Kósa Lajos Vadai Ágnesnek:"nyugodtan beszélhet, attól még se igaza nem lesz, se okosabb nem lesz"

Publikálás dátuma
2019.01.09. 12:30
Fotó: Molnár Ádám
Kivonult a honvédelmi és rendészeti bizottság üléséről az MSZP és a DK, miután a kormánypárti többség nem szavazta meg, hogy minisztereket hallgassanak meg az MTVA-nál történtekkel, a Gruevszki-üggyel és Orbán Viktor repülőútjaival kapcsolatban.
A két ellenzéki párt napirend-kiegészítésként szerette volna felvenni az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága mai ülésére a miniszteri meghallgatásokat, azonban a testület fideszes, illetve KDNP-s tagjai ezt leszavazták. Az ülést a Demokratikus Koalíció élő Facebook-videóban is közvetítette; ebből kiderül, hogy Kósa Lajos elnök nem hallgatta meg az ellenzéki képviselőket, Vadai Ágnesnek pedig egy ízben azt a kormánypárti politikusoktól korábbról már ismerős megjegyzést tette, hogy "nyugodtan folyamatosan beszélhet, attól még se igaza nem lesz, se okosabb nem lesz." 
Az atv.hu beszámolója szerint Vadai Ágnes (DK) és Harangozó Tamás (MSZP) azt akarták elérni, hogy a bizottság
  • hallgassa meg a belügyminisztert és az országos rendőrfőkapitányt az MTVA épületében ellenzéki képviselőket ért erőszakkal és a rendőri intézkedés elmaradásával kapcsolatban
  • hallgassa meg a belügyminisztert, a külügyminisztert, az országos rendőrfőkapitányt és a bevándorlási hivatal vezetőjét Nikola Gruevszki börtönre ítélt, volt macedón miniszterelnök Magyarországra szöktetésével összefüggésben
  • hallgassa meg a honvédelmi minisztert azokkal a honvédségi repülőgépekkel kapcsolatban, amelyeket Orbán Viktor rendszeresen saját luxusutazásaira használ.
A kormánypárti tagok elutasították a fenti ügyek napirendre vételét, így Vadai és Harangozó tiltakozásul elhagyták a termet. Később közleményben úgy fogalmaztak, "az nem parlamentarizmus, ahol a kormány mondja meg, hogy miről lehet beszélni és miről nem. Történelmi szégyen, hogy 2019 Magyarországán a két és fél millió magyar választópolgárt képviselő ellenzéki képviselők kérdéseket sem tehetnek fel a hatalomnak. Ma sem minket, hanem két és fél millió magyart köpött szembe az Orbán-rendszer. Ehhez nem fogunk asszisztálni, ezért kivonultunk a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság mai üléséről".
Szerző
Frissítve: 2019.01.09. 12:50

Négy céggel tárgyal a szakszervezet, hogy ne vezessék be a rabszolgatörvényt

Publikálás dátuma
2019.01.09. 12:12

Fotó: Népszava
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének közlése szerint az érintett munkáltatókkal megállapodás közeli állapotban vannak.
Már négy céggel tárgyal a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) arról, hogy ne vezessék be a rabszolgatörvény néven elhíresült törvénymódosítást. A KASZ közleménye azt tartalmazza: a törvény aláírását követően egyeztetéseket kezdett a munkáltatókkal a konfliktus elkerülése érdekében. Ennek köszönhetően
már négy munkáltatóval megállapodás közeli állapotban vannak.

Hangsúlyozták, hogy a céljuk olyan megállapodások megkötése, amelyben az érintett munkáltatók garantálják, hogy nem alkalmazzák az elfogadott módosításokat, illetve ha a munkavállaló szeretné a számára lehetővé tett további 150 órát felhasználni, azt a KASZ felügyeletével teheti meg. Ez utóbbira azért van szükség, hogy meggyőződjenek arról, a kérése valóban önkéntes alapokon nyugszik – tették hozzá.
„Bízunk abban, hogy a bizonytalanság és a feszültség helyett mindenki belátja, hogy mi az érdeke, és így az ágazatban visszatérhetünk a nyugodt, értékteremtő munkához” – fogalmazott a KASZ.

A kormánypárti Magyar Idők szerdán számolt be arról, hogy a Tesco Globál Áruházak Zrt. lehet az első multinacionális vállalat, amely megállapodásban vállalja, hogy az elkövetkező két évben nem alkalmazza a túlóratörvény által megengedett 400 órás munkaidőkeretet áruházaiban. Ez a cég több mint 16 ezer munkavállalóját érintheti. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) által tett javaslatot a cég vezetői jelenleg mérlegelik.
Szerző
Frissítve: 2019.01.09. 12:21

Tíz év alatt 3,4-szereresére nőtt a magyarok száma Németországban

Publikálás dátuma
2019.01.09. 10:33

Fotó: Christoph Soeder / AFP
59 százalékuk a két déli tartományban, Bajorországban és Baden-Württembergben él.
Tíz év alatt a 3,4-szereresére nőtt a németországi magyarok száma, de még így is csak a teljes lakosság 0,3 százalékát teszik ki – írja a G7.hu. A portál szerint 2017-ben is közel 15 ezerrel nőtt a kint élők száma, ami – bár elmarad a 2013-as 28 ezres csúcstól – 576 emberrel több, mint a 2016-os növekedés. A német statisztikai hivatal (Destatis) adatai alapján azt lehet megvizsgálni, hogy hány magyar állampolgár él német lakcímre bejelentkezve. Ettől jelentősen eltér a németországi munkát vállalók száma, akik sok esetben nincsenek bejelentve német lakcímre, mert például magyar cég foglalkoztatja őket kiküldetésben, csak rövid időszakra mennek dolgozni, lakóhelyet nem létesítenek hivatalosan, esetleg szürkén vagy feketén dolgoznak. Így az országban lévők valós száma feltehetően magasabb, mint amiről a Destatis tud. A magyarok 59 százaléka egyébként a két déli tartományban, Bajorországban (35 százalék) és Baden-Württembergben (24 százalék) él, míg a harmadik helyen Észak-Rajna-Vesztfália áll (11 százalék). Bajorországban 2017. december 31-én közel 73 ezer magyar élt, ezzel a német tartomány – ha külön ország lenne – a harmadik legnépszerűbb magyar kivándorlási célpont lehetne. Németországban a statisztikák szerint csupán hét olyan járás van, ahol egyáltalán nem élnek magyarok (Kassel Landkreis, Merzig-Wadern, Neunkirchen, Regionalverband Saarbrücken, Saarpfalz-Kreis, Spree-Neiße, St. Wendel). A legtöbb magyar állampolgár az alábbi járásokban él: – Berlin: 9405 fő – München (város): 8585 – München (járás): 3125 – Stuttgart: 2945 – Freising: 2745 A legmagyarabb járások azonban mások, ezekben 1,3-1,5 százalék a magyarok aránya: – Freising (magyarok száma: 2745, lakosság: 177 997, magyarok aránya: 1,5 százalék) – Heidenheim (1955, 132 006, 1,5 százalék) – Mühldorf am Inn (1615, 114 486, 1,4 százalék) – Passau (város; 690, 51 781, 1,3 százalék) – Pforzheim (1620, 124 289, 1,3 százalék) A portál szerint a tartományokat részletesebben megvizsgálva látszik, hogy 2017-ben Berlinben ugrott meg a leginkább a magyarok száma, egyetlen év alatt 2,4-szeresére, 3845-ről 9405-re nőtt a számuk. A 2010-es és a 2017-es adatok alapján az is látható, hogy egyre több ideje élnek a magyarok Németországban. Nyolc év felett természetes, hogy csökken a magyar állampolgárok száma, hiszen ennyi idő után lehet megszerezni a német állampolgárságot.
Szerző