a szállodák, fele-fele arányban a bankoknak, illetve az MTSZ Alapítványnak. Ez 2019-ben összesen 730 millió forintra nőhet. A magasabb jutalék kifizetése elsősorban a kisebb vendéglátóhelyeknek, panzióknak jelenthet gondot. Kérdés, ilyen mértékű áremelésre a vendégek miként reagálnak majd - vélekedett a Népszava érdeklődésére Puskelyné Király Ágnes. A Top Cafeteria Kft. ügyvezetője szerint azáltal, hogy az Erzsébet-kártya forgalmazása 2018. december 31-én megszűnt, és már csak ez év végéig lehet felhasználni, a munkáltatók feltehetően a megmaradó Szép-kártyát igénybe vevők számát igyekeznek növelni. Az elfogadók viszont kényszerűségből megpróbálják majd a költségeiket csökkenteni. Ez már csak azért is indokolt lehet, mert 2018-ban - bár az év végi adatok még nem ismeretesek - visszaesett a Szép-kártya felhasználóinak köre - közölte a szakember. Az Erzsébet-kártya forgalmazásának megszüntetését viszont feltehetően meglepetéssel fogadták a forgalmazók, a foglalkoztatók és a munkavállalók egyaránt. Ezt mi sem bizonyítja inkább, mint hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy tavaly novemberi kormányinfón ama kérdésünkre, hogy karácsonykor kaphatnak-e Erzsébet-utalványt az idősek, a választ némiképp megkerülve úgy fogalmazott: akár jövő húsvétkor is sor kerülhet az utalványok kiosztására, ha a gazdaság teljesítőképessége ennek a lehetőségét megteremti. Az Erzsébet-kártya megszüntetésről szóló gyors döntést feltehetően siettette, hogy az International Center for Settlement of Investment Disputes (ICSID) nevű nemzetközi vitarendező szervezet október 9-én döntést hozott a magyar állam és a francia Cheque Déjeuner (újabb nevén Groupe UP) cafetériacég vitájában. Erre azt követően került sor, hogy 2011-2012-ben az Orbán-kormány az Edenred és a Sodexo mellett adóemeléssel eme, az étkezési utalványok forgalmazásában jelentős tapasztalatú céget is kiszorította a piacról. Így "ágyaztak meg" ugyanis a magyar nemzeti jelleggel meghirdetett Erzsébet-programnak, amely egyik elemének szánták az utalványt. A 444.hu számításai szerint 40 milliárd forintnál is többre becsülhető az a kártérítési összeg, amit az étkezési jegyek piacának beszántása miatt a kormánynak meg kell fizetnie, de további elmarasztaló döntések is várhatóak.     Puskelyné Király Ágnes szerint egyébként az étkezési utalványok piacán az Erzsébet-kártya megszűnése nem keltett űrt. Annak ellenére, hogy a béren kívüli juttatások kedvezményes, 30,94 százalékos adózása - a Szép-kártya kivételével - gyakorlatilag megszűnt, a munkaadók nagy része átvállalja a nagyobb terheket, és más cafeteriautalványokkal igyekeznek megtartani dolgozóikat. (A mostani adóteher 51 százalékra nőtt.) A foglalkoztatók a béren kívüli juttatások béresítésre nem vállalkoznak, pedig a kormány ezt sugalmazta.  

Több milliárd

Másfél-két milliárd forintra becsüli a Magyar Turisztikai Szövetség (MTSZ) Alapítvány elnöke azt a forrást, amely az idén a szervezethez kerülhet a Szép-kártya felhasználására vonatkozó szabályozás decemberi módosítása révén – becsülte a szervezet vezetője, Princzinger Péter a Világgazdaság megkeresésére. Az összegből az ágazat versenyképességét növelő programokat valósítanak meg. A Szép-kártyát kibocsátó bankokkal a következő hetekben tárgyalnak a részletekről. Az ünnepek alatt az OTP Szép-kártyát használók csaknem 2,5 milliárd forintot költöttek - közölte az OTP Pénztárszolgáltató. Az érintett mintegy 210 ezer munkavállaló a legtöbbet a vendéglátás-alszámláról fizetett, de pihenésre és kikapcsolódásra is jelentős összeget fordítottak. 

Frissítve: 2019.01.04. 20:02